Top 5 - az évad legfontosabb eseményei

Spengler Katalin szerint

Visszatekintve a 2012/2013-as évadra, megkérdeztük a kortársművészeti színtér öt jeles, különböző területeken tevékenykedő képviselőjét, a 2012 szeptembere óta eltelt időszakban mely eseményeket tartják a legmeghatározóbbnak, legizgalmasabbnak. Elsőként jöjjön Spengler Katalin szakújságíró, szerkesztő, műgyűjtő válasza.

A mögöttünk álló év eseményeire visszagondolva a legmarkánsabban a művészeti színteret feszültségekkel telítő, autonómiáját sértő, az integrálódást is fékező intézkedések sorozata tolakszik előre az emlékezetben. Bár kétségtelen tény, hogy ezek a politika által vezérelt, a szakmaiságot szinte negligáló állami beavatkozások az intézményrendszert és abból kiindulva a művészeti élet egészét átformálják, lebontják és egészen más, gyakran bizarr elvek alapján építik újjá, ez a fajta építkezés nem előre visz, s még számos jelenlegi haszonélvezőjét is elszigeteli a szakma másképpen gondolkodóitól. Nem vagyok híve az antiutópiák megvalósításának, és nem szívesen látom ezeket a jelenségeket a képzőművészeti életben, ezért semmilyen médiafelületen nem népszerűsíteném, tűnjenek azok bármilyen nagy horderejűnek is pillanatnyilag. Olyan eseményeket választottam inkább, melyek véleményem szerint a kortárs magyar művészet magára találását, a jelennel való kapcsolatát, a nemzetközi párbeszédre való hajlandóságát, Európában és a régióban elfoglalt pozíciójának erősítését, a kortársművészeti színtér szereplőinek értő, egymást segítő együttműködését, aktív kreatív energiák felszabadítását inspirálják.

1. Szabad Művészek csoport, NEMMA, Ludwig Lépcső - Összefogás a Kortárs Művészetért akciói

A rendszerváltás óta először aktív, autonóm és felelős módon gondolkodó kurátorok, művészek, egyetemi hallgatók és civilek észrevehetően nagyobb csoportjai formálódnak szakmai közösségekké. Folyamatosan párbeszédet folytatnak a szakmát érintő kérdésekről, véleményt cserélnek, hallatják a hangjukat, együttműködnek más művészeti ágak, társadalmi csoportok hasonlóan aktív képviselőivel, kommunikálnak a hazai és a nemzetközi nyilvánossággal. Tevékenységük, akcióik felhívják a figyelmet a művészeti élet autonómiáját csorbító döntésekre, és a szakmán belül vitákat, párbeszédet és új kooperációk létrejöttét generálják.

 

2. Világmodellek – Műtermi kísérletek és dokumentumok Kondortól napjainkig, Magyar Nemzeti Galéria

A Nemzeti Galéria, bár gyűjteményét és szakmai potenciálját tekintve a kortársművészet egyik legfontosabb orientációs pontja lehetne, az elmúlt évtizedben nem járt élen a kortárs magyar művészet közelmúltjának és jelenének fontos kérdéseit adekvát módon vizsgáló, különböző szempontokat felvető kiállítások megrendezésében. A Világmodellek ebben a folyamatban egy nagyon fontos első lépés volt, akkor is, ha a kiállítás létrejöttét lehetővé tevő kutatási anyagot csak egy .pdf katalógusban publikálták, és azzal együtt is, hogy sem a tér, sem a művek installálásának módja nem volt igazán méltó.

Világmodellek Műtermi kísérletek és dokumentumok Kondortól napjainkig
Magyar Nemzeti Galéria, 2012. november 3. - 2013. június 30.
Kurátorok: Kumin Mónika, Petrányi Zsolt, Százados László

3. A 20. századi állandó kiállítás megnyitása a Szépművészeti Múzeumban

A Szépművészeti Múzeum huszadik századi és kortárs gyűjteményének kiemelkedő darabjai végre részben láthatóvá váltak a Majovszky-termekben. Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy a Ludwig Múzeum kitűnő nemzetközi kollekciója mellett egy hasonlóan nívós, más szempontú, más irányokat megjelenítő nemzetközi anyag is megtekinthető, megismerhető Budapesten. A kortárs műgyűjtés felől közelítve is meghatározónak gondolom a kiállítást, amely végre „legálissá” teszi, megerősíti a tekintélyes intézmény gyűjteményének folyamatosságát, kapcsolatát, kötődését a kortársművészethez.


A Szépművészeti Múzeum 20. századi és kortárs állandó kiállítása. Forrás: museum.hu

Szépművészeti Múzeum, 20. századi és kortárs gyűjtemény állandó kiállítás
Kurátorok: Fehér Dávid és Orosz Márton

4. Magyar kiállító a Frieze-en és a FIAC-on

A magángalériák egyre fontosabb szerepet töltenek be a hazai színtéren és a magyar művészet nemzetközi reprezentációjában. A nemzetközi műkereskedelemben folyamatosan jelenlévő szereplőként a hazai művészet komoly sikereként tartom számon, hogy az elmúlt évben a Kisterem Galéria a Frieze-en és a FIAC-on, majd a bázeli Listén is kiállíthatott, s a párizsi megjelenés eredményeként Kaszás Tamás nagyméretű installációját megvásárolta a MUDAM. Mind a Frieze, mind a FIAC nagyon előkelő helyet foglal el a művészeti vásárok nemzetközi toplistáján, az Art Basel után a második legjelentősebbként számon tartott Frieze-en korábban nem szerepelt még hazai galéria. Mindez természetesen csak a jéghegy csúcsa, a régió műkereskedelmében egyedülálló módon mintegy 9-10 magyar magángaléria vesz részt rendszeresen évente több nemzetközi vásáron.

A Kisterem honlapja
 
5. acb Galéria (korábban a Deák Erika Galéria és a Várfok Galéria) kibővítése, felújítása

A magángalériák nemcsak a vásárokon való részvételt, a nemzetközi piacon való megjelenést veszik komolyan. Kiállítótereik bővítése, fejlesztése is fontos számukra, méltó körülményeket teremtenek nagyobb kiállítások megrendezésére, befogadására. A Knoll, a Viltin és az Inda, az utóbbi években kibővült Deák Erika Galéria, a modernizált és jelentősen megnőtt Várfok, illetve legújabban a frissen felújított acb Galéria korszerű, tágas terei jelzik, hogy a magángalériák egyre felkészültebbek a professzionális munkára.    

Az acb Galéria honlapja
  
Spengler Katalin szakújságíró, szerkesztő, műgyűjtő

Kapcsolódó anyagok:
Laki Júlia Top 5 listája
Kürti Emese Top 5 listája
Kokesch Ádám Top 5 listája
Készman József Top 5 listája