A műkereskedelmi szaksajtó nemzetközi zászlóshajója, az Art Newspaper idén is megjelentette összefoglalóját a tavalyi év múzeumi látogatószámairól. Stagnálás, japánok uralom, európai kincsek.

A válság hatására az intézmények megtorpantak, a fenntartó szinte mindenhol radikálisan megrövidítette a büdzsét, a népszerűség viszont nem csökkent látványosan. A múzeumok koronázatlan királya, a Louvre még mindig őrzi elsőbbségét, évi 8,5 millió látogatójával. De nem lényegtelen, hogy ez a szám két éve nem emelkedik! A Louvre-t az élen a londoni és amerikai múzeumok követik, amelyek közül egyedül a New York-i Met ért el látványos növekedést 2010-hez képest, plusz 300 ezer nézővel 5,2 millió fölé tornászva a statisztikáját. A budapesti Szépművészeti Múzeum büszkén tette közzé, hogy az elmúlt évi 525 ezres látogatószáma a világ 96. leglátogatottabb intézményévé avatta. A régióból csak Bécs előzi meg Budapestet!

A világ legnépszerűbb intézményeinek elit körébe nem lehet egyik napról a másikra betörni, az élboly nyugat-európai és észak-amerikai szereplői állandóak. A hatalmas tömegeket megmozgató időszakos sikerkiállítások mezőnyében viszont az ázsiaiak a verhetetlenek. A hosszú tömött sorokban, fegyelmezetten vonuló japán múzeumlátogatók négy blockbustert vittek el a hátukon a világelső ötből! Napi 12 ezer nézővel fölényesen vezet egy klasszikus japán rajzművész, majd a Tokióban turnézó francia posztimpresszionisták bűvölték el a közönséget. Harmadik helyre befurakodott az amerikai hazafiúi érzelmekre rájátszó washingtoni Lincoln-tárlat, de utána ismét két japán kiállítás következik.

A tematika szerint szétbontott listákban már eldugottabb intézmények is helyet kaptak. A kortárs top 10 igazi meglepetéssel szolgált: nőművészek és Latin-Amerika uralja a mezőnyt. Marina Abramovic New York-i kiállítására még könnyen találunk választ, de hogy a São Paulo-i biennále vagy a Rio de Janeiróban megrendezett Regina Silveira- és Rebecca Horn-tárlat miként vált világrengető eseménnyé, azt még elemezniük kell a kultúrantropológusoknak. Mindenesetre Latin-Amerika helyet követel magának a globális kiállításiparban!

Az impresszionisták és a modernek szekciójában különös munkamegosztás alakult ki. Párizs szállítja a szupersztárokat, a japánok és az amerikaiak pedig szájtátva nézik az importált csodát. Pár név az élmezőnyből: Van Gogh, Picasso, Matisse, Renoir, Monet. Párizs még mindig sikeresen megél egykor-volt kultúrfölényéből, a szekció legelső kiállítása konkrétan a Musée d'Orsay nevével reklámozta magát Tokióban. Eredmény: napi 10 ezer néző!

A Szépművészeti Múzeum homlokzata a sikeres Botticellitől Tizianóig kiállítás plakátjaival (fotó: flickr.com)

A régi mesterek vonalon Európa és főként Olaszország hagyományosan verhetetlen. Az Uffizi egy Memlig-tárlattal vezeti a klasszikus szekciót, utána a feltörekvő párizsi kiállítóközpont, a Pinacothèque szerepel egy holland anyaggal, majd egy római Caravaggio-kiállítás. A Louvre velencei mesterei után a frankfurti Städel Múzeum világraszóló Bottilcelli-tárlata következett, majd egy Leonardo-show Los Angelesből, a hetedik helyen pedig Budapest büszkesége, a Szépművészeti Múzeum, a Botticellitől Tizianóig című blockbasterrel.

Szerző: Rieder Gábor