A képzőművészeti könyvpiac lassan tökéletesen leáll. Még szerencse, hogy a vezető aukciósházak nem hagytak fel teljesen a színes-szagos művészeti albumok kiadásával. Most Virág Judit örvendeztette meg a műértő közönséget egy parádés Mednyánszky-kötettel. A festő 121 legszebb festménye, Virág Judit és Törő István válogatásában.

A pesti Ludwig Múzeum megjelentette a teljes gyűjteményét nyilvánossá tevő katalógust. A vaskos kötetben ott az összes jól ismert klasszikus, képpel és adatokkal, Picasso sete-suta muskétásától Lichtenstein képregényes Vickiéig.

A fotográfia a 20. század első évtizedeiben még a szárnypróbálgatás időszakát élte. Az „etnofotó” fogalma ekkor még nem volt világosan körülhatárolható, habár az első magyar néprajzi témában elkönyvelt fotót (Vahot Imre Sobri család Vas megyében című írásához készült dagerrotípia) 1847-re datálják.

1986. december 4-én a Magyar Pedagógiai Társaság Vizuális Művelődési Szakosztályának klubestjére került sor a Fészek Művész Klubban. Az előadásra érkező vendégek az akkor mindössze három éve újjáépített helyiségek egyikében minden bizonnyal a Hornicsek László által tervezett, egyedi, tömeggyártásra végül nem kerülő kagylófotelek valamelyikében foglaltak helyet, hogy aztán a szünetben a presszó apró, fekete üveglapos, aranyozott keretes, krómtalpú asztalai mellett beszéljék meg a hallottakat. A hangulatvilágítást sárga textilernyős falikarok biztosították, az egész enteriőr sugárzott valami rendkívül harmonikus és modern belsőépítészeti elgondolást.

A Műcsarnok Elméleti kiskönyvtár sorozatának legújabb példánya valójában megmártózás a művészetfilozófia mélységeiben. 

A Grafo kiadó által nemrég útjára bocsátott új múzeumkalauz-sorozat elérkezett a Kunsthistorisches Museumhoz. A magyar közönségnek igazán nem kell bemutatni a bécsi múzeumok zászlóshajóját, a Kunsthistorischest, a maga parádés cukrászdájával és Munkácsy-falképével. 

"Én a magam részéről, mint absztrakt művész vallom, hogy az absztrakt művészet nem a természettől való elszakadást jelenti, hanem éppen a természet, a valóság lényegének visszaadását. A ritmus például, melyet egyes műveimben igyekszem kifejezni, egyik legfontosabb, legalapvetőbb jellege a természetnek és az élet megnyilvánulásainak." 

„Emlékszel?” – kérdezték bizakodó arcú, kisminkelt, csinos nők sorban, mikor a könyv bemutatóján végre odahajolhattak a kopasz, extravagáns szemüvegében, tengerészzakójában ücsörgő Szipálhoz. 

A Műcsarnok előállt elméleti füzetsorozata újabb példányával. Norbert Bolz médiateoretikus és kommunikációkutató nem sokat beszél képzőművészetről, annál inkább arról a fogyasztói közegről, ami meghatározza a kortárs alkotók mindennapjait. 

A magyar festészet történetében nehéz lenne Munkácsynál kultikusabb figurára lelni. Nem véletlen tehát, hogy halála után egyre-másra jelentek meg a róla szóló monográfiák, visszaemlékezések, melyek az asztalosinasból ünnepelt európai festővé váló művészt idézték meg viszonylag könnyedén, lévén maga a művész is rendszeresen és alaposan dokumentálta életét.

A Grafo kiadó nekilátott lefordítani a neves milánói Electa könyvkiadó a világ nagy múzeumait bemutató sorozatát. Már utcán van az Uffizi és az Ermitázs, hamarosan követi őket a bécsi Kunsthistorisches. 

A könyv címében megidézett két isten nem feltétlenül jár kéz a kézben, sőt. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy míg a testi szerelem istenét pajkos, apró nyilacskával játszó puttóként ábrázolják, a házasságot szimbolizáló szárnyas ifjú kihunyó fáklyát és hervadó virágokból álló koszorút tart a kezében. 

Sajnos nem juthat közelebb Fákó Árpád Húshangok című kötetéhez és a tokban rejtekező három CD-nyi zenei anyaghoz az, aki – jó szokás szerint – csak történeti/művészeti háttér-információkra figyel. Nem létezik olyan interdiszciplináris szempontrendszer, mely lehetőséget adna arra, hogy az egykori Hús zenekar és a Millenniumi Földalatti Vasútvonal 21. századi főnixkedését érvényes szavak ketrecébe zárjuk.

A Pro Pannonia kiadó 2006 óta sorra adja ki a Pécsről elszármazott világhírű Bauhäuslerekről szóló köteteit. Most készült el a Molnár Farkasnak emléket állító kétnyelvű könyv. A remek reprodukciókkal és fakszimile forrásokkal ellátott kötet a művész összes arcát sorra veszi. 

Nem titok, hogy a művészeti könyvpiacot padlóra küldte a recesszió. Évek óta tartó sorozatok akadtak el, az albumdömping alábbhagyott, a szakkönyvek kéziratai a szerzők winchesterein pihennek. Azért a képzőművészeti könyvkiadás nem ért teljesen véget: remek múzeumi katalógusok születnek és a kiadók idén is kirukkoltak néhány hiánypótló vagy csak egyszerűen kiváló albummal. Az Artmagazin összeszedte az esztendő legjobb kiadványait, a mind tartalomban, mind képanyagban a Bauhauskatalógus első helyét ostromló, méretében azonban vitathatalanul első helyezett Nyolcak-katalógus (lásd Artmagazin 2010/6. 30-41. o.) mögül.

A tavalyi év nagy művészettörténeti szenzációja volt Hans Kaufmann és Rita Wildegans Van Gogh füle – Gauguin és a némasági fogadalom című könyve. A német kutatópáros új elméletet dolgozott ki a legnagyobb közönségkedvenc, Van Gogh borotvás öncsonkításáról. A botránykönyv szerint ugyanis nem ő maga, hanem festő barátja, Gauguin vágta le Vincent fülét, és nem is borotvával, hanem egy párbajtőrrel! A meglepő elméletet rögtön felkapta a sajtó, de lehet-e tisztán látni a festő alakját körbelengő évszázados ködben? Az új megvilágításban: Szentek Élete, intermittens porphyria, a délfrancia Japán, homoerotikus vonzalom és Gauguin kiélezett tőre.

Zichy Mihály örökzöld. Most éppen a Nemzeti Galéria rendezett egy nagyszabású kiállítást életművéből, amihez készült katalógus is, annak rendje és módja szerint. A Corvina kiadó pedig megjelentetett egy nagyalakú díszalbumot a festő munkásságáról, monográfusának, Gellér Katalinnak a részletes tanulmányával.

A történet a New York-i Salgo Trust for Education korai Moholy-Nagy László-képével kezdődött. Botár Olivér, a Kanadában élő, magyar származású művészettörténész az 1922-re datált, színes vonalakból és ívekből felépülő, sötétkék alapú konstruktivista festmény hátoldalán egy korábbi mű nyomait fedezte fel. Miután a Guggenheim Múzeum restaurátorai gondosan eltávolították a mészréteget a vászon hátáról, kibontakozott egy másfél évvel korábbi alkotás, amely még az átmeneti dadaista korszakban született.

A magyar barokk művészet történetét nehéz rossz szájíz nélkül elmesélni. Adva van az erőtől és fantáziától kicsattanó új stílus Rómában és Versailles-ban, majd mindez lecsapódik valahogyan Bécsben, végül pedig egész lesoványodva, elszegényedve és megszürkülve lecsordogál a Habsburgok keleti provinciájába. És már kezdődhet is a magyar barokk művészet dicsőséges története, a közép-európai kismesterek és a többre hivatott tehetségek harca a szigorú fátum által erősen szétzilált gazdasági és kulturális feltételekkel.

A nagyalakú díszalbumoknak régi hagyománya az elvtelen laudáció. A Corvina új kötete szembefordul a nemes tradícióval. Szabó László ugyanis nem takargatja Iványi-Grünwald Béla életművének árnyékosabb féltekéjét sem.