Bloom, fame, glory

A 2017-es Leopold Bloom-díj átadójáról

Szilágyi Róza Tekla

Múlt pénteken a jelenleg Berlinben élő és alkotó Németh Hajnal vehette át a legrangosabb magyar képzőművészeti díjként számon tartott 2017-es Leopold Bloom Art Awardot az Új Budapest Galériában.


Németh Hajnal   fotó: Szilágyi Róza Tekla

A 10 000 eurós pénzdíjazással járó elismerés szelekciós rendszere nagyon szimpatikus. A pályázat első körében minden alkotó, illetve alkotó-páros portfóliót, kiállítási koncepciót és egy külföldi galéria befogadó nyilatkozatát bocsátja a zsűri rendelkezésére, utóbbit azért mert a nyertest illető pénzösszeg egy nemzetközi kiállítás büdzséjének fedezésére használható fel. A két évente életre hívott pályázat első fordulójának kitételei 2011 óta nem változtak. A több tucat pályamunka – idén hatvanöt – beérkezése után nemzetközi zsűri dönt arról, hogy ki az a nyolc finalista,

1)    aki lehetőséget kap a Budapesten megvalósuló és a díjhoz kapcsolódó csoportos kiállításon való részvételre;

2)    akinek művészetét és világlátását a zsűri személyes találkozók keretében szívesen megismerné részletesebben is. 

A nemzetköziségével részrehajlás nélkül dönteni képes, mégis kapcsolati tökéjét felhasználva a magyar művészek hírét messzire vivő zsűri tagjai idén Audrey Illouz – szabadúszó kurátor és kritikus, a reims-i École Supérieur d’Art et Design és a párizsi Institut Supérieur des Arts oktatója –, Ros Carter – a John Hansard Gallery kurátora – és Doris Krystof – művészettörténész és művészeti író, a düsseldorfi K21 Kunstsammlung Nordrhein-Westfalen kortárs művészeti intézmény kurátora – voltak.

A három főből álló bizottság 2017-ben Borsos Lőrinc, Ezer Ákos, Fabricius Anna, Fridvalszki Márk, Gróf Ferenc, Schmied Andi, Szabó Eszter és Németh Hajnal műtermében tett személyes látogatást, hogy az itt szerzett tapasztalatok alapján meghozza döntését, amely a Budapest Galériában a nyolc finalista munkáiból rendezett kiállítás megnyitóján vált nyilvánossá.


A zsűri, a díj alapítói, a díjátadó és kiállítás szervezői és a nyolc shortlistes művész, köztük a nyertes Németh Hajnallal   fotó: Talabér Géza

Az este az érdeklődők szempontjából szerencsés forgatókönyv szerint zajlott: a hat órai „kapunyitás” után bőven volt idő körbeszimatolni a kiállítóterekben, ahol a díjra pályázó művészek összefonódó mini-kiállításai sorakoztak. A Bálnában bemutatott anyag igazi kiállítás a kiállításban, azzal az extra tényezővel, hogy a helyszínt ezen az estén belengte a hamarosan kezdődő díjátadó izgalma. Nézelődés közben volt idő megkötni az utolsó pillanatos fogadásokat, áttérni egyik drukker-táborból a másikba, kortesbeszédeket tartani vagy akár örülve a hazai képzőművészeti életet támogató díj létezésének, nyugodt szívvel várakozni.

A most negyedjére kiosztott Bloom-díj átadóját Írország Nagykövete, Pat Kelly nyitotta meg köszöntőjével, majd John Ward, műgyűjtő és a díjat alapító Maurice Ward Group szállítási vállalat tulajdonosa foglalta össze pár szóban azt a víziót, amely életre hívta az este középpontjában álló elismerést. Szó esett arról, hogy a díj nevét adó Joyce-i főhős, Leopold Bloom hogyan jeleníti meg azt a nemzetköziséget, világlátottságot és független hangot, amelyet a díj ünnepelni szeretne. Valamint azt is megtudtuk, hogy az ír és magyar kultúra milyen pontokon kapcsolódik össze Joyce könyvében, és ez hogyan inspirálta művészet-mecénási tevékenységre a vállalat élén álló házaspárt.


John Ward   fotó: Talabér Géza

Az est lényege – „main business”-e, ahogyan azt John Ward többször izgatottan említette – azonban egyértelműen a díj kihirdetése és átadása volt. Doris Krystof, az elismerést átadó zsűritag kiemelte, hogy a jelöltek és köztük történt személyes találkozások és beszélgetések mellett különösen izgalmasnak tartja azt a fiktív földrajzi utat, amit a kiállítótérben bemutatott munkák rajzoltak fel. (Vegyük gyors példaként Gróf Ferenc Budapestjét, Schmied Andi Jing Jin City-jét vagy Noguchi Town-ját, illetve Fridvalszki Márk Iharkútját.)

Az eredményhirdetésen rövid videókon is megismerhettük a nyolc művészt, akik közül Doris Krystof kihirdette a magyar művészek nemzetközi szerepvállalására fókuszáló díj idei nyertesét, a „művészet nemzetközi nyelvét beszélő” Németh Hajnalt. A jelenleg Berlinben élő és alkotó művész a Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakán végzett. Így nem meglepő, hogy 2011-ben – amikor ő képviselte Magyarországot a Velencei Biennálén – Összeomlás – Passzív interjú című kiállításának kurátora az intermédia művész szak koncepciójának kidolgozója, Peternák Miklós volt. Munkáinak fókuszában könnyűzenei és klasszikus zenei darabok, illetve performanszok állnak. Kiállításain e zenei műfajokat integráló performatív munkáival és a munkák fotó- valamint videódokumentációival találkozhatunk. A mind itthon, mind pedig a nemzetközi mezőnyben elismert művész eddigi pályafutása során többek között olyan intézményekben jelent meg, mint a bécsi mumok, a berlini Martin-Gropius-Bau, a párizsi Palais de Tokyo és a madiridi Reina Sofia Múzeum. A hazai közönség legutóbb 2017 elején a Trafóban találkozhatott munkáival a Fehér dal – Többek között címet viselő egyéni kiállításán, amely alkalmával zajlott a Work Song – As Time Goes By című musical ősbemutatója is.

Kukla Krisztián, Doris Krystof, Németh Hajnal és Pat Kelly   fotó: Talabér Géza

Azok a jelenlévők, akik a frissen érkezett örömhír után – hiszen az este apropóját adó ügy, azaz a hazai művészet nemzetközi reprezentációjának kérdése mégiscsak közös – szerettek volna visszamerülni a művészetbe, nem maradtak segítség nélkül. Amellett, hogy a díjátadót megelőző izgalom súlya nélkül nézhették újra a kiállítást, Ezer Ákos munkái előtt egy Nagy József-performansz szemtanúi is lehettek. A megnyugtatóan monoton zenei aláfestésre rímelő és festést mímelő táncmozdulatok figyelése közben pedig elkezdődhettek a találgatások arról, hogy két év múlva vajon kiket jósolhatunk a finalisták nyolcasába.


Nagy József performansza Ezer Ákos és Gróf Ferenc munkái között   fotó: Talabér Géza
 

Kapcsolódó tartalmak:

Nyolc művész verseng a magyarországi alkotókat támogató Leopold Bloom Képzőművészeti Díjért

Katarina Šević kapta a harmadik Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat

Mucsi Emese: Bloomsday a Bálnában

Szikra Renáta: Bloom a teraszon – Képes beszámoló a Leopold Bloom díj átadásáról, Ludwig Múzeum, szeptember 6.

Talán lehorgonyoz – Csizek Petrát, az ACAX programszervezőjét kérdeztük a Leopold Bloom Díj új kiadásáról

Leopold Bloom Díj először

Videointerjú – BORSOS LŐRINC: JELENTÉKTELEN / NONENTITY – Kortárs Művészeti Intézet Dunaújváros

Videó – Borsos Lőrinc: Kiállítás – Viltin Galéria

Basszus, már bezárt? – ​ ​9,81 – Fridvalszki Márk pop-up kiállítása

Sibrik Attila: TOTÁLIS MOST – Sci-fik, ufók, X-akták és a valóság: az F–16-osok – Jegyzetek és gondolatok Fridvalszki Márk művészete kapcsán

Zemlényi-Kovács Barnabás: A (2) HÉT MŰTÁRGYA – 05.: A LIFE TO SEE (Société Réaliste)

Videó – COLD WALL – KOLLEKTÍV VIZUÁLIS REAKCIÓ KERÍTÉSEKRE ÉS EMBEREKRE – Gróf Ferenc, Vladan Jeremić és Volodymyr Kuznetsov projektje a Stúdió Galériában

Videó – ‘amal al-ğam‘ – A Société Réaliste kiállítása az acb Galériában

Baranyai Judit: Egy szoboravatás margójára – Société Réaliste: En attendant le Mo(nu)ment / Waiting for the Mo(nu)ment 2014-2045

Zemlényi-Kovács Barnabás: A (2) HÉT MŰTÁRGYA 3.1 – Németh Hajnal: WORK SONG – AS TIME GOES BY

Német Szilvi: „Kellő arányban összeállított zene és propaganda az étrend” – Interjú Németh Hajnallal

Petrányi Zsolt: Poptudatos kritikus analitikus – Németh Hajnal munkáiról

Rieder Gábor: Emerging artists