CINQUE x CINQUE I.
5x5 szubjektív beszámoló az 56. Velencei Képzőművészeti Biennáléról
ALL THE WORLD'S FUTURES - díszeleg kapitálissal hajóorrokon, napernyőkön, esernyőkön, hatalmas molinókon, katalógusokon és pici radírokon a felirat hirdetve a világnak, hogy megnyílt az 56. Velencei Képzőművészeti Biennále. Egy terjengős kérdésben maga a főkurátor, Okwui Enwezor is megfogalmazta azt a megakiállításokat jellemző örök dilemmát, ami bárkiben felvetődhet, aki csak a biennále sok helyszínes térképére és vaskos katalógusára tekint:
Hogyan lesz képes ennyi művész, gondolkodó, szépíró, zeneszerző, koreográfus, énekes és zenész képeken, tárgyakon, szavakon, mozdulatokon, tetteken, dalszövegeken és hangokon keresztül maradéktalanul közvetíteni egy olyan hatalmas-vegyes, nemzetközi közönség felé azt az összetett üzenetet, hogy mi is ez a nagy léptékű felfordulás itt?
Töredékekből összeállítani az egészet – első kapcsolódó publikációsorozatunk a szubjektív beszámoló lazaságát és a kiragadott példák megvilágító erejét választotta módszeréül a kiállításkomplexum és a csodás helyszín jellemzéséhez.
CINQUE x CINQUE, azaz ötször öt. Huszonöt személyes élmény Velencéből. No.1: Winkler Nóra.
1. A Proportion (Arányok) című kiállítás a Palazzo Fortuny-ban
Csomót kellett sorban állni érte, de bárki aki látta odavolt, ráadásul már majdnem bejutottunk, mikor Andreas Fogarasi szédült ki és azt mondta, ha semmi mást csak ezt láthatta volna, akkor is megéri eljönni Velencébe. És tényleg. Eleve a palota, a textiltapéták, a kopottan is szép falfestések. De lenyűgöző a földrajzi-időbeli válogatás az arányokkal, aranymetszéssel foglalkozó művekből. Váratlan műfajok, bátor párosítások, csodálatos egymás mellé helyezések négy teljes szinten, de úgy, hogy nem sok, nem fáraszt, nem lehet unni, hanem folyton megyünk újabb felfedezések felé. Fantasztikus.
Cseke Szilárd: Vörös csíkos nyugágyak (2006) és a jesolo-i part fekhelyei Fotó: artmagazin © Winkler Nóra
2. Vizuális párhuzamok egy napon belül
Reggeli előtt kimentem a tengerpartra, ahol az összetekert napernyők geometrikus rendje fogadott, pár csíkos nyugággyal. Pár óra és egy szuper hajóút után már bent voltunk a Giardiniben, ahol a magyar pavilonban Cseke Szilárd installációját néztük, és eszembe jutott, az egyik első munka amit tőle láttam egy csíkos nyugágyas kép volt.
Fotó: artmagazin © Winkler Nóra
Szintén reggel, a parti homokon vettem észre egy nagy medúza opálos testét, este, sétálva a vaporettó felé, ami majd hazahoz, egy velencei üvegműves kirakatában pedig sok áttetsző medúza-szobor installációját.
Taryn Simon: Paperwork, and the Will of Capital Fotó: artmagazin © Mucsi Emese
3. Paperwork, and the Will of Capital
Az Arsenale végtelen termeinek műtárgy-tömege a legjámborabb látogatót is megvadítja, de az egyik projekt kedvesen ki tudott nyúlni felém. Fontos megállapodások, békeszerződések, nemzetközi csúcstalálkozók virágdekorációt vette alapul, mintegy tanúként gondolva a csinos bokrétákra. A műből megismertük a nagy döntés lényegét, a csokor virágfajtáit, illetve azokat lepréselve, beragasztva is viszontláthattuk.
Fotó: artmagazin © Winkler Nóra
4. Bejutni az amerikai pavilonba...
… ahol Joan Jonas performanszművésznő videói, rajzai, hangistallációi, és objektei töltik meg az egymásba nyíló öt termet, és kicsit pszichedelikus élmény, ahogy ezek a képek és zörejek végigvezetik a nézőt. Így aztán sokáig marad bent, aki végre bejut, ami miatt negyven perces sor gyűlt fel. Ezért külön örültem, hogy David Resnicow, akivel még New Yorkban ismerkedtünk meg, és akinek cége a nemzeti pavilon kommunikációjáért felel, kedvesen a sor elejére kísért és bejutottam.
Majd kicsivel távolabb, a víz mellett, lombos fák alatt egy kis kávézóban megebédelni a Tündével és folytatni...
Minjung Kimmel Fotó: artmagazin © Winkler Nóra Minjung Kim: Szürke hó, 2009 Fotó: Luxembourg and Dayan
5. Minjung Kim: The Light, The Shade, The Depth
Kiállítás egy csodaszép, falépcsős palotában. A koreai művésznő festett, füstölőkkel megpörkölt, aprólékosan vágott, kézzel ragasztgatott rizspapíralapú munkái látványos, de csendes, meditatív, mégis dekoratív képek. Teljesen üres, hűvös szobák falain, kilátással az éles, déli fényben járkálókra és a vízre.
Kapcsolódó tartalmak:
CINQUE x CINQUE II.
5x5 szubjektív beszámoló az 56. Velencei Képzőművészeti Biennáléról - No.2: Szikra Renáta - Öt kert