Nóra jelenti: Víz
Tinédzserkorunkban Móni barátnőm, válogatva a nyomuló pasik között, amelyik leszerepelt – nyálasan udvarolt, bénán vezetett, uncsi viccei voltak, bármi, akármi stb. –, azzal kapcsolatban rám nézett és azt mondta, hát, akkor asszem Zolinak víz. Sose tisztáztuk, miért pont így hívja, mi lehet az etimológiája, esetleg régen toronyszobájuk kis ablakából öntöttek vizet a hercegnők a lent toporgó szerencsétlen trubadúrra, nem tudom, most meg már fura lenne visszakérdezni, mindegy, víz, vagyis mehet.
Wanted – Szocreál
A debreceni MODEM 2008 nyarán nagyszabású történeti kiállítás keretei között mutatja be a hazai szocialista realista képzőművészet sok vitára okot adó korszakát. Annak is a legbizarrabb, szocreál periódusát, az 1949 és 1956 közötti tematikus festészetet és szobrászatot.
Frida Kahlo, szupersztár
Kiállítást rendezni vagy albumot szentelni Frida Kahlo munkásságának nem könnyű dolog. Amilyen csekélyke, alig hetvenvalahány képre rúgó a festői életmű maga, olyan sokfelé szétszóródva, különféle múzeumok, magángyűjtemények részeként él tovább. Most, születésének századik évfordulója alkalmából Ciudad de México legnagyobb presztízsű kiállítóhelye, a Museo del Palacio de Bellas Artes adott helyet Frida Kahlo eddigi legnagyobb gyűjteményes kiállításának.
Színes magyar álom - A gödöllői szövőműhely
A gödöllői művésztelep nemzetközi hírnevét szövőműhelye alapozta meg. Ez az iparművészeti tevékenység a 19–20. sz. fordulóján olyan jelentős volt, hogy ma világszerte – más iparművészeti ágakkal együtt – nagyszabású magánmúzeumokban szerepel (mint például a miami) és nemzetközi kiállítások témája lehet (Los Angelestől a londoni Victoria and Albert Museumon át Helsinkiig), ahol is a gödöllői mesterek munkáit európai kortársaik és barátaik műveivel közös térben lehet látni.
Kapcsolatművészet
A Műcsarnok Petrányi Zsolt irányítása alatt – ahogy egy európai kortárs művészeti központhoz illik – elméleti könyvek kiadásába kezdett. A teoretikus sorozat első szerzője a társadalmilag elkötelezett művészet új francia ideológusa, Nicolas Bourriaud. A Relációesztétika című vékonyka kötet a 90-es évek társasági kapcsolatművészetéhez kínál elméleti mankót.
Gyűjteménykalauz
Az uniós szabályozásnak köszönhetően a múzeumok állandó kiállításait hamarosan ismét pénzért tekinthetik csak meg az állampolgárok. A bibliofileknek hadd ajánljunk egy könyvészeti kerülő utat a jegyvásárlás problémájára: a fél évszázados fennállását ünneplő Magyar Nemzeti Galéria új gyűjteménykalauzzal állt elő.
Kis apartmanok
A kis alapterületű lakások divatba jöttek a huszadik század második felében, a zsúfolt metropolisok szűkös lehetőségei és a személyes tér iránti elemi igény miatt. A Taschen új építészeti képkötete a szükségből kovácsolt erény mintapéldáit dolgozza fel, Bogotától New Jerseyig, háromnyelvű (angol, román és magyar) kísérőszöveggel.
Vasarely
Minek tagadjuk, az irizáló geometrikus minták, a fekete-fehér sakktáblák és a szembecsapó raszter-modulok vagány hatvanas évekbeli erejét mára kiszívta a nap. Megfakultak. Ahogy az Artforum recenzense kijelentette a közelmúlt két op-art kiállítása után: az op-art egy művészettörténeti vesztes, egy század közepi anakronizmus, amit csak a kutatók túrtak elő kínjukban a hatvanas évek feltárásának a legvégén.
Hazai konstruktivizmus
Mikor Majakovszkij a húszas évek legelején Párizsban járt, diadalittasan jegyezte meg egy kiállításkritikájában: „Először történt meg, hogy nem Franciaországból, hanem Oroszországból kelt szárnyra a művészet új szava – a konstruktivizmus.” És ebben igaza is volt, bár a stílus kivirágzásában elévülhetetlen érdemei voltak Németországnak (Bauhaus) és Hollandiának (De Stijl) is.
Keleti művészeti lexikon
A Corvina kiadó hiánypótló kötettel kedveskedett Ázsia szerelmeseinek: Fajcsák Györgyi szerkesztésében megjelentette a Keleti művészeti lexikont. A vaskos új kiadvány sorra veszi a hatalmas kontinens összes jelentős kultúráját, a törököt, a közel-keletit, az iránit, a közép-ázsiait, az indiait, a burmait, a thait, a laót, a kambodzsait, a vietnamit, az indonézt, a tibetit, a kínait, a belső-ázsiait, a mongolt, a koreait és a japánt. Még felsorolni is hosszú!
Klasszikus főváros
2006 végén sajnos lecserélték a Budapesti Történeti Múzeum legsikerültebb múzeumon kívüli kiállítását, a Budapesti építkezések állomásait az egyes metró megállóinak tárlóiból. A millenniumi kisvasút pályájára felfűzött helytörténeti anyag a klasszikus főváros, azaz a 19. századi és a 20. század eleji Budapest építéstörténetét dolgozta fel, rövid magyarázó szövegek, vintázs fotográfiák, penészfoltos tervrajzok és költői akvarellek segítségével.
Documenta 12 blog
Az ACAX | Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda és a tranzit.hu által támogatott Documenta 12 tanulmányút kiírásának egyik célja az volt, hogy a hazai közönség minél több, minél frissebb információhoz jusson Európa egyik legjelentősebb képzőművészeti eseményével kapcsolatban. Az ösztöndíj nyertesei, László Zsuzsa és Somlyódy Nóra ezért egyéb publikációk mellett blogot indítottak. (A blog a http://documenta-12.freeblog.hu címen érhető el.)
Britek a Néva partján
Az orosz cároktól örökségbe kapott Ermitázs a putyini Oroszország kulturális zászlóshalójaként terjeszkedik külföldön. A szentpétervári mamutmúzeum nyitott már kirendeltséget Amszterdamban, Las Vegasban, Londonban és Ferrarában is. A legszorosabb kapcsolatot éppen azzal a Nagy Britanniával ápolja, akivel a Litvinyenko-ügy óta ugyancsak mélyhűtött a diplomáciai viszony. De a politikának a múzeumokhoz semmi köze – vagy mégis?
Akiko & Masako Takada művészetéről
A londoni művészeti szcénában és a londoni művészeti akadémiákon különösen magas a japán származású művészek aránya. Megpróbáltam utánajárni, hogy London általános „mágnes”-effektusán túl és a japánok általános gazdasági jólétéből és szellemi kíváncsiságából fakadó utazási és tanulási vágyán túl mi az, ami idehozza és itt tartja őket.
„Elegancia, fény, panteizmus és költészet…” - Tiffany és Gallé – A szecesszió üvegművészete az Iparművészeti Múzeumban
Beszélgetés Balla Gabriella főmuzeológussal, a kiállítás egyik rendezőjével. A 2007. november 18-ig látogatható tárlaton a múzeum kiemelkedő jelentőségű szecessziós üveggyűjteményéből közel 200 műtárgyat tekinthetünk meg. A két stílusteremtő egyéniség, az amerikai Louis Comfort Tiffany (1848–1933) és a francia Emile Gallé (1846–1904) alkotásai mellett a vitrinekben helyt kaptak angol, francia, német, osztrák és magyar mesterek, műhelyek munkái is, reprezentálva a szecessziós üvegművészet forma- és motívumkincsének sokszínű, ám hasonló impulzusokról árulkodó világát. A magyar vonatkozásokat Rippl-Rónai József díszüvege, Sovánka István virágos vázái, Róth Miksa üvegablakai és Pantocsek Valentin Leó „íriszes” üvegei képviselik. A kiállítás felvillantja azoknak a kortárs magyar művészeknek – például Smetana Ágnesnek és Horváth Mártonnak – a munkásságát is, akik a szecesszió világából merítettek formai és technikai ihletet.