Ebben a számunkban régi zűrös ügyeket, „döglött aktákat” szedünk elő. Terítékre kerül a korai modern művészet szupersztárja, Van Gogh, aki sosem gondolta volna, hogy a múzeumok egyszer közönség-kedvencként rajongják körül. Fekete Ilona a legújabb német művészettörténeti botránykönyv kapcsán utánaeredt a Van Gogh-mítosznak, lerombolva a legendákat és kihüvelyezve a tényeket. Tényleg Gauguin vágta le Vincent fülét egy vívótőrrel vagy tartja még magát a borotvás öncsonkítás meséje?

A címlapon Vuillard Puskin Múzeumból való örökbecsűjét vizsgáljuk meg mikroszkopikus alapossággal, belül a Puskin Múzeumot kényszerűségből gründoló orosz textilmilliárdosok gyűjtési praktikáiról rántjuk le a leplet, összevetve a Nemzeti Galériában vendégeskedő Kasser-család szorgalmas ténykedésével. Munkatársunk szóra bírta az esztergomi – feltételezett – Botticelli-freskók restaurátorát, hogy mi is az igazság a falképpel kapcsolatban. Wierdl Zsuzsanna válaszol a  művészettörténeti keresztkérdésekre és egy vadonatúj hipotézissel áll elő – mégiscsak van egy Botticellink? Foglalkozunk még a Monarchia Japánba szakadt kincseivel (Vécsey Axel), szóra bírjuk a mindig néma brit kortárs szupersztárt, Glenn Brownt (Winkler Nóra), mérlegre tesszük a közép-európai barokk bizarr nagymesterének, Maulbertschnek a művészettörténeti esélyeit (Serfőző Szabolcs) és kikutatjuk, hogy a korai Bauhaus-házak milyen tarkák voltak a később belénk ivódott fekete-fehér képpel szemben (Ferkai András). Wanted-rovatunkban – az egyik kurátor segítségével – megpróbáljuk kinyomozni a még mindig csak fényképről ismert, lappangó műalkotások hollétét, a nagy pécsi Nyolcak kiállításhoz.

Benczúr vörös függönye alatt számot vetünk jövővel és múlttal. A tájékozódni vágyó műgyűjtők számára összeszedtük a hazai kortárs művészet feltörekvő tehetségeit, azokat az „emerging artist”-okat, akik a Visitors program szárnyán nekiindultak meghódítani a nemzetközi vásárokat. De meginterjúvoltunk egy indiai sztárművészt is, valamint szemléztük Csörgő Attila és a BBS kiállítását. Mindeközben lerántottuk a leplet Rembrandt Éjjeli őrjáratáról: a legfrissebb levéltári kutatásokból kiderül, hogy ki kicsoda Ruytenburch főhadnagy muskétásai közül. Karácsonyi számunk hedonista módon fürdőzik a régi mesterek múzeumi klasszikusai között, a Napkirály versailles-i udvarában, a bizánci mesterek remekműveiben, a müncheni akadémia magyar festményeiben és az olasz reneszánsz gyöngyszemeiben. Ébenfa kabinetszekrény és Gender check, Bernini-büszt, Raffaello-portré és a fiatal magyar groteszk festők. Klasszikusok és kortársak, Kelet-Európából és a nagyvilágból – színesen.

A krakkói Leonardo-portré hermelinje alatt beutazzuk egész Európát, a pókhálós vidéki angol aukciósházaktól, a hivatalos művészekkel kidekorált keleti régión keresztül, egészen a katalán királyok palotájáig. Mednyánszky monográfusa elemzi a közelmúlt legnagyobb műkereskedelmi szenzációját, a Donningtonban szeptemberben kalapács alá került Ringwald-gyűjteményt: vad licitharc a padláson felejtett Mednyánszkykért, sosem látott reprodukciókkal! Terítékre kerül a hivatalos művészet, a DDR manierizmus királya, Werner Tübke, a Rákosi-portrék mellett absztrakt műveket készítő hazai kettős könyvelők és persze az Aczél-korszak emigráns csillaga, Amerigo Tot. De lesz még: rendszerváltás a Kiscelli Múzeumban, barokk idő Pannonhalmán, makettépítés Bécsben, hiperrealizmus Kőbányán és az impresszionisták mögött álló szürke eminenciások seregszemléje. Leonardo, Botticelli, Orbán Dezső és Ujházi Péter. Művészettörténet – színesen.

Az Artmagazin új arculattal büszkélkedő számban olvashat Joseph Duveenról, a műkereskedelem amerikai fejedelméről, aki kitömte klasszikus alkotásokkal az olajbárókat. Kiderül az igazság a budapesti Szépművészeti Múzeum féltett kincséről, Leonardo sokat vitatott bronz lovasszobráról. És bemutatkoznak a hazai kortárs geometrikus festők árveréseken kínált hamisítványai is.