Gádor Magda és Nagy Sándor - Egy aranydiplomás szobrászművész-házaspár
A főiskola óta legendás párost alkotnak. Több mint ötven éve együtt élnek és dolgoznak. Összetéveszthetetlen alakjuk gyakran feltűnik valamelyik budapesti kiállítóteremben.
Körkérdés a védettségről
A műtárgyvédelem, és a védettséggel kapcsolatos hazai törvénykezés viták állandó kereszttüzében áll. Körkérdésünkben a hivatalos álláspont és a mákereskedelem fejlődésének érdekeit kívántuk ütköztetni.
Kérdéseink:
1. Mi az ön véleménye a védettség intézményéről?
2. Kielégíti-e a műtárgyvédelemmel kapcsolatos elvárásokat?
3. Ön milyen változásokat tartana szükségesnek?
Wanted - Lopott műtárgyak - mit tehetünk, mit tehetnek a hatóságok?
Az alábbiakban tájékoztatást adunk egy, a kortárs mûvészetet ért újabb szomorú eseményrôl. Veress Pál (Budapest, 1920 – Budapest, 1999) festô és grafikus ismert salakreliefjeinek egy szép sorozatát, valamint további három mûvét, összesen 16 alkotását vitték el ismeretlen tettesek 2006. szeptember 26-án. Az esemény több szempontból is tanulságos. Ugyanis azt a hazai aukciós és galériás mûkereskedelemben egyaránt tükrözôdô folyamatot mutatja, hogy a kereskedôk és gyûjtôk érdeklôdése egyre inkább a (klasszikus) kortársak felé fordul. E növekvô érdeklôdés – jogellenes és sajnálatos – mérföldköve a fenti eset. Emellett azért is fájó veszteség, mert a mûvész eddig egyben ôrzött hagyatékát fosztották meg több kiemelkedôen értékes darabjától.
Artmagazin 2006/5.
INTRO
JÖN, JÖN, JÖN!!!
A Szépművészeti Múzeum centenáriumi évének utolsó és egyben fő eseménye lesz a december 2-án nyíló Van Gogh-kiállítás.
Lelki szemeink előtt máris megjelenhet egy, a hóesésben az Andrássy útig kígyózó sor vagy a hosszított nyitvatartástól elcsigázott teremőrök mizantropikus tekintete. Hiszen Magyarországon még sohasem volt Van Gogh-kiállítás, pedig akár mérget is vehetnénk rá, hogy egy közvélemény-kutatás eredménye nem lehetne más, mint az, hogy míg Munkácsy a legnépszerűbb hazai, addig Van Gogh a legismertebb külföldi festőnk. Merthogy levágta a saját fülét, és ez az idő múlásával egyenes arányban tűnik az eddigi leghatásosabb PR-fogásnak.
Artmagazin 2006/4.
INTRO
Előző számunkban elhelyeztünk egy kérdőívet, melyben az arculatváltással, illetve a lap tartalmával kapcsolatban kérdeztük meg olvasóinkat. Várakozáson felül, több mint háromszáz kérdőív érkezett vissza. Megpróbáljuk röviden összefoglalni a válaszokat. Eszerint az Artmagazin olvasói a lapot régi árán drágának találták: 65%, megéri az új árát: 90%, a művészeti lapok olvashatatlanok, ez is nehezen: 5%, jobb írások kellenek: 8%, csak a képeket nézi: 6%, minden cikket elolvas: 25%, túl sok benne a kortárs művészet: 50%, túl kevés a kortárs művészet: 50%, örülne nyereményjátéknak: 15%, minden számot elrak: 85%, városban lakik: 70%, az egész családja olvassa a lapot: 55%, még a barátok is elolvassák: 15%, szeretné, ha több lenne a kép és kevesebb a szöveg: 75%, több a szöveg és kevesebb a kép: 25%.
Artmagazin 2006/3.
INTRO
Jó dolog ez a kulturális fővárosság. Mióta kiderült, hogy Pécs lesz 2010-ben az a helység, amire egész Európa vigyázó szemét veti, felrémlett Pécs múltjának egy kevesek által ismert fejezete, a Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságé. Az a néhány nap, amikor egy festő volt az önállósult régió, a Pécsett kikiáltott köztársaság elnöke. 1921. augusztus 14-től 22-ig tartott ez a furcsa állapot, aminek politikai vonatkozásaival nem foglalkozunk, de aminek szabad szelleme most gondolkozik, hogy feltámadjon-e, vagy nézzen a kulisszák mögé a Pécs – Európa kulturális fővárosa 2010 projekt ügyében, és hanyatt-homlok váljon köddé újabb évtizedekre. (Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ez a századelő
Pécsét belengő szabad szellem, a pécsi művészek valóságos rajzása – majd kirajzása – valószínűleg inkább valamelyik ciszter paptanárnak köszönhető, mintsem a néhány napos szerb–magyar köztársaságnak, de az ő személyazonosságának kiderítésével a kutatás egyelőre még adósunk.)