Üvegművészet leporolva

Artanzix

A 12. századból már írásos forrásokkal rendelkező muranói üvegművészet erősen ellaposodott az utóbbi időben. A Velence melletti kis sziget hajdan a világ legfelső elitjét szolgálta ki luxusminőségű tükrökkel és üvegcsillárokkal, ma elsősorban a tömegturistának gyártja a tucat csecsebecséket. Azért is volt nagy meglepetés az idei Velencei Biennále kapcsolódó rendezvénye, a Glasstress, ami a legjobb kortárs művészek – videoanimációtól az installációkig terjedő – munkáit vonultatta fel. (Ebbe beletartoztak Jan Fabre maguk alá piszkító, párkányon üldögélő galambszobrai és Mona Hatoum tarka üveg kézigránátjai is.)

 

Mona Hatoum: Nature morte aux grenades (Csendélet gránátokkal, részlet), 2006-2007, kristály, acél, gumi, 95x208x70 cm, magángyűjtemény, Bassano

Courtesy:Galleria Continua, San Gimignano / Beijing / Le Moulin, Photo: Ela Bialkowska

 

Az ötletadó Adriano Berengo műkereskedő, aki húsz éve üzemeltet már egy különleges üvegműhelyt Murano szigetén, miközben három galériája van Velencében és egy Hollandiában. Nem iparművészekkel vagy dizájnerekkel dolgozik, hanem világhírű kortárs alkotókat hív meg a gyárába, hogy készítsenek ott különleges műtárgyakat (természetesen a profi mesteremberek segítségével). Olyan világsztárokat sikerült már becserkésznie, mint Joseph Kosuth, Kiki Smith vagy Tony Cragg. Berengo műhelyét egy csapásra híressé tette a nagy sikerű Glasstress-kiállítás, amit a biennále egyik legizgalmasabb eseményeként ünnepelt a sajtó és a műkedvelő látogatók tömege. Berengo nem maradt adós a válasszal sem: novemberben megnyitja saját múzeumát Muranóban. A város évszázadok óta küzd az üvegművesség színvonalának és becsületének helyreállításáért – ami talán éppen Adriano Berengónak fog sikerülni. Mindenesetre egy művészeti szaklap (Artkrush) szerint már megvan az új kortárs nyersanyag: az üveg.

R. G.

Artmagazin 2009/ 4. 18.o.