Szubjektív körséta München múzeumnegyedének új ékkövében, a két éve megnyílt Brandhorst Múzeumban. Színes kerámiarudak, hi-tech természetes fény, újfestők, pop-art és absztrakt mesterek. Esettanulmány egy lélegzetelállító múzeumcsodáról és élménybeszámoló egy világhírű magángyűjteményről egy sokat látott művész tollából.

Fantasztikusan látványos könyvet jelentetett meg a Taschen a nemzetközi kortárs múzeumépítészet remekműveiről. Meddig lehetnek sikeresek a turista hadakat vonzó expresszív épületkreációk? A műalkotássá minősült, gyakran a funkciótól függetlenedett múzeumok képesek-e hosszútávon is működni? Történeti áttekintés és színes-szagos épületfotók a sztárépítészek egónövelő műfajáról, a kortárs múzeumról. Profi tippek a jövőbe vesző Pesti Múzeum Negyedhez.  

2007-ben Andrási Gábor vette át az óbudai Kassák Múzeum vezetését a korábbi igazgatótól, Csaplár Ferenctől, aki a hetvenes évek közepi alapítás óta ápolta a nagy avantgárd művész hagyatékát a Zichy-kastély málló falai között. 

Ahhoz képest, hogy mekkora kincseket őriznek a múzeumokban, egész ritkán kerül sor rablásra. Azért is érte a széles közönséget meglepetésként a február 15-én kelt furcsa hír: két Árpád-kori kőfaragványnak lába kelt a Magyar Nemzeti Galériából. 

A Közel-Keleten komolyan veszik a képzőművészetet. A dubaji art fair egyre rangosabb fórummá válik, de a Louvre-ral és a Guggenheim Múzeummal megspékelt abu-dzabi Saadiyat sziget építését se sodorta el a válság.

Január végén – jó féléves átalakítás után – ismét megnyitotta kapuit a közönség előtt a szentendrei Kovács Margit Múzeum.

Több mint fél éve már munkagépeknek kéne dübörögniük a Hősök tere alatt, hogy megvalósulhasson a Szépművészeti Múzeum felszín alatti bővítése. 

A londoni Royal Academy of Arts, a globális kiállításipar egyik legrangosabb szereplője Kincsek Budapestről címmel mutatta be a Szépművészeti Múzeum klasszikus csúcsműveit és a Magyar Nemzeti Galéria pár kedvcsináló büszkeségét 2010. szeptember 25. és december 12. között. Soha nem látott esély, hogy a hazai múzeumszféra kiharcolja az őt megillető figyelmet a nagy nyugati intézmények médiavisszhangos világában. Magyar muzeológusok régóta próbálkoznak szenzációsnak ígérkező nemzeti tárlatok összerakásával, felemás sikerrel. (A Magyar Vadak most éppen Belgiumot próbálja meghódítani.) A londoni bemutató rendezője viszont David Ekserdjian volt, a 16. századi itáliai reneszánsz felkent szakértője, ismert egyetemi professzor és komoly monográfiák szerzője, aki pontosan ismeri a helyi közönség ízlését.

Eli Broad, Los Angeles tudatos mecénása és világszerte irigyelt kortárs gyűjtő új múzeumot épít az angyalok városában.
 

A művészeti szcéna vezető alakjai október 5-én este New Yorkban gyűltek össze, hogy megünnepeljék az Adobe új virtuális múzeumát. A kezdeményezés igazi kuriózum, mivel a létesítmény megfelel az építészeti követelményeknek, azaz valójában is megépíthető, ám a múzeum kizárólag online létezik. Az Adobe Múzeumot Filippo Innocenti építész és Piero Frescobaldi digitális producer álmodta meg. Az Artinfo jelenti.

Arcképcsarnok, Modern Képtár, Nemzeti Képtár, Nemzeti Galéria – a magyar országos képtár születésének szövevényes története. Sinkó Katalin a Galéria évkönyvében dolgozta fel a hazai múzeumhistória fejezeteit. Európai hírű szaktudósok, csőlátású pártpolitikusok, közönségkedvenc kiállítások és vastag katalógusok, a tudomány- és intézménytörténet szereplői, vagy inkább mára már néma tanúi kelnek új életre és beszélik el a Nemzeti Galéria Kik vagyunk,  honnan jöttünk-jét, egyelőre még a Merre tartunk? nélkül.

Tuymans a világ számottevő jelenkori képzőművészeti gyűjteményeiben New Yorktól Londonig nagybetűs festő, eurómilliókért kelnek el a képei, eljutott a szakma csúcsrendezvényeire, 1992-ben a kasseli Documentára, 2000-ben a Velencei Biennáléra. Közép-Kelet-Európában most először a Műcsarnokban állít ki. A kiállítás a varsói Zacheta és a müncheni Haus der Kunst együttműködésének köszönhetően mindkét helyszínen megrendezésre kerül.

Ha valaki Debrecenbe akar utazni, szálljon fel a Keletiben a moszkvai gyorsra, és a sötét fülkéből bámuljon ki a kelet-magyarországi répaföldekre.
Ez lesz a befogadói alapállapot.
A Modem a sterilitás templomaként emelkedik ki a makacs debreceni sárból, a román–magyar határon se volna feltűnőbb, posztmodern hétvégi anakronizmus. Aztán odabenn nagyot fordul minden: bármennyire sajnáljuk, hogy Bukta nincs Pesten, itt most a legjobb helyen van, a szociokulturálisan aszott magyar peremvidéken, amely azonban rekonstruálhatatlanul hiteles kontextust képes teremteni a művei számára.

Malaca van? Tetkós malaca van? Tetoválása van? Vagy esetleg megirigyelt már ilyet? Elrontotta-e valaha annyira a gyomrát, hogy kénytelen volt átgondolni, mit nem kellett volna megennie? Töltött már eposzi hosszúságú időt a mellékhelyiségben azon morfondírozva, mit tehetne az emésztés meggyorsításáért? Ismeri az emésztőrendszere anatómiáját? Elgondolkodott már valaha azon, hogy a gyönyörű csomagolású áruban esetleg mérgező anyag van? Na és mire való a művészet? Élő vagy kitömött? Előadás vagy végtermék? Szeretne benézni a színfalak mögé? 

Ámos Imre magyar festőművész 100. születésnapján, 2007. december 7-én nyílt meg a debreceni MODEM-ben az a centenáriumi kiállítás, amely teljes egészében az Antal–Lusztig-gyűjteményből került ki. A gyűjteményből két festmény és hat grafika már a Magyar Zsidó Múzeum Csodavárók című Ámos-kiállításán is szerepelt 2007 májusától októberéig, de az Antal–Lusztig-gyűjtemény jelentős Ámos-anyagának valódi körvonalairól csak ez a most kiállított kollekció tudósíthat. 

2007 őszén igazi nehézbombaként robbant be a hazai művészeti életbe Szilágyi Sándor Formabontók I., Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben 1965–1984. című monográfiája és a könyvet megelőző kiállítás. Szinte minden, a hazai képzőművészeti életben jegyzett sajtóorgánumban megjelent az eseménnyel kapcsolatos kritikai írás, amelyek a visszafogottól az igen éles, már-már személyeskedésbe hajló hangvételig terjedtek.

A debreceni Modem retrospektív kiállítást rendezett a nemzetközi hírű festőnőnek, Reigl Juditnak. Reigl Kapuváron született, Szőnyi István volt a mestere a főiskolán, de végül Párizsban kezdte meg festőkarrierjét a szürrealisták között. A debreceni tárlat csak a második nagyszabású kiállítása Magyarországon.

Hófödte hegygerincen egyensúlyozó hegymászók, a préri fölött táncoló tornádótölcsér, papírvárként összedőlő kínai hotel, földomlás alá temetett parkoló, repülőgéproncsok között helyszínelő rendőrök. A televíziós hírműsorok unalomig ismételt képsorai köszöntek vissza az 1967-ben született képzőművész, Szabó Dezső kinagyított printjein.

A 88. életévében járó Lucian Freudnak, a kortárs figuratív festészet világhírű képviselőjének életművéből látható egy bőséges válogatás a párizsi Pompidou Központban, több mint kilencszáz négyzetméteren. Nevéből sejthető, hogy a Berlinben született, majd tizenévesen családjával Londonba menekülő képzőművész Sigmund Freud leszármazottja, egészen pontosan az unokája.

A londoni Nemzeti Arckép Galéria bemutatja a maga korában nemzetközi hírnévnek örvendő portréfestő, László Fülöp műveit, az 1912–27 közötti periódusra fókuszálva. László Fülöpöt, vagy ahogy később nevezte magát, Philip de Lászlót egész élete a portré műfajához kötötte.