Fátyol Viola fotográfus Debrecenben született 1983-ban. Művészcsaládban nőtt föl, de csak a Debreceni Református Kollégiumban töltött meghatározó középiskolás évek végén döntött úgy, hogy maga is a családi szakmát folytatja, és művészi pályára lép. A családi, privát fotók készítésén túllépő első fotós kísérleteit Egerben végezte, ahol az Eszterházy Károly Főiskola (ma már egyetem) rajz- és vizuális kommunikáció tanár szakára járt. Innen rövid út vezetett a MOME Vizuális környezetkultúra tanár és Fotográfia képzéseire, onnan pedig még rövidebb az intézmény Doktori Iskolájába. Készülő doktori dolgozata a vámospércsi népdalkört bemutató, Ha van szíved, neked is fáj, amit velem tettél című munkájának kimerítő elemzését tartalmazza. A sorozattal tavaly megnyerte a Capa-nagydíjat. Munkái a szociológia, az antropológia és a művészi képalkotás határterületén helyezkednek el, és egy hangsúlyosan személyes nézőpontból közelítenek a választott témákhoz. Budapesten él és dolgozik. Sokat nevet.
Ott voltunk, amikor a 100. lapszámunk tartalma összeállt...
A hétre leginkább megnyitókat gyűjtöttünk össze. Kivéve az első napot, amikorra egy mozit és egy közösségi koreográfián alapuló, fesztiválnyitó művészeti eseményt ajánlunk.
A Küszöb Fesztivál nyolc kortárs művészeti intézmény együttműködésén alapul, középpontjában a pályakezdő képzőművészek lehetőségei állnak. A fesztivál célja a fiatal képzőművészek, és alkotásaik bemutatása szélesebb közönség előtt.
Az idén negyedjére kiírt Leopold Bloom Képzőművészeti Díj pályázati struktúrája a kezdetek óta nem változott: nincs korhatár-megkötés és az évente változó, három fős, nemzetközi zsűri a művészi portfólió és egy – a díjjal járó pénzjutalomból megvalósítani kívánt – külföldi kiállítás koncepciója alapján dönt. Így szűkült le most is a hatvankét benyújtott pályázatból álló anyag arra a nyolc shortlistes alkotóra – Borsos Lőrinc, Ezer Ákos, Fabricius Anna, Fridvalszki Márk, Gróf Ferenc, Németh Hajnal, Schmied Andi, Szabó Eszter –, akik az Új Budapest Galériában rendezett kiállításon mutatkozhatnak be.
Sikeresen lezárult az idén ötödik alkalommal meghirdetett Esterházy Művészeti Díj pályázat első fordulója. A független szakmai zsűri 266 pályázóból választhatta ki a második fordulóba továbbjutó 21 művészt. A díjra jelölt művészek válogatott műveiből kiállítás nyílik a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban, melyet 2017. december 15-től 2018. január 14-ig láthatnak az érdeklődők.
A héten lesz lehetőségünk intenzíven foglalkozni az emberközpontúság és művészet kapcsolatával, a különböző területeken aktív szakemberek és pályakezdők kapcsolatépítési lehetőségeivel, az antropocén és a város szavak jelentéseivel és a fekete szín kortárs képzőművészeti vonatkozásával is.
Kiterjesztett határok – talán ez a legplasztikusabb válasz arra, hogy mitől lesz sajátos a több szegmensben érvényes határátlépésekre vállalkozó Billentyűk című kiállítás. Blattner Gézát (1893 – 1967) bábművészként kanonizálta a 20. század színháztörténete. Az egyszerre bábművészeti és színháztörténeti jelentőségű életművet a MODEM-ben megrendezett kiállítás a 20. század ’30-as, ’40-es éveinek életérzését feltáró képzőművészeti sokszínűségébe ágyazza be, illetve kiterjeszti a téri dramaturgiát a színházhoz kötődő médiumokra, azaz testre, tárgyra, bábura, hangra, anyagokra, tapintásra.
A 2017-es OFF-Biennále Budapest témamegjelölése a Gaudiopolis, vagyis az „öröm városa” lett. Gaudiopolis egy a második világháború után működő gyermekotthon, közelebbről nézve pedig egy független intézmény és egy demokrácián alapuló gyermekköztársaság volt. Ennek szellemiségével vállal közösséget idén az OFF csapata, miközben lehetséges megoldásokat kínál fel – a művészet eszközeinek segítségével – a jelenleg válságban szenvedő liberális demokrácia helyreállítására. A biennálé keretein belül megvalósuló projektek mind kapcsolódnak ehhez a célkitűzéshez, kiváltképp az OFF hivatalos kurátori csapata által szervezett programok.
Három magyar gazdánál töltött egy hetet idén nyáron Antje Schiffers berlini képzőművész és Erdődi Katalin kurátor. A vándorfestő szerepét magára öltő német alkotó egy olajfestményt készített a gazdaságról, cserébe pedig arra kérte dinnyetermelő, libatenyésztő és borász vendéglátóját, hogy forgasson kisfilmet és adjon betekintést a gazdálkodás mindennapjaiba.
Egyedülálló, határokon átívelő, hagyományos feladatokat és a fiatalok körében is népszerű szórakoztató-kulturális elemeket ugyancsak tartalmazó országos online zenei játék vette kezdetét 2017. október 2-án, melynek középpontjában a 135 éve született és 50 éve elhunyt Kodály Zoltán és az általa felépített zenei örökség áll.
„Minden képzőművész beleütközik olyan látványokba és kis eseményekbe, amelyek beleillenek munkájába, rávilágítanak a továbblépés lehetőségeire, inspiratívak. Ezeket nem lehet elfelejteni, a művész elraktározza őket az emlékezetében, alkalmasint visszatér hozzájuk, feljegyzi, esetleg modellezi, megismétli őket.”
A filmes toplistákat lehet imádni, lehet utálni, de az egyszer biztos, hogy a nagybetűs Képkorszakban, amikor minden „távoli ismerősünk” gépén nullahuszonnégyben fut a uTorrent és szinte bármi elérhető a neten, rendkívül hasznos lehet egy-egy ilyen válogatás. Előttünk a képözön, és nagyon nem mindegy, hogy ebben a túlkínálatban mire figyelünk. Haladhatnánk tematikusan, korszakok vagy műfajok szerint, igazából minden érdekes, a javallat most mégis Artmagazin-specifikus: kortárs képzőművészek, hivatásos képalkotók sorolják fel életük eddigi legmeghatározóbb 5 (vagy több) mozi- vagy filmélményét – és ebből nem csak az derül ki, hogy egy művész mit meg hogyan néz!
Ezúttal Szarka Péter képzőművész ajánl, akinek delikát választásai elé csak annyit, hogy legújabb, Trafó Galériabeli egyéni kiállításában és a TOP5-ös listájában is megjelenik a Szárnyas Fejvadász:
Szerda este felavatták az abu-dzabii Louvre-ot.
A majdnem téli időjárással dacolva a hét második felében lesz még lehetőségünk (és érdemes is lesz) szabadtéri programra menni. A hétre ajánlott események – kiállításmegnyitók és egy záró tárlatvezetés – többi része azonban már fűtött kiállítóterekben zajlik.