Fájlhiba: az adatok elveszhetnek.

Vakli Tünde

A médiaművészet komplex fogalma nem pusztán a szoftveralapú, hanem az analóg technikai apparátusokat használó műveket (fotó, film, videó) is magában foglalja. Utóbbiak többek között dokumentációs eszközként szolgáltak az 1960-as évektől Magyarországon is megjelenő új művészeti jelenségek (akció, happening, performance) számára. A művészettörténeti kanonizációs folyamatok eredményeként mára ezek a felvételek – mint az események egyedüli, kiállítható reprezentációi – autonóm műtárgyakká váltak. Mindezek tükrében tehát az újmédia-művek megmentése az utókor számára lényeges feladat. Az újmédia-művészeti alkotások megőrzése azonban immateriális természetük, efemer jellegük; a napról napra elavuló szoftverek és az állandóan változó technikai környezet miatt rendkívül körülményes.

De vajon mit is kell pontosan megőrizni? Milyen módon védhető meg egy digitális mű a rohamos technológiai elavulástól? A folyamatos átalakítási eljárások során hogyan őrizhető meg az egyes alkotások eredetisége? A március 26-ig látogatható „Mentés másként…” – Mi marad az újmédia-művészetből? című kiállítás ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat.

A kiállítás a Ludwig Múzeum és a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány gyűjteményének összevonásával átfogó képet nyújt a magyarországi médiaművészetről, felölelve a 20. század második felétől kezdődő, egészen napjainkig tartó időszakot. A kurátorok; Kónya Béla Tamás (a LuMú főrestaurátora) és Peternák Miklós (a C3 Alapítvány igazgatója) jól érzékelhetően egy alaposan átgondolt, tudatosan felépített koncepció mentén állították össze a tárlat anyagát. A reprezentatív válogatásban igyekeztek bemutatni a hazai médiaművészet széles spektrumát, mind a művészek, mind pedig a művek tekintetében, és tényleges kutatói munkával középpontba helyezni a restaurálhatóság, megmentés problematikáját.



St.Auby Tamás: Véres film, 1968 – 2010, filmtekercs, tyúkvér, filmtekercs-tároló doboz, szigetelőszalag, papír   © Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest

A változatos médiaművek között objekttel (St. Auby Tamás: Véres film, 1968-2010), performanszot dokumentáló videóval (Tót Endre: TÓTalJOYS, 1975-76) és ötcsatornás interaktív videóinstallációval (Forgács Péter: Dunai Exodus, 2005) is találkozhatnak a látogatók.

 

Dunai Exodus Forgács Péter videoinstallációja   Forrás: Forgács Péter - VIMEO

 

Nem csupán a médiumok tekintetében, hanem a tárgyalt témaköröket illetően is igen sokrétűnek mondható a kiállítás: Sugár János Az analfabéta írógépe című videóművén egy dolog állandó; az AK-47-es. A kalasnyikov a háborúk, a hadviselés, az agresszió attribútumaként jelenik meg.

A táblaképek hagyományára reflektálnak Szirtes János Rembrandt-parafrázisai. A háromcsatornás videóinstalláció kapcsán érdemes elidőzni a festmények és a médiaművek közti különbségek felett. Az elidőzést a szó szoros értelmében vehetjük, hiszen míg a klasszikus festmények vagy szobrok megtekintésének/körüljárásának ideje szubjektív módon osztható be, addig ezeknek az alkotásoknak meghatározott hossza van. A Ludwig Múzeumban látható művek megtekintéséhez tehát szükségünk van egy adott időre, ráadásul ha mindent végig szeretnénk nézni, akkor nem is kevésre.

 

Szirtes János: RE:MBRANDT – Saskia, 2006   Forrás: Szirtes János – You Tube

 

Más tematika mentén, a posztfeminista diskurzus képviselőjeként Németh Ilona Többfunkciós nő című installációja kínál aktivitási lehetőséget a látogatók számára. Többek között ez a mű is a számos felújított médiaművészeti alkotás közé tartozik, hiszen a folyamatos használat során a kárpit cserére szorul, aminek következtében a hangfájlok is új hordozókra kerülnek.

 

Németh ilona: A többfunkciós nő, 1996, 200 × 260 × 45 cm   Fotó: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 

 

A gyors elavulásból adódó felújítási eljárások azonban felvetik az eredeti állapot rekonstruálhatóságának kérdését. A digitális művészet esetében pedig az eredetiség megőrzése meglehetősen komplikált metódus, ami ráadásul kétségeket is von maga után. Felmerülhet a kérdés, hogy van-e különbség – és ha igen milyen mértékű – az eredeti műben tárolt digitális formátumú adatsor és egy korszerűbb hordozóra, például CD-ROM-ra átmentett másolat adatai között? Veszhetnek-e el az eredeti műből adatok? Vagy adódhatnak-e hozzá? Mik lehettek az egyes művek keletkezésének körülményei, amelyeket érdemes szem előtt tartani a „konzerválás” során?

A médiaművek fizikai és technikai értelemben vett eredeti állapotának megőrzése tehát egy olyan sarkalatos pont, amelyet szükségszerű jelentésrétegeiben feltárni és elemezni. A tárlat meghatározó része egy interjú-sorozat, amely mindezt hivatott elősegíteni. A riportok célja az alkotók elképzeléseinek, a művek keletkezési körülményeinek feltérképezése, amely a jövőben egyfajta útmutatóként szolgálhat az egyes digitális művek restaurálásához.

Azok, akiknek eddig nem volt lehetőségük, idejük megnézni a tárlatot, ne csüggedjenek. A kiállítás záró hetében ugyanis MAPS 2017 Médiaművészet megőrzése szimpózium – „Mi a restaurátor feladata?” címmel kétnapos konferencia kerül megrendezésre. A március 23-24-én tartandó szimpóziumon olyan nemzetközi hírű szakemberek tartanak előadásokat a témával kapcsolatban, mint a New York-i MoMA, a londoni TATE, a madridi Reina Sofia, az amszterdami LIMA, vagy a berlini Humboldt Egyetem restaurátorai és professzorai.

 

 

„Mentés másként…” – Mi marad az újmédia-művészetből?
Helyszín: Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum (1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.)
Időpont: 2017. február 24 – 2017. március 26.
Kurátorok: KÓNYA Béla Tamás, PETERNÁK Miklós
Kiállító művészek: BEÖTHY Balázs | BÓDY Gábor | CSÁKI László – PÁLFI Szabolcs | CSONTÓ Lajos | CSÖRGŐ Attila | ENYINGI Tamás | ESTERHÁZY Marcell | Andreas FOGARASI | FORGÁCS Péter | HAJAS Tibor | HALÁSZ Károly | KELE Judit | KESERUE Zsolt | KIS VARSÓ | KOMORÓCZKY Tamás | LENGYEL András | Olia LIALINA | MAURER Dóra | NÉMETH Hajnal | NÉMETH Ilona | RÓNAI Péter | SOCIÉTÉ RÉALISTE | ST.AUBY Tamás | Alexei SHULGIN | SUGÁR János | SZEGEDY-MASZÁK Zoltán – LANGH Róbert – FERNEZELYI Márton – Richard ACZEL | SZIRTES János | TÓT Endre | VÁRNAI Gyula | WALICZKY Tamás 

 

Kapcsolódó tartalmak: 

HÁLÓZAT – Seres Szilvia interjúsorozata a magyarországi új média, azon belül a hálózat- és szoftverművészet történetéről, Artmagazin Online

Dékei Kriszta: A „többfunkciós nő” – Németh Ilona képzőművész, Artmagazin Online

Mucsi Emese: „Mi van a függöny mögött? – ez nagyon érdekel” Interjú Forgács Péterrel, Artmagazin 2015/2. 20-25 o. 

Zombori Mónika: Az első könyv az első magyarországi happeningről, Artmagazin, 2012/4. 66-69. o. 

Mayer Marianna: Elfogadna-e egy szlovákiai magyar művészt, aki nő, szomszédjának, barátjának, családtagjának? Interjú Németh Ilona képzőművésszelArtmagazin, 2012/2. 14-19. o.