88

Topor Tünde

Címlapunkon szenzáció: Gerlóczy Gedeon terve 1963-ból egy Csontváry Múzeumhoz, a festő intenciói szerint, de a legjobb modernista elvek alapján. Egyszerű, tájba simuló tömegképzés, felülről jövő, természetes fény, átrium kerttel, koncertterem, könyvtár és a kiállítótérben elegendő távolság a rálátáshoz minden nagy festményre. Ezt kell elképzelnünk a címlap (illetve a belül is közölt rajzok) alapján. Gerlóczy Gedeon, Csontváry hagyatékának megmentője ugyanis építész volt, például a Balesetit is ő tervezte.
   És nem akarjuk borzolni a kedélyeket, de a Csontváry Múzeumot a Ligetbe szánta, egy olyan, azóta lebontott épület, a régi Iparcsarnok helyére, amelyben Csontváry többször is kiállított. A tervet akkor ismerhettük meg, amikor a Gerlóczy család történetének kezdtünk utánajárni, ekkor kerültünk kapcsolatba Gerlóczy Gáborral, akinek nyílt levelét Reflex rovatunkban közöljük. Publikálásuk persze nem jelenti azt, hogy szeretnénk még egy épületet a Ligetbe, de fontosnak tartjuk, hogy mindenkinek tudomása legyen arról, milyen megállapodást kötött a magyar állam a Csontváry-képek tulajdonosával, és mik voltak Gerlóczy Gedeon szándékai nagylelkűen közkinccsé tett javaival. Háttéranyagunk pedig elkezdi felfejteni a családtörténetet.
   Másik témánk, amit körüljárunk, több oldalról is megvilágítunk, megmutatjuk, honnan jött, mi most és hová tart: a design. Írunk az Iparművészeti Múzeumról, a New York-i Moholy-Nagy László-kiállításról, beszélgetünk Fülöp Józseffel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektorával, és egy nemzetközi karriert befutó, Svédországban élő magyar designerrel, Palotai Gáborral. Az animáció is szóba kerül, így lesz egy cikkünk Kiss Vilmáról, a festőnőről, aki a francia rajzfilmgyártás születésénél is jelen volt. Arról is szó esik majd, hogyan lehet egy képzőművész inspirációs forrása a haditechnológia és az ott használt anyagok, de jártunk Velencében is, erről szól Jelentés a frontról című összeállításunk. Olvasóink nézegethetnek Chanelba öltöztetett magyar modelleket vagy Szinyei Merse Pál feleségét a fűben fekve, de ez már a festők magánéletét boncolgató új sorozatunk nyitódarabja. És végül egy könyv: szerzőnk a Művészeti Alap történetének feldolgozását ismerteti, illetve kritizálja.