Múlt héten került sor Maastrichtban a huszonharmadjára megrendezett Európai Művészeti Vásárra, a TEFAF-ra. A világ egyik legrangosabb és legpatinásabb képzőművészeti börzéjén ezúttal több mint 2,7 milliárd dollár értékben kínáltak antik, modern és kortárs műtárgyakat. A 72 ezer látogató nem csak nézelődni jött, a szervezők jobb évet zártak, mint tavaly. A legdrágább alkotás Cranach közel ötszáz éves bibliai festménye lett.

 

A dizájnkultúra olyan kevéssé ízesült a magyar közgondolkodásban, hogy bármilyen népszerűsítő könyv elkel. Pláne, ha olyan precízen van felépítve, mint Lakshmi Bhaskaran tankönyvszerű összefoglalója. A Nagy-Britanniában dolgozó dizájnszakértő még három évvel ezelőtt írta meg – a Scolar kiadónál lefordított – könyvét, de a koncepción azóta se fogott az idő. Lakshmi Bhaskaran szerint a dizájnerek ma szabadon szemezgetnek a múlt tárházából, egyéni szájíz szerint keverve egymással az idősíkokat. (Ezen az eklektikus gyakorlaton – ma már tudjuk – a gazdasági válság sem változtatott.)

A Fernando és Humberto Campana brazil testvérpárnak köszönhetően Dél-Amerika néhány éve felkerült a dizájnvilág nemzetközi térképére. A szakma 1998-as New York-i bemutatójuk óra figyel rájuk, tavaly pedig megnyerték az év dizájnere kitüntetést Miamiban, kristályokkal teletűzdelt, amorf rattanülőkéjükkel. Pedig a fivérek nem csináltak semmi különlegeset, csak csökönyösen ragaszkodtak az őket körülvevő világhoz, a favellák nyomorúságos kényszermegoldásaihoz és a rikító színű, karneváli összevisszasághoz. Egymásra hányt fadarabok, olcsó kosárfonatok, toldozott lepedők, színes fonalak és egzotikus tarkaság.

Felbuzdulva az előző kiadvány sikerén, Slézia József már másodjára jelentette meg a Design évkönyvet. A csupa rövid – gyakran az ismert dizájn-weboldalon (www.designtrend.hu) annak idején már megjelent – beszámolót tartalmazó második kötet már hangsúlyos helyen szerepelteti a hazai tervezőket, köszönhetően a MOME hallgatóinak, akik két rangos nemzetközi diákpályázaton is (Nespresso, Electrolux) szép eredményeket értek el 2008-ban.

Hatodik alkalommal rendezi meg 2009. október 2-11. között a Design Hét Budapest című  eseménysorozatot, aktuálisan a Kreativitás és Innováció Európai Éve programjának hivatalos részeként. Az idei év központi témája – a kreatív energiák – az alkotói kreativitásra a tudás alapú termékekre, szolgáltatásokra, valamint az újgenerációs anyagokra és technológiákra fókuszál. A ma már országos jelentőségű fesztivál ismét a főváros egész területén zajlik. Több mint 60 különböző rendezvény, kiállítás, divatbemutató, előadás és  workshop során ismerhetik meg a hazai és nemzetközi formatervezés újdonságait, legfrissebb eredményeit az érdeklődők.

A modern építészet ikonja, Le Corbusier istenítette, úgy vélte, hogy egy olyan szék, amiből több kontinensen milliók fogytak el két rövid évtized alatt, az minden bizonnyal „nemes tárgy”. Pedig egy teljesen szimpla Thonet-székről beszélt csak: négy láb, egy körgyűrű, egy darabból készült íves karfa, plusz a nádazott ülőfelület. Teljesen egyszerű. A Thonet cég – a 19. századi bécsi IKEA – éppen ezzel lett híres, a biedermeier egyszerűséggel, amit a funkcionalitás, a strapabíróság és az olcsóság egészített ki.