|
Botticelli Esztergomban
Mértékletesség online hír Szenzációs felfedezéssel állt elő Prokopp Mária művészettörténész és Wierdl Zsuzsanna régész június 8-án. A kutatók megalapozott feltételezése szerint az esztergomi érseki palota ismert négy erény-allegóriájából az egyiket a kora reneszánsz festészet egyik legnagyobb mestere, Sandro Botticelli készítette. A kultuszminisztérium diadalittasan csapot le a felfedezésre, a sajtó felkapta a világszenzációt, a szakma pedig hol reménykedve, hol kételkedve várja a bizonyítékokat.
 Vitéz János studiolójának allegorikus freskói. Az esztergomi érseki palota reneszánsz falfestményeit több korábbi kutatás a firenzei Albert mesterhez kötötte, aki az 1490-es években dolgozott Esztergomban. Az érsek pazar reneszánsz palotáját így dicsérte a humanista történetíró, Bonfini: „[Vitéz János] a várban tágas ebédlőtermet emelt, az ebédlőterem előtt pedig vörös márványból fenséges, emeletes folyosót építtetett. Az ebédlőterem végéhez a Sibillák csúcsíves boltozatú szentélyét csatoltatta, ahol valamennyi Sibillát megszámlálhatjuk. Az ebédlőteremben nemcsak sorban valamennyi magyar király, hanem szittya őseik is láthatók. Továbbá csináltatott meleg vizű és hideg fürdőket, meg kettős kertet, melyet tornácokkal ékesített, felül pedig folyosóval koronázott. Ezek között pedig a sziklánál kerek tornyot emelt, melyet különféle termekre és szobákra osztottak, fent pedig változatos ablakok díszítettek, s amelyben kápolnáról is gondoskodott. Majdnem mindig itt lakott maga is, mert ez a Duna fölé emelkedvén, kellemes kilátást és a kertektől eredő gyönyörűséget nyújtott, a hely pedig bölcselkedésre és szemlélődésre felettébb alkalmas.” A Mértékletesség (Temperantia) allegorikus ábrázolásának egyik megszokott formája a korsókból vigyázva öntögető nőalak. A művelet a bor és a víz mértéktartó vegyítése révén válhatott a Temperantia szimbólumává.
|
Megjegyzések: