Termő/Föld – megnyitóbeszéd

Tasnádi József

1. A valóság valósága

A születés előtti pillanat azonos a halál utáni pillanattal. Egyik sem az élet része. A lét és a nemlét lehetőségének együttállása talán éppen maga a valóság.

A születés és a halál valósága evidencia. A születés és a halál adják ki azt, amit állandóságnak gondolunk. Ugyankkor az állandóság nem valóság. Inkább amolyan valóságképlet, valóságprincípium. És mégis – minden állandóság ellenére – sem születéskor, sem a halál pillanatában nem tudhatom, mire számíthatok. A valóság méltósága a kiszámíthatatlanságban van. A kiszámíthatatlanság a természetes. Ez az alapértelmezett. A kiszámíthatatlanság nem meglepő. Ilyen a világ. Ez a normális. A kiszámíthatatlanság az, amire számíthatunk.

2. Az idő valósága

Annyi időt szorítunk bele az időtlenségbe, amennyire sok vagy éppen kevés időt tudunk generálni magunk körül. Az idő a mi találmányunk. Élünk benne, hivatkozunk rá, meg tudjuk mérni – mégsem tudjuk, mi is valójában. Folyton ki akarunk lépni belőle, le akarjuk győzni... De ha tudatunkból nem vagyunk képesek kilépni, hogyan léphetnénk ki az időből?

Mire jó akkor ez az egész?

Talán arra, hogy felfoghassuk az időnélküliség vagy az állandóság jelentőségét. Az idő segít érzékelni saját változásainkat, ezáltal azt, hogy kevés közünk van az állandósághoz.

Időközbeniek vagyunk. Olyan pontok, amelyekben a múlt és a jövő elkezd visszhangzani a jelenben. A már valami és a még semmi között félúton élünk.

Az idő a mi környékünk. Néha szeretjük. Olyankor saját időnk patriótái vagyunk. Máskor megunjuk és el akarunk költözni.

Időnk önmagunk apránkénti megközelítésével telik. Szeretnénk újra és újra kimondani a végső igazságot. Eközben csak részek, töredékek, darabok jutnak eszünkbe. Integrálszámítás típusú történetek vagyunk. A nem teljességé, egy-egy hamis ígéreté, az önleleplezésé.

Img 2712r

Piti Marcell: Apaföld, 2020, installáció, változó technika. Fotó: MODEM


3. Az emlékezés valósága

Az emlékezés talányossága a konkrétummal való viszonyában van. Az emlék nem feltétlenül konkrétságában érdekes – ellenkezőleg –, abból a szempontból, amelyből minden felidézett konkrétum tulajdonképpen megfoghatatlan és abszurd.

Egyszerre érzelmi és intellektuális, tudatos és tudatalatti.

Egy intellektuálisan passzív (akaraton túli) állapot még akkor is, ha emlékezés közben a tudat szüntelen munkában van. Az idő megélésének ellentmondásos, ám annál konkrétabb állapota. Egy végtelennek tűnő oda-vissza mozgás az érzelem és a tudat, az érzéki és a racionális között. Az idővel való viszonyunk feloldhatatlan ellentmondásosságának fokozottan tudatos állapota.

Az emlékezés csupán élmény. Leginkább a zenéhez hasonlítható immaterialitás, amely azonban csak a test által, a testben jön létre. Valamilyen szubjektív irányba terelt hangulat felidézés. Bizonyos hangulat töredék. Valóságos, ám idealizált valóságtöredék.

Az emlékezet – hús-vér idea. Életbevágó.

A múlt a voltra, a jövő a leszre emlékeztet. Egyiket sem tudom feledni. Az emlékezés beköltözik az idők közötti résekbe, folyékony köldökzsinórként tartva össze történetemet. A jelenem a legkonkrétabb valóságom. Vágyaim és álmaim ködszerű bizonytalanságának és a változó élességű emlékek életbevágó vegyülete.

Olykor a jövő is megállapodik. Mozdulatlanul határozottnak és konkrétnak tűnik, hogy aztán kibillenjen stabil kényelméből és ismét elkezdjen lebegni.

Az elmúlás végső tesztje az emlékezés.

Flüsser mondja:

Csakis mások emlékezetében élhetünk tovább..."

4. A költészet valósága

Az érzelmekről elementérisan mesélni alighanem csak a költészet képes. A vers az érzés megközelítésének története. A figyelem meséje.

A költészet nem a megismerés lenyomata, hanem a megélésé. A megélés koncentrált idejéé, mely idő alatt az érzelmek konkrét gondolatokká mosódnak tisztára, hogy aztán amolyan érzelemkőzetté dermedjenek.

Vajon emlékszik-e ránk a föld? Emlékszike-e ránk az idő? És vajon az emlékeink emlékezni fognak-e ránk?

Nem valószínű.

Honvágy.

Földvágy.

Idővágy.

Emlékvágy.

Vaczi lilla foliasator 2020 videostill 2

Váczi Lilla: Fóliasátor, 2020, videóinstalláció




Termő/Föld
Váczi Lilla és Piti Marcell kiállítása
Helyszín: MODEM (4026 Debrecen, Hunyadi János u. 1–3.)
Megtekinthető: 2020. október 4-ig