Artmagazin 2010/1.
A címlapon Vuillard Puskin Múzeumból való örökbecsűjét vizsgáljuk meg mikroszkopikus alapossággal, belül a Puskin Múzeumot kényszerűségből gründoló orosz textilmilliárdosok gyűjtési praktikáiról rántjuk le a leplet, összevetve a Nemzeti Galériában vendégeskedő Kasser-család szorgalmas ténykedésével. Munkatársunk szóra bírta az esztergomi – feltételezett – Botticelli-freskók restaurátorát, hogy mi is az igazság a falképpel kapcsolatban. Wierdl Zsuzsanna válaszol a művészettörténeti keresztkérdésekre és egy vadonatúj hipotézissel áll elő – mégiscsak van egy Botticellink? Foglalkozunk még a Monarchia Japánba szakadt kincseivel (Vécsey Axel), szóra bírjuk a mindig néma brit kortárs szupersztárt, Glenn Brownt (Winkler Nóra), mérlegre tesszük a közép-európai barokk bizarr nagymesterének, Maulbertschnek a művészettörténeti esélyeit (Serfőző Szabolcs) és kikutatjuk, hogy a korai Bauhaus-házak milyen tarkák voltak a később belénk ivódott fekete-fehér képpel szemben (Ferkai András). Wanted-rovatunkban – az egyik kurátor segítségével – megpróbáljuk kinyomozni a még mindig csak fényképről ismert, lappangó műalkotások hollétét, a nagy pécsi Nyolcak kiállításhoz.
Armory Show
Az Armory Show – a műkereskedelem fővárosaként üzemelő – New York legfontosabb művészeti vására. Bár az igazán nagy, patinás börzék Európában zajlanak, az Armory Show (Fegyverraktári Tárlat) is rendelkezik múlttal: 1913-as elődjén láthatott az amerikai közönség először modern műveket, például Duchamp heves tiltakozást kiváltó kubista aktját. Erre a hagyományra építettek a szervezők, amikor a kilencvenes évek végén műkereskedelmi vásárként újrateremtették az Armory Showt. A március 7-én bezárt nagy szabású rendezvényen – az Art Newspaper szerint – bizakodó volt a hangulat.
Két egér kalandjai
Ez nem siránkozás, de tény: a hazai képzőművészeti műveltség erősen elmarad a nyugati átlagtól. Az ok igen egyszerű: gyenge a magyar művészettörténeti oktatás, kevés a rajzóra és kevés a múzeumlátogatás. Mit tegyen az a szülő, aki mégis szeretne egy kis vizuális kultúrát csepegtetni gyereke fejébe? Vigye el az évről évre egyre jobban működő múzeumpedagógiai foglalkozásokra – és vegyen neki művészeti mesekönyveket. Mostanra ugyanis már abból is akad jó néhány, a műfajból a legjobb a Két egér kalandjai sorozat.
Térey Gábor
Amikor 1906. december 1-jén I. Ferenc József magyar király és kísérete majdhogynem titokban, mintegy a múzeum hivatalos megnyitóját kiváltó eseményként végignézte az akkorra elkészült Szépművészeti Múzeum gyűjteményét, egyik kalauza a Régi Képtár akkori igazgatója, Térey Gábor volt. Radványi Orsolya, a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának jelenlegi munkatársa monográfiájában – amely a Térey Gábor-emlékkiállítás kapcsán jelent meg – az egykori direktornak állít méltó és egyben rendkívül izgalmas emléket.
Számítógéppel a hamisítványok ellen
A műtárgyak eredetiségének eldöntése nem egzakt tudomány, nagyon jó szem és óriási gyakorlat kell hozzá. Persze a történeti források és a természettudományos vizsgálatok is segíthetik az ítélethozókat. A fizikai analízisek, a látványos mikrofelvételek, a szkennerek és a diagrammok az eredetiség bizonyosságát ígérik, de a szakértőket ritkán győzik meg. Most néhány amerikai matematikus állt elő egy algoritmikus eljárással, aminek segítségével kiszűrhetők a hamisítványok.
Bálványozott és elfeledett képek
Mi a furcsa a képen, vetődik fel a kérdés, és valóban, ha kicsit jobban megvizsgáljuk a fotót, láthatjuk, hogy nincs valódi tárgy, az íróasztali csendélet minden eleme kartonpapírból hajtogatott makett.
Művészet félárnyékban
A művészet történetében a politikai hatalom többször is beleavatkozott a művészeti élet alakulásába. Ennek egyik legjellemzőbb és legszélsőségesebb példája a szocreálnak nevezett, az 1950-es években mesterségesen kialakított „művészeti irányzat”. A magyar művészet történetében ebben az időszakban jutott a legdrasztikusabban érvényre a hivatalos politikai vezetés művészeteszménye: a művészeti élet diktatórikussá, bürokratikussá vált, évtizedekre megbénítva a szabad művészi gondolatok és alkotások közönség elé kerülését. Az 1947-ben még egzisztáló progresszív tendenciák hosszú időre illegalitásba kényszerültek, s ezzel megszakadt a művészeti fejlődés természetes folyamata.
Szecessziós bútorok
A magyar szecessziós bútortervezők gazdag – és rendszerint nevesíthető – életműve már igazán megért egy könyvet. Meg is jelent Somogyi Zsolt kötete a témában az Iparművészeti Múzeum most zajló nagyszabású kiállításához kapcsolódva. A könyv formába öntött katalógus sorra veszi az összes fontos bútordarabot, irányzatok szerint csoportosítva.
Szabó Ábel – A külváros dokumentaristája
Piszokban fürdő vágányok, olajfoltos beton felüljárók és benzingőzben megszürkült graffitik – a főváros nehezen szerethető részletei. A fiatal fotórealista festő, Szabó Ábel legújabb képein a modernista urbanisztika emléktorzóit tanulmányozza. Tűéles látlelet a jobb napokat is látott Kőbányáról.
Pop Life
„A jó üzlet a legjobb művészet” – idézi a londoni Tate Modern új kasszasiker kiállítása a kereskedelmi képzőművészet legnagyobbját, Andy Warholt. A Pop Life: Egy anyagias világ művészete című kiállítás rögtön megnyitása után a médiafigyelem középpontjába került.
Egy európai, vándorúton
Nagy utat járt be Orbán Dezső, míg az MKB Bank jóvoltából közel száz művet felvonultató életmű-kiállítást rendeztek neki szülővárosában, Győrben.
Lost and found – Büszkeség és balítélet
Hihetetlenül nagyszámú Mednyánszky-kép bukkant fel ömlesztve nemrégiben Angliában, egy vidéki aukciós-ház kínálatában. Az előzményekről és körülményekről a Mednyánszky életmű kutatójának beszámolója következik.
Szexklub a Secessionban
Forr a botrány a sokat látott bécsi Secession körül. Még a magyar sajtót is bejárta a hír: szexklub nyílt a bécsi szecesszió egykori központjának aranyleveles kupolája alatt. „Erkölcsi hanyatlás” – dörögték a politikusok. Az akcióért felelős kortárs művész és a múzeum vezetése örül a hírverésnek, éppen az volt a céljuk, hogy társadalmi vitát gerjesszenek. Állítólag ebből a célból kerültek a Secession termeibe a giccses szobrocskák, a pamlagok, az erotikus festmények és filmek.
DDR manierizmus
Kinek a köpönyegéből bújtak elő a Lipcsei Iskola fiatal kortárs sztárfestői, például Neo Rauch vagy Matthias Weischer? Mindannyian a neves Lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskolán tanultak, ahol olyan professzorok fordultak meg korábban, mint Werner Tübke. Tübke a hivatalos szocreál festőművészet képviselője volt, elkötelezett (?) kommunista, aki zavarba ejtő ötletességgel keverte egymásba a munkáshatalmat és a művészettörténetet. Kivételes mesterségbeli tudásról árulkodó, eklektikus vásznai előtt mind a mai napig tanácstalanul áll a német közönség, pedig egymást érik a ’89 előtti időkre emlékező jubileumi tárlatok. Manír, professzionalizmus, politika és történelem – nehezen emészthető elegyben.
Legújabb kori művészet
A Corvina Kiadó végére ért a három éve útjára bocsátott vaskos művészettörténeti albumsorozatának, ami a nyolcvanas-kilencvenes évek – minden könyvtárban ott álló – spanyol változat hagyományát folytatva a széles közönség számára közvetíti a tudományos kutatás aktuális állását.