A legnagyobb aukcióspiac-elemző webes cég, a francia Artprice ismét kihozta éves jelentését a kortárs műkereskedelemről a párizsi FIAC-ra.

A nemzetközi aukciós forgalom megoszlása az elmúlt tíz évben, művészettörténeti korszakok szerinti bontásban. (forrás: artprice.com)

Karácsonyi számunkban (Artmagazin 2010/6. 5.) bemutattuk a világ legnagyobb műkereskedő országainak részesedését az éves aukciós összforgalomból. 

1959-től csaknem húsz éven át, mondhatni a cég „hőskorában” volt a Bizományi Áruház becsüse. Amikor végre egyetemre járhatott, 1974-ben a magyarországi műkereskedelem történetéből írta az ELTE-n a szakdolgozatát. 1980-ban mégis a Magyar Nemzeti Galéria Nyilvántartási Főosztályának munkatársa lett. Amikor leültünk az interjúra, még mielőtt bekapcsolhattam volna a magnót, már szabadkozott: nem hiszi, hogy bármivel is hozzá tudna járulni a hazai műkereskedelem történetéhez azzal, hogy beszélgetünk. Szerencsére nem így történt... 

Tavaly hirdettük meg először az Artmagazin-díjat, amit a Budapest Art Fair kiállítói közül a vásár legjobb standjának ítél oda a zsűri. Idén a Kisterem lett a győztes: visszakapta a vásár rendezőitől a részvételi díj felét, mi pedig beszámolunk a Kisterem eddigi eredményeiről és idei terveiről.

Áll a bál Isztambulban. A nyugati kurátorok egyre több elismerő szóval és karriert jelentő meghívással nyugtázták a török kortárs színtér fejlődését.

Egy testvérpár elhunyt szüleik londoni lakásában kallódó, koszos kínai vázára bukkant.

A világ talán legrangosabb fotós vására, a Paris Photo nemcsak Közép-Európát állította a célkeresztbe idén, nagy sikert hozva a pesti galériáknak, de a BMW által finanszírozott fődíjat is egy magyar fotográfus hozhatta el. A nyertes az Amszterdamban élő és dolgozó Ősz Gábor lett.

A nagy aukciósházak hozták a formát a múlt heti modern és impresszionista árveréseken. Kisebb sikerek, kiegyensúlyozott kereskedés.

Január végén mindkét nagy aukciós ház megrendezte a saját régi mesterek és 19. századi művek árverését.

Mit várjon az ember, ha biennále címén az érzékeit és érzelmeit veszik célba, és ha a művészet meg akarja érinteni? Vajon a szenzáció mely értelmezése nyer teret? Csillámokkal teletömött érzelmi légballonokra vagy netán művészeti paradigmaváltásra számítsak? Mert szögezzük le az elején: ez lehet itt a tét.
 

A Galerie Eigen+Art – ahol többek között Neo Rauch is befutott – meglepő módon nem hivatalos idén az Art Baselre. Gerd Harry Lybke galerista tiltakozik.

A világ egyik legrangosabb fotós vására, a Paris-Photo tekintetét éppen a mi régiónkra, Közép-Európára vetette. Így november közepén, az eddig is rendszeres kiállító Vintage-zsal együtt már három magyar galéria viszi ki áruját a nemzetközi fényképbörzére. Ezen ma már meg se lepődünk, pedig a fotóval való kereskedés nem mindig volt magától értetődő. Egy dörzsölt volt CIA-ügynöknek kellett utat törnie a fotógalériák előtt, előbb az Egyesült Államokban, majd Franciaországban. A 20. századi fotókereskedés története madártávlatból és békaperspektívából egyszerre.

A műalkotások tőkeként való adása-vétele egy újabb lökést kap: hamarosan beindul az első műtárgytőzsde Párizsban. Az on-line rendszer az értéktőzsdék szokásos mechanizmusát követi.

Hiába régóta köztudott tény, azért újra meg újra elképedhetünk azon, micsoda kincsek voltak egykor Magyarországon a híres, nagy gyűjteményekben. Aztán újra elképedhetünk a művek és valahavolt tulajdonosaik sorsán. Egy Andrássy úti palota falán lógott az a festmény is, amit a budapesti Herzoggyűjteményből
szereztek meg a Führer Museum megálmodói 1941-ben, s ami kalandos úton a kasseli Állami Múzeum érintésével végül visszakerült jogos tulajdonosaihoz, a munkaszolgálat alatt eltűnt Herzog András örököseihez. Georg Pencz 1545-ben Hans Baldingerről festett, a korabeli itáliai festészet, különösképp Bronzino hatását mutató portréja tőlük került idén júliusban a Christie’snél kalapács alá, ami végül 5 millió fontnál koppant. Az 1545-ös portré így a festő eddig eladott legdrágább képévé vált.

Nagy hét volt az előző a kortárs műkereskedelem számára. Nem véletlen írta az Art Price a FIAC-ra időzített elemzésében , hogy a nagy globális árverezőházak sikereit a gazdasági világ számos  szereplője irigykedve nézik.

A rendszerváltás után közvetlenül korábbi megyei művészeti referensként került a műkereskedelembe, ahol – két év képcsarnoki „tanulás” után – majdnem tíz évig vezette a Bizományi Áruház akkor megnyílt Kortárs Galériáját. Annak megszűnése után a cég Aukciós Irodájának élére került, ám három év után elváltak útjaik, s Fertőszögi Béláné visszatért – ahogyan ő mondja – „a humánusabb művészeti életbe”.

A legnagyobb on-line műkereskedelmi adatbázissal rendelkező Artprice ismét kijött éves kortárs elemzésével. Mit olvasnak ki a piaci váteszek a mögöttünk álló esztendő adataiból? Kortárs klasszikusok, olcsó művészek, Kína és dizájn.

Miközben november első hetében már második alkalommal rendezik meg az Abu Dhabi Art Fairt az Egyesült Arab Emírségek egyik központjában, addig a szomszéd metropolisz sem tétlenkedik: a Christie’s ugyanis október 26-án modern és kortárs aukciót tartott Dubaiban.

Október 13-án este megnyílt a kortárs műkereskedelem egyik legfontosabb fóruma, a londoni Frieze Art Fair. Az Art Newspaper szerint Latin-Amerika súlya egyértelműen növekszik.