Frida Kahlo, szupersztár
Kiállítást rendezni vagy albumot szentelni Frida Kahlo munkásságának nem könnyű dolog. Amilyen csekélyke, alig hetvenvalahány képre rúgó a festői életmű maga, olyan sokfelé szétszóródva, különféle múzeumok, magángyűjtemények részeként él tovább. Most, születésének századik évfordulója alkalmából Ciudad de México legnagyobb presztízsű kiállítóhelye, a Museo del Palacio de Bellas Artes adott helyet Frida Kahlo eddigi legnagyobb gyűjteményes kiállításának.
Színes magyar álom - A gödöllői szövőműhely
A gödöllői művésztelep nemzetközi hírnevét szövőműhelye alapozta meg. Ez az iparművészeti tevékenység a 19–20. sz. fordulóján olyan jelentős volt, hogy ma világszerte – más iparművészeti ágakkal együtt – nagyszabású magánmúzeumokban szerepel (mint például a miami) és nemzetközi kiállítások témája lehet (Los Angelestől a londoni Victoria and Albert Museumon át Helsinkiig), ahol is a gödöllői mesterek munkáit európai kortársaik és barátaik műveivel közös térben lehet látni.
Kapcsolatművészet
A Műcsarnok Petrányi Zsolt irányítása alatt – ahogy egy európai kortárs művészeti központhoz illik – elméleti könyvek kiadásába kezdett. A teoretikus sorozat első szerzője a társadalmilag elkötelezett művészet új francia ideológusa, Nicolas Bourriaud. A Relációesztétika című vékonyka kötet a 90-es évek társasági kapcsolatművészetéhez kínál elméleti mankót.
Gyűjteménykalauz
Az uniós szabályozásnak köszönhetően a múzeumok állandó kiállításait hamarosan ismét pénzért tekinthetik csak meg az állampolgárok. A bibliofileknek hadd ajánljunk egy könyvészeti kerülő utat a jegyvásárlás problémájára: a fél évszázados fennállását ünneplő Magyar Nemzeti Galéria új gyűjteménykalauzzal állt elő.
Kis apartmanok
A kis alapterületű lakások divatba jöttek a huszadik század második felében, a zsúfolt metropolisok szűkös lehetőségei és a személyes tér iránti elemi igény miatt. A Taschen új építészeti képkötete a szükségből kovácsolt erény mintapéldáit dolgozza fel, Bogotától New Jerseyig, háromnyelvű (angol, román és magyar) kísérőszöveggel.
Vasarely
Minek tagadjuk, az irizáló geometrikus minták, a fekete-fehér sakktáblák és a szembecsapó raszter-modulok vagány hatvanas évekbeli erejét mára kiszívta a nap. Megfakultak. Ahogy az Artforum recenzense kijelentette a közelmúlt két op-art kiállítása után: az op-art egy művészettörténeti vesztes, egy század közepi anakronizmus, amit csak a kutatók túrtak elő kínjukban a hatvanas évek feltárásának a legvégén.
Hazai konstruktivizmus
Mikor Majakovszkij a húszas évek legelején Párizsban járt, diadalittasan jegyezte meg egy kiállításkritikájában: „Először történt meg, hogy nem Franciaországból, hanem Oroszországból kelt szárnyra a művészet új szava – a konstruktivizmus.” És ebben igaza is volt, bár a stílus kivirágzásában elévülhetetlen érdemei voltak Németországnak (Bauhaus) és Hollandiának (De Stijl) is.
Keleti művészeti lexikon
A Corvina kiadó hiánypótló kötettel kedveskedett Ázsia szerelmeseinek: Fajcsák Györgyi szerkesztésében megjelentette a Keleti művészeti lexikont. A vaskos új kiadvány sorra veszi a hatalmas kontinens összes jelentős kultúráját, a törököt, a közel-keletit, az iránit, a közép-ázsiait, az indiait, a burmait, a thait, a laót, a kambodzsait, a vietnamit, az indonézt, a tibetit, a kínait, a belső-ázsiait, a mongolt, a koreait és a japánt. Még felsorolni is hosszú!
Klasszikus főváros
2006 végén sajnos lecserélték a Budapesti Történeti Múzeum legsikerültebb múzeumon kívüli kiállítását, a Budapesti építkezések állomásait az egyes metró megállóinak tárlóiból. A millenniumi kisvasút pályájára felfűzött helytörténeti anyag a klasszikus főváros, azaz a 19. századi és a 20. század eleji Budapest építéstörténetét dolgozta fel, rövid magyarázó szövegek, vintázs fotográfiák, penészfoltos tervrajzok és költői akvarellek segítségével.
Documenta 12 blog
Az ACAX | Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda és a tranzit.hu által támogatott Documenta 12 tanulmányút kiírásának egyik célja az volt, hogy a hazai közönség minél több, minél frissebb információhoz jusson Európa egyik legjelentősebb képzőművészeti eseményével kapcsolatban. Az ösztöndíj nyertesei, László Zsuzsa és Somlyódy Nóra ezért egyéb publikációk mellett blogot indítottak. (A blog a http://documenta-12.freeblog.hu címen érhető el.)
Britek a Néva partján
Az orosz cároktól örökségbe kapott Ermitázs a putyini Oroszország kulturális zászlóshalójaként terjeszkedik külföldön. A szentpétervári mamutmúzeum nyitott már kirendeltséget Amszterdamban, Las Vegasban, Londonban és Ferrarában is. A legszorosabb kapcsolatot éppen azzal a Nagy Britanniával ápolja, akivel a Litvinyenko-ügy óta ugyancsak mélyhűtött a diplomáciai viszony. De a politikának a múzeumokhoz semmi köze – vagy mégis?
Akiko & Masako Takada művészetéről
A londoni művészeti szcénában és a londoni művészeti akadémiákon különösen magas a japán származású művészek aránya. Megpróbáltam utánajárni, hogy London általános „mágnes”-effektusán túl és a japánok általános gazdasági jólétéből és szellemi kíváncsiságából fakadó utazási és tanulási vágyán túl mi az, ami idehozza és itt tartja őket.
„Elegancia, fény, panteizmus és költészet…” - Tiffany és Gallé – A szecesszió üvegművészete az Iparművészeti Múzeumban
Beszélgetés Balla Gabriella főmuzeológussal, a kiállítás egyik rendezőjével. A 2007. november 18-ig látogatható tárlaton a múzeum kiemelkedő jelentőségű szecessziós üveggyűjteményéből közel 200 műtárgyat tekinthetünk meg. A két stílusteremtő egyéniség, az amerikai Louis Comfort Tiffany (1848–1933) és a francia Emile Gallé (1846–1904) alkotásai mellett a vitrinekben helyt kaptak angol, francia, német, osztrák és magyar mesterek, műhelyek munkái is, reprezentálva a szecessziós üvegművészet forma- és motívumkincsének sokszínű, ám hasonló impulzusokról árulkodó világát. A magyar vonatkozásokat Rippl-Rónai József díszüvege, Sovánka István virágos vázái, Róth Miksa üvegablakai és Pantocsek Valentin Leó „íriszes” üvegei képviselik. A kiállítás felvillantja azoknak a kortárs magyar művészeknek – például Smetana Ágnesnek és Horváth Mártonnak – a munkásságát is, akik a szecesszió világából merítettek formai és technikai ihletet.
Novemberi jóslatok
Folytatódik a vita a felpörgetett műkereskedelem lehetséges jövőjéről. A specialisták egymásra licitálva ígérnek hol derüt, hol borút. A világ legnagyobb és legbefolyásosabb műgyűjtője, Eli Broad véleményét a New York Post kérte ki. Az amerikai szupergyűjtő, akinek nevét februártól a Los Angeles-i Művészeti Múzeum egyik szárnya is viselni fogja, tele van kételyekkel, de beszámol a közgyűjtemények új prototípusáról, a várható novemberi eseményekről és egy milliárdos kollekció mozgatórugóiról is.
Kövérek ideje
Betörők hatoltak be október közepén a toscanai Pietrasanta városka öntödéjébe. A műhelyben heverő különféle szobrokról tudomást sem vettek, egyből azt a fémszekrényt feszítették fel, ami a népszerű kolumbiai szobrász, Fernando Botero munkáit őrizte. A hét darab, fél méternél magasabb, egyenként 25-30 kilogrammot nyomó, jellegzetesen kövérkés bronzszobornak nyoma veszett. Az olasz csendőrség szerint a betörőket nem a színesfém érdekelte, hanem csak a drága Botero-művek.