Tizenöt éves a Budapest Art Expo Alapítvány

Gergely Mariann

A művészeti vásárok a nyugat-európai modern műkereskedelem évente jelentkező impozáns fórumai, a galériahálózatra épülő műtárgypiac jelentős színterei. A neves kölni, bázeli, párizsi vagy madridi vásárok olyan tekintélyt vívtak ki maguknak, hogy az érintett városok az évad legrangosabb kulturális eseményeként értékelik a rendezvényeket, és kapcsolódó programok egész sorát szervezik az adott időszakra. Magyarországon a kortárs műkereskedelem korszerű feltételei a rendszerváltást követően alakultak ki. A képzőművészeti szakma természetes igényeként merült fel, hogy a korábbi protekcionista képcsarnoki műkereskedelmet végre szabad piaci műkereskedelem váltsa fel. A megújulási folyamat egyik első magánkezdeményezése 1990-ben a Budapest Art Expo Alapítvány megalakulása volt.

 
A nonprofit társulás alapítói (Keserü Ilona, Beke László, Johan van Dam) úgy gondolták, hogy az alapítvány tevékenysége elősegítheti, hogy Magyarországon is meghonosodjon a kortárs művészeti vásár műfaja. Az első vásárt 1991-ben egy kőbányai raktárépületben rendezték. Akkor még kortárs művészeti galériák hiányában maguk a művészek béreltek 2-3 méteres kiállítási helyeket és saját munkáikat kínálták eladásra. Igazából ez nem is volt art fair, hanem inkább a szabad kommunikáció eufórikus ünnepe, ahol a korábban perifériára szorított művészek - itthonról és a volt szocialista országokból - baráti találkozóra gyűltek össze. A kezdeményezés jelentős sikert aratott, ez biztatást és lendületet adott a további munkához.
 
A hazai kortárs művészeti vásárok rövid története az aktuális gazdasági viszonyokhoz kötődő műkereskedelem formálódásának elemzésével követhető nyomon. Az 1990-es évek elejétől indult meg a kortárs kisgalériák működése elsősorban Budapesten (például Dovin, Várfok 14, Körmendi, EveArt, Eri Galéria) és Szentendrén (ArtEria, Szentendrei Műhely Galéria, Erdész, Menschikoff Galéria). A kortárs művészet végre kikerült a műtermek, stúdiók zárt falai közül és az érdeklődő közönség egyre több, addig csak a szűk szakma számára ismert művésznévvel ismerkedhetett meg. Az alapítvány 1992-ben rendezte meg második kortárs vásárát a Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, ahol már jó néhány frissen alakult galéria bérelt helyet. Persze még egy ideig - a nemzetközi gyakorlattól eltérően - a galériák mellett önálló kiállítókként továbbra is jelen voltak hazai és külföldi művészek, művészeti egyesületek, különböző alkotócsoportok. Ez a szokatlan összeállítás a térség sajátos műkereskedelmi szituációjából adódott, hiszen az akkor alakuló privát galériahálózat még nem képviselhette a színvonalas művésztársadalom egészét.
 
1993 és 1996 között az alapítvány a Hungexpo Rt. állami vásárszervező céggel szerződött a rendezvények közös megvalósítására. Az együttműködés a társszervező cég adminisztrációs hátterével és vásárokra szakosodott infrastruktúrájával nagyobb szabású rendezvények megvalósítását tette lehetővé. Az első közös vásár impozáns megjelenésével, elegáns installációjával, a színvonalas hazai és külföldi kiállítókkal mára nemzetközi art fairek hangulatát idézte. A költségvetés mérlege azonban - amint az előrelátható volt - a veszteség irányába billent. A szponzori támogatás teljes hiánya és a társszervező állami cég rövid távú üzleti szempontjai szakmai kompromisszumokkal gyengítették a projektet. A nagyméretű kiállítási csarnok megtöltésének kényszere veszélyeztette a korábbi magas színvonal folyamatos megőrzését, és időközben az is bebizonyosodott, hogy a belvárostól távol fekvő vásárcentrum nem megfelelő reprezentatív kulturális események fogadására. Az alapítvány új helyszínt és új együttműködő partnert keresett.
 
 
A kilencvenes évek közepére a hazai műkereskedelem szerkezete jelentősen átrendeződött. A rendszerváltozást követő néhány évben a kortárs művészeti piacon tapasztalható reményteljes prosperitás a felszabaduló energiák lendületét tükrözte. A későbbiekben ez a tendencia megállt, s a piac beszűkülése miatt a kortárs művészeti galériák komoly egzisztenciális gondokkal küszködtek. A tulajdonviszonyok átrendeződésével járó vagyonosodási folyamatban megnőtt az érdeklődés a klasszikus értékek iránt, az új vásárlóréteg elsősorban előnyös befektetési szándékkal a művészettörténetből ismert művésznevekkel jelzett, értékállónak tekinthető műalkotások felé orientálódott. A műgyűjtés presztízse felértékelődött, az aukciós házak impozáns rendezvényei és kiadványai, valamint az antik vásárok üzleti sikerei pontosan leképezték a társadalmi elit piaci aktivitásának mozgásterét.
 
A kortárs művészeti vásárok rendezvénysorozata ugyanakkor csak jelentős szponzori támogatással tudott volna életben maradni. A Budapest Art Expo Alapítvány olyan társszervező cég együttműködését kereste, amely az azonnali profitszerzés motivációját háttérbe helyezve, a kortárs műkereskedelem hosszú távú lehetőségeinek reális mérlegelésével látott volna ígéretes perspektívát a kortárs art fairek rendezésében. Az alapítvány szakmai testülete koncepcionális váltást javasolt; a kortárs művészeti galériák mellett a 20. századi modern művészettel foglalkozó galériák is meghívást kaptak a következő vásárra. A kortárs művészet produktumai vizuális tradíciókhoz kötődve jelenhettek meg, és ily módon a művészeti értékteremtés jelen időben is érvényes, értékálló folyamatossága is megfelelő hangsúlyt kaphatott. Mindez arra ösztönözhette a vásárlókat, hogy a kortárs műalkotásokat is a biztos befektetés zálogának tekintsék. A továbbiakban művészek egyénileg nem szerepelhettek a vásáron, hiszen éppen az volt a cél, hogy a galériahálózat izmosodása a kortárs műkereskedelem professzionális csatornáit erősítse, és a művészeti menedzselés a galériák szakmai munkáján keresztül valósulhasson meg.
 
A hetedik és egyben az utolsó Budapest Art Expo 1998 márciusában a Műcsarnok épületében került megrendezésre az Antik Enteriőr tulajdonosszervezőivel, a Partner's Stúdió Budapest Kft-vel együttműködésben. A rendezvény óriási sikere és jó sajtóvisszhangja azt bizonyította, hogy érdemes Budapesten nemzetközi modern képzőművészeti vásárt rendezni. Az elképzelések szerint az alapítvány és a társszervező között hosszú távú közös munka kezdődött volna, amelynek rendszerében tavasszal kortárs art fair, ősszel pedig antik vásár váltotta volna egymást. 1999 márciusára ismét meghirdették a kortárs vásárt, de a Művészeti Galériák Országos Egyesületének egyes képviselői ebben a konstrukcióban - érthetetlen okoknál fogva - nem támogatták a rendezvényt. A  kompromisszumkészség hiánya és az érdekellentétek kiéleződése miatt a sikeresnek ígérkező vásár meghiúsult. Az Országos Egyesület többször is úgy nyilatkozott, hogy a továbbiakban saját szervezésben rendez kortárs művészeti vásárt, erre azonban soha nem került sor. Az újpesti MEO-ban két alkalommal megszervezett jó hangulatú kortárs vásár jelezte a művészeti galériák együttes megjelenésének igényét, de a rendezvény csak a szűk szakmai közönséget tudta aktivizálni, a művészeti piac szempontjából nem hozott áttörést. Az Antik Enteriőr 2004-es kiállítói között néhány kortárs galéria is szerepelt. Az antik bútorok, szőnyegek, ékszerek, könyvek és képkeretek mellett, a rangos aukciós házak és a szolidabb műkereskedések szomszédságában a magyar kortárs galériák ismét a Műcsarnok falai között mutatták be művészeti kínálatukat. 2005 novemberében - hét évvel az utolsó Budapest Art Expo után, a Partner's 2000 Kft. szervezésében - (ismét az antik vásárhoz kapcsolódóan) Plug (tűzcsap) címmel kortárs művészeti kiállítás és vásár nyílt. Jó lenne, ha ez a rendezvénysorozat végre meggyökeresedne és nemzetközi résztvevőkkel bővülve, hagyományt teremtene a magyar művészeti életben.
 
CSEKE SZILÁRD: Gyűjtsd a korodat, 2000
olaj, vászon, 30 x 40 cm
 
Az alapítvány 2000-től profilt váltott, beindította Budapest Art Expo Friss elnevezésű nonprofit kiállítás sorozatát, amely kétévente a szentendrei MűvészetMalomban fiatal művészek számára kínál bemutatkozási lehetőséget. Az elmúlt három alkalommal több száz tehetséges pályakezdő magyar és külföldi művész állította ki a különböző műfajban készült munkáit, nagy sikerrel. Az alapítvány 2006 tavaszára ismét meghirdeti negyedik BAE Friss kiállítását, amelyre érdeklődve várja a fiatal művésznemzedék legújabb alkotásait. A tizenhatodik életévébe lépő Art Expo - az alapítók által megfogalmazott célokat követve -továbbra is arra törekszik, hogy elősegítse a tehetséges fiatal művészek és a kortárs galériák közötti kapcsolatok kiépülését, és közelebb hozza a kortárs képzőművészetet a közönséghez. 
 
 
BUDAPEST ART EXPO FRISS 2006
SZENTENDRE MŰVÉSZETMALOM 2006. április 8-május 14. jelentkezés: 2006. január 15-ig