A Negyedik Talapzat
London egyik turisztikai csomópontjában, a Trafalgar tér északnyugati sarkában áll a „Negyedik Talapzat”. A 19. században épített hasáb alakú architektúra 1999 óta különböző kortárs művészeti programoknak ad helyet. A londoniak nem idegenkednek a közösségi terek köztérként való használatától. A Trafalgar Square-t a hatalmi reprezentáció emlékművei, a tábornokok és hadvezérek szobrai díszítik, de régi hagyománya van itt a politikai megmozdulások szervezésének is. A Negyedik Talapzaton is izgalmas public art installációk váltogatják egymást.
Fazonigazítás
Január utolsó szombatján egy nem mindennapi kiállítás került megrendezésre a VAM Design Centerben. A kiállítás apropója 2007 őszére nyúlik vissza, mikor is a Nagyházi Galériába bevittek egy hamisított képekkel teli hagyatékot. Első felindultságukban a szakemberek a képek megsemmisítésére gondoltak. De csak pár reprodukciót dobtak máglyára a Falk Art Fesztivál keretében, mivel az elégetésnél sokkal jobb ötlete támadt Nagy T. Katalin művészettörténésznek. Miért ne kezdjünk ezekkel a festményekkel valami teljesen mást? Varázsoljunk belőlük újat!
Van Gogh vázlatfüzete
Doreta Peppa egészen különös felfedezést tett nemrégiben. Miközben az elhunyt édesapja után maradt kacatok között turkált, egy tenyérnyi papírfüzet került a kezébe. Az érdektelen apró könyvecskét ma bank széfje őrzi, ugyanis a megkérdezett görög műtárgyszakértők szerint Vincent Van Gogh használta egykor vázlatfüzetként. A szenzációs lelet eredetiségét már az amszterdami Van Gogh Múzeum munkatársai vizsgálják.
Artmagazin 2008/1.
INTRO
Idei első számunk a 25. megjelent Artmagazin, de ezt csak nagyon visszafogottan
jegyezzük meg, minden ünneplés vagy jubileumi eufória nélkül. Azért egy kis számvetésre mindenképpen készteti szerkesztőségünket ez a szám, éppen ezért
szeretnénk köszönetet mondani elsősorban előfizetőinknek és azoknak az olvasóknak akik rendületlenül vásárolják kéthavonta a lapot. Köszönjük hirdetőink bizalmát is – talán mondanunk sem kell, hogy az Artmagazin nem jöhetne létre, ha ők nincsenek.
Munkában a kódtörők
Dan Brown nagy sikerű bestsellere óta az autodidakta művészettörténészek aranykorukat élik. Különösen a Leonardóra specializálódott szakértő csodabogarak tevékenykednek már-már követhetetlen termékenységgel. Rekonstruálják a mester ujjlenyomatát, kutakodnak halhatatlan modelljének, Mona Lisának a sírja után, hangjegyeket olvasnak bele az Utolsó vacsorába vagy éppen tükrökkel keresnek rejtett szimbólumokat festményein. Ez utóbbiban egy rejtélyes társaság, A Szent Írások és Képek Tükrei jeleskedik.
Mi történik idén?
Charlie Finch, az Artnet megmondóembere lázas betegen bocsátkozott jóslatokba a 2008-as esztendővel kapcsolatban. Finch nem a delphoi jósda munkatársa, nem kertel, nem ködösíti, hanem vállalva a tévedés kockázatát kemény prognózist mond a nemzetközi műkereskedelem előttünk álló évéről, távirat-stílusban. Lehulló állócsillagok, új sztárok, vér, szenvedés, gyötrelem – 2008 mozgalmas esztendőnek ígérkezik:
Vészhelyzet Lascaux-ban
Az őskori barlangrajzokat penész támadása fenyegeti. A rosszul beszerelt szellőztetőrendszer miatt olyan párás lett a Lascaux-i barlang levegője, hogy a gombák már a falakra rajzolt sok ezer éves lovakat, őstulkokat, szarvasokat és kőszáli kecskéket is veszélyeztetik. A szakemberek kongatják a vészharangot: az elsőként felfedezett Altamirához és a „100 mamut barlangjának” nevezett Rouffignachoz hasonló kulturális értékkel bíró Lascaux komoly bajban van. A penész feleheti az ásványi pigmentekkel felfestett állatrajzokat.
Istanbul Biennále 2007
Az idei Istanbul Biennále szándéka szerint az optimizmust kívánja szemléltetni a „globális háború korában”, ami elég tág címkének tűnik ahhoz, hogy minden beleférjen, ami szórakoztató, mondhatjuk, hogy a kasseli Documentával ellentétben a hangsúly nem az okos nevelésre esett, hanem a közönséget direkt módon megszólító darabokra. Isztambul amúgy is nyitottnak mutatkozik a kortárs képzőművészet felé, a megannyi párhuzamos program és független kiállítóhely mellett a frissen nyíló, hatalmas Santral Istanbul (www.santralistanbul.com) művészeti központ is jelzi azt az igyekezetet, amivel a város a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre készül. Ebbe a folyamatba tökéletesen illeszkedik a biennále programja, vagyis a kortárs művészet látványossá tétele és népszerűsítése, a szükségesnél nem több reflexióval a kulturális és (geo)politikai különbségekre.
Pal Kepenyes „fölfedezetlen” életműve
A 20. századi modern magyar szobrászat legsikeresebb alakjai, a korai magyar film Hollywoodba távozó nagyjaihoz vagy a magyar fotográfia jelentős részéhez (Kertész, Brassai, Capa stb.) hasonlóan, külföldre szakadt alkotók voltak. Olyan művészek, mint Mattis-Teutsch János, Nicholas Schöffer, Pierre Székely, Amerigo Tot, Pátkai Ervin, Marta Pan. Közülük egy a többinél is messzebb, Mexikóig vándorolt, s bár hatalmas életművet alkotott és komoly helyi megbecsülést szerzett, művészetéről itthon mégis csak nagyon keveset tudunk.
Árpádhauser Erzsébet
Van egy kép, amit vár az ember, ha Eisenachban jár, hiszen annyiszor nézte: a Wartburg sziluettje, ami az autón is látható. Hát, hiába várja. Annyira fás a domb, hogy nincs, vagy nem találtam meg a városnak azt a pontját, ahonnét a régi autójelvényt készítették. Sőt négykerekű Wartburgot is egyetlenegyet láttam, Eisenach kisváros, nem fér bele a nosztalgia még játékból sem.
1000 klasszikus
Kövér könyv. Kicsit több, mint ezer oldal, ábécérendben felsorolt sok száz európai festővel és alkotásaik legjavával. Képes albumnak túl tömzsi, egy lexikonhoz képest túl sok az illusztráció, szaktudományi forráskiadványnak pedig túl széles a merítés. Kicsit olyan, mint a szívhez szóló versválogatások – tízszeresére növesztve.
World of Art – magyarul
Milyen felemelő érzés lehet valamelyik angolszász elitegyetemen az Oxfordban végzett, tweedzakós professzoroktól hallgatni a művészettörténetet. A patinás brit könyvkiadó, a Thames & Hudson jóvoltából most átélhetjük ezt – még ha áttételesen is. A német nyelvű művészeti könyvpiac ellensúlyozására a Glória kiadó elkezdte megjelentetni A művészet világát, a Thames & Hudson legendás, fekete gerincű, papírborítós óriássorozatát.
KIBU
Mi az a Kitchen Budapest? Egy különleges médialaboratórium a Ráday utcában, tele zúgó laptopokkal, szétszerelt elektronikus készülékekkel, félkész robotokkal. Ahol szemünk előtt rohannak a pixelek, ahol életteli lényként kezelik a hálózatra kötött kütyüket. Mert ott állomásoznak azok a mérnökzsenik és technoyuppie-k, akiknek sikerült – a Magyar Telekom jóvoltából – hobbijukból munkakört teremteni.
Egyiptom – az örök (téma)
Talán nincs a világon még egy olyan ókori kultúra, amelyről annyi tudományos, illetve ismeretterjesztő kiadvány jelent volna meg, mint az egyiptomi. Tény, hogy misztikus vallásosságával, lenyűgöző épületeivel, páratlan festészeti alkotásaival, föld alá rejtett mesés kincseivel kiapadhatatlan forrást biztosít a téma iránt érdeklődőknek, legyenek bár azok a könyvek szerzői vagy olvasói.
Az Art Forum Berlin és az új esztétizmus
Mint nemzetközi művészeti vásár, a berlini Art Forum nem más egyfajta nemzetközi művészeti keresztmetszetnél; és ha nemzetközi keresztmetszet, akkor – feltételeznénk – valamifajta „nemzetközi trend” bemutatását nyújtja. Így tehát az olvasóknak nagyobb tanulsággal szolgálhat egy szinopszis a tartalomról, mint a vásár formai kondícióiról. Jelen írásban szeretnénk félretenni a számadatok (részt vevő országok, galériák, kiállítók, látogatók, eladások) ismertetését (a honlapról ezek az információk könnyedén begyűjthetők: www.art-forum-berlin.de/), és inkább a standok kínálatára helyeznénk a hangsúlyt.