Valami bűzlik Dániában?

Artanzix

A bevándorlásellenes Dán Néppárt erősen kritizálja az ország kulturális infrastruktúráját. A párt alapítója, Pia Kjaersgaard a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában heves kirohanást intézett a modern művészet – egészen pontosan Piero Manzoni 1961-es A művész ürüléke című munkája – ellen. „Azt hiszem, meg tudom ítélni, hogy a szar az szar, és a szar egy befőttesüvegben nem művészet” – mondta Kjaersgaard, aki bírálta a kulturális elit élethosszig szóló állami ösztöndíjait is.


Piero Manzoni: A művész ürüléke, 1961

A politikus asszony a következő években pozícióhoz jut majd az országos művészeti tanácsban és a művészeti támogatásokat kiosztó bizottságban is, de az újságíró szerint már a kulturális miniszteri tárcát is kinézte magának. Az interjúban felhozott furcsa alkotás mibenléte viszont épp mostanában kérdőjeleződött meg. Alkotója, Piero Manzoni az olasz konceptuális művészet egyik fenegyereke volt. Yves Klein hatására színtelen monokróm képekkel kísérletezett az ötvenes évek végén, majd rövid időn belül eljutott az ironikus antiművészi gesztusokig. Lepecsételt dobozban őrizte feltekercselt vonalrajzait, majd ehető tojásokat és meztelen nőket kezdett szignálni, végül pedig ismeretlen járókelőket avatott szoborrá. Leghíresebb műve mégis a 90 darabból álló sorozata, A művész ürüléke lett: konzervdobozokat töltött meg anyagcseréjének nem túl biztató végtermékével. Ráadásul a 30 grammos egységek árát az arany árához viszonyította, kigúnyolva a műtárgypiac működését. Nem sokkal ezután bekövetkezett halála után a botrányos konceptuális munka egyre híresebb és egyre drágább lett. Ma már olyan gyűjtemények őriznek belőle egy-egy példányt, mint a londoni Tate Modern vagy a párizsi Pompidou Központ. A legutóbbi darab több mint százezer euróért talált gazdára, pedig a művész egykori társa, Agostino Bonalumi pár éve megvallotta, hogy emberi ürülék helyett gipszet töltöttek a konzervekbe!

R. G.

Artmagazin 2009/ 5. 4.o.