AJÁNLÓ – Reisenbüchler 90! – vetítés és beszélgetés
A Műcsarnok "Vízió, gesztus, kísérlet..." című kiállítása kifejezetten a szerzői animációs filmművészetre fókuszál, amely terület meghatározó a magyar animációtörténet egészében, ugyanakkor kevésbé ismert a nagyközönség előtt. Még kevésbé ismertek azok a határművészeti alkotások, amelyek nehezen kategorizálhatók, s amelyek optimális megjelenítési „felületeit” is nehéz meghatározni. A tárlat a magyarországi autonóm animációs törekvésekre fókuszál és a Magyarországon készült alkotásokra, három megközelítést érvényesítve a Műcsarnok három központi termében. A Vízió című első teremben Gauder Áron, Gémes József, Jankovics Marcell és Reisenbüchler Sándor munkái fogadják a látogatókat. Reisenbüchler Sádor idén lenne 90 esztendős, ezért kivételes munkásságáról vetítéssel is megemlékeznek március 8-án 15 órakor.
PROGRAM:
Az 1812-es év, 1972, 10 perc, r.: Reisenbüchler Sándor
Pánik,1975, 10 perc, r.: Reisenbüchler Sándor
Békéltető expedíció a Marsra, 1983, 12 perc, r.: Reisenbüchler Sándor
Isten veled, kis sziget, 1987, 12 perc, r.: Reisenbüchler Sándor
Zöld intelmek minden napra, 1993, 5 perc, r.: Reisenbüchler Sándor
Ecotopia, 1995, 7 perc, r.: Reisenbüchler Sándor
Kerekasztal-beszélgetés:
Résztvevők:
Bacsó Zoltán, Balázs Béla-díjas animációs film operatőr
Orosz Anna Ida, animációsfilm-történész, Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum
M Tóth Éva, moderátor, a Vízió, gesztus, kísérlet c. kiállítás kurátora
„Reisenbüchler Sándor, a Nagy Kívülálló, egész életét a művészi animációs filmezésnek szentelte. Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok után, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán dokumemtumfilm-rendezőként végzett. Váltig állította, hogy sem festeni, sem rajzolni nem tud, ennek ellenére már pályája indulásakor, az 1960-as években, alapvetően meghatározta a hazai animációs-művészet grafikai arculatának karakterét. Kitalálta ugyanis magának azt a fajta kollázs-animációt és filmes montázstechnikát, amelynek előzményei az orosz avantgarde művészetben, illetve a két világháború közti német expresszionizmus kifejezőeszközeiben lelhetők fel.
A klasszikusnak mondott, Disney-féle rajzfilmes szemléletet elutasította, kivéve az amerikai mester korai, fekete-fehér munkáit. Ún. kommersz filmet soha nem készített és filmjeit közvetlenül a felvevőgép alatt animálta. Dinamikus filmzenéit ugyancsak maga válogatta és szerkesztette műveihez. A keleti filozófiák avatott ismerője volt, s a hippy-és pop-kultúra egyik utolsó, magányos képviselőjének tartotta megát.
Elkötelezett természetvédő volt, aki hitt abban, hogy az univerzumban nem vagyunk egyedül. Íróként, gondolkodóként többnyire a jelenkor esztétikai, erkölcsi problémái foglalkoztatták, a kultúra válságtünetei, az ezredvég művészeti apokalipszise.
A kilencvenes évek közepén, számos rangos elismerés után Kossuth-díjat kapott. 2002-ben, A fény pillanata című „montázsfantáziájával” búcsúzott el a filmezéstől. Sajnálatosan korai halála akadályozta meg abban, hogy időskori éveit meditációval, s mint szerette volna, „tanulással” tölthesse...
Reisenbüchler Sándor 2004 áprilisában, hatvankilenc éves korában hunyt el”.
(M. Tóth Éva)
Bővebb információ a tárlatról: https://mucsarnok.hu/vizio_ges...
Regisztrálni az eseményre ezen az email-en lehet: [email protected]
Belépésre pedig az aznapi kiállítási jegy jogosítja fel a látogatókat.
Az esemény leírása itt található.
