Lajta Béla végre célkeresztbe került: miközben a Főváros Levéltára egy kiállítást szentel neki, az interneten külön online archívuma (http://lajtaarchiv.hu/) épül.

Nem véletlenül lett ilyen népszerű a kilencven éve elhunyt építész, hiszen abban a képlékeny esztétikai mezőben tevékenykedett, ahol elválaszthatatlanul keveredett egymással a korai modernizmus, a kései szecesszió, hogy aztán ebből az elegyből bontakozzon ki egy speciális art deco. A 2000-es évek építészeti és dizájndivatja pedig él-hal a modernizmus őseiért. Alig két évtizedes pályája során Lajta Béla rendkívül változatos, épületről épületre új megoldásokat felmutató, ugyanakkor egyenletesen magas színvonalú életművet hozott létre. Hauszmann Alajos irodájában kezdte, majd – gazdag pesti kereskedőcsalád fiaként – bejárta Európát és Észak-Afrikát. Legkorábbi alkotásai (például a New York kávéház szélfogója) Lechner Ödön nemzeti szecessziós törekvéseihez kapcsolódtak. Első jelentősebb figyelmet kapott fővárosi megbízásai (például a Vakok Intézete a Mexikói úton) az angol Arts&Crafts, a finn nemzeti romantikus építészet és a hazai népi építkezés tanulságait ötvözték. 1910 táján a Bárczy-éra városvezetése nemcsak iskolaprogramjának leggazdagabban kivitelezett darabját, a Vas utcai Felső Kereskedelmi Iskolát, de az új városi könyvtár és kultúrpalota monumentális feladatát is rá bízta. (Utóbbi megvalósulását megakadályozta a háború.) 

A pesti zsidó temetők műszaki felügyeletét is ellátó Lajta Béla működésének fontos terepe volt a síremlékművészet, ahol rendkívüli díszítő-fantáziája nemes anyagokban ölthetett testet. 1910 körüli érett alkotásai – például a mai Új Színház a Paulay Ede utcában, testvéreinek Szervita téri üzletbérháza (Rózsavölgyi-ház) vagy az említett Vas utcai iskolaépület – a korszak európai élvonalába sorolhatók, megelőlegezve az 1920-as évek art decóját és modernizmusát. Nem meglepő, hogy a ’30-as évek magyarországi progresszív építészete éppen Lajta Bélában lelte meg egyik előfutárát. Az építész személyes hagyatéka sajnos nagyrészt elpusztult, kisszámú terv, fotó, műtárgy vagy kézirat került csak belőle köz- vagy magángyűjteményekbe. Egy-két kivételtől eltekintve Budapesten álló művei jórészt átalakítva, megcsonkítva maradtak ránk, egykori megjelenésükről gyakran csak a régi tervek, archív fotók, sőt nem ritkán mindössze leírások alapján alkothatunk képet. Éppen ez történik a Lajta Béla virtuális archívumban és a Fővárosi Levéltár kiállításán.

Budapest Főváros Levéltára (1139 Budapest, Teve u. 3–5.), 2010. október 11 – 2011. február 11.