Tagtoborzó az Agyaghadseregbe

Artanzix

Évszázadokig az egyiptomiakat tartottuk a túlvilág igézetében égő, funerális művészet rekordereinek. Majd 1974-ben egy víz után kutakodó kínai paraszt rátalált a föld mélyén rejtőző Agyaghadseregre, valahol Kína középső részén, Lintung megyében. Az esetből világszenzáció lett, a régészek hosszadalmas munkával ásták ki a Kr. e. 3. században élt Csin Si Huang-ti óriási síremlékét.

Agyaghadsereg a Kr. e. 3. századból

Csin Si Huang-ti volt az első kínai császár, vaskézzel fogta össze a birodalmat, sikeres hadjáratokat vezényelt le és óriási építkezéseket rendelt el (többek között a nagy fal megépítését). Természetesen rangjához méltó nyughelyet álmodott meg magának, impozáns mauzóleummal és hadseregének agyagmásolatával. 700 ezer rabszolga és kőműves gyártotta a gondosan egyénített realista katonaszobrokat. A földbe vájt téglafolyosókon sorakozó gyalogos és lovas szobrokat famennyezet védte, amit a császár halálát követő felkelés idején felperzseltek. (Eltűntek a katonák kezéből a fegyverek is, az élénk színekből se sok maradt mára.) A három feltárt árokban körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér (520 lóval) és 150 lovas található. A császári nekropolisz még jócskán rejt meglepetéseket, hiszen a sírkamra melletti grandiózus földpiramist még nem nyitották fel a régészek, sőt az agyagkatonák nagyobb részét sem ásták ki. Nem véletlen, hogy lázba hozta a nyugati sajtót a hír: újabb 100 agyagkatona került elő a harmadik árokban. Az Agyaghadsereg Múzeum igazgatója cáfolta az Art Newspapernek az értesüléseket. Bár a régészeti feltárás ismét megindult a helyszínen, és valóban találtak új szobrokat, a harmadik árok szűkös mérete miatt legfeljebb 10 új figurára lehet számítani. A nekropolisz még sok titkot rejt, de a hamis hírverés inkább a világon utazó két nagy Agyaghadsereg-kiállításnak tett jót.

R. G.

Artmagazin 2009/ 5. 5.o.