Art of Loffice

Winkler Nóra

Második honfoglalásként hat számomra, hogy a LOFFICE fő bázisa és coworking irodája újra a Paulay Ede utcában dübörög, és ugyan az Artmagazin a többi lokáció szuper tereit is használta, mégis, ide visszatérni maga a hazaérkezés. Olyan volt újra fel-alá mászkálni a színes csempéjű lépcsőházban, kiállni a szomszédos zeneiskola belső udvarára néző teraszra, mint amikor felnőttként költözik vissza az ember egykori egyetemi éveinek lakásába – időutazás, friss energiák, vicces emlékek, jóleső komfort. Itt kezdődött minden tizenöt évvel ezelőtt, és most innen folytatódik a történet, csak a novella már regénnyé bővült, a loft épület pedig okosházzá alakult.

Klementz Kata és Klementz Panni, fotó: Belléncs Era

Artmagazin: Tizenöt éves idén a LOFFICE. Én az elejétől közelről figyelem: részt vettem sok projektben, és imádtam, hogy itt van a saját irodám, és az Artmagaziné is. Őrület volt végignézni, ahogy berobbant, de aki ebben nem volt így benne, annak meséljétek el az indulástól.

Klementz Kata és Panni: Amikor 2007 és 2009 között felújítottuk ezt a kottanyomdát, és kitaláltuk, hogy részben coworking iroda számára alakítjuk ki, még nem tudtuk, mivel tudnánk elmagyarázni és megszerettetni a modell lényegét és idevonzani az embereket, szabadúszókat, vállalkozókat, „jóarcokat”. Igyekeztünk kitalálni, hogy mi az a dolog, amin keresztül megértik majd, hogy ez a közösségi szemlélet más, mint beülni egy szimpla irodába. A kortárs művészettel való foglalkozás hamar bejött a képbe, nemcsak mert mióta az eszünket tudjuk, mindig is festmények lógtak családi otthonaink falain, hanem mert az a fajta nyitottság és érzékenység, ami az embereket művésszé, műkedvelővé vagy gyűjtővé teszi, ad egyfajta alapot, világnézetet, értékrendet, ahol már nem hangzik teljesen idegennek egy újhullámos irodamodell.

Elkezdtünk veletek, az Artmagazinnal együtt dolgozni, lett egy szuper szakmai partnerünk, portfolio review-kat és kiállításokat szerveztünk. Később, a ti támogatásotokkal elindult a Bring the Art Home művészeti mentorprogram is, ahol tehetséges fiatal képzőművészek sikeres piacra lépését segítettük. Alkotásaikat olyan helyszíneken és irodákban mutattuk be, ahol új célközönség előtt debütálhattak. A művészet megadta tehát a tervezett ritmust, mert összekapcsol, gondolatokat ébreszt, érzéseket kelt, és igenis fontos, hogy az esztétikum is része legyen egy irodának, hogy áradjon a terekben az inspiráció, mert az megszerettet, motivál és optimistává tesz.

Klementz Kata: A kétezres években már feljövőben voltak a kortárs művészet támogatásának különféle alternatív formái. A LOFFICE másik két tulajdonosának részint nemzetközi kapcsolatrendszere révén mi a művészek külföldi piaci integrációjával és érvényesülésével is foglalkoztunk. Amikor 2011-ben Bécs kreatív negyedében is irodát nyitottunk, már magától értetődő volt, hogy ott is továbbvisszük és egyben kiterjesztjük a képzőművészeti tevékenységünket. A kooperációs partnerek, galériák, műgyűjtők, kortárs rajongók szinte erőfeszítés nélkül találtak ránk. Az alapozás után oda is elkezdtünk eseményeket, kiállításokat, programokat szervezni.

Klementz Panni: Azt mindig is tudtuk, hogy a művészet esszenciális része lesz az irodáinknak. Így indult a Portfolio Review pályázat beharangozása is, ami óriási sikernek bizonyult. Konkrétan elárasztottak minket a jobbnál jobb munkák szerte a világból.

LOFFICE Déri, fotó: Szabó Márk

K. K.: És a vázolt koncepció a valóságban is működőképesnek bizonyult. A behívott közeg villámgyorsan megértette üzenetünket, szájhagyomány útján terjedt a coworking iroda híre, nagyon színes közösség épült körénk és dolgozott nemcsak a coworking terekben, hanem irodáink mindegyikében, és formálta a LOFFICE mindennapjait. Sok elismerést kaptunk, többek között voltunk az év fiatal vállalkozói, az év zöld irodája, kaptunk dizájn-, majd építészeti díjakat is, és ezek még nagyobb figyelmet generáltak.

K. P.: A bécsi irodába szervezett kiállításaink is egyre sikeresebbek voltak, sok magyar művészt hoztunk össze galeristákkal, gyűjtőkkel, később pedig a Young Art Auction anyagába is be tudtuk őket ajánlani. Atelier-látogatásokat, art-visit eseményeket szerveztünk magyar művészek budapesti műtermeibe bécsi érdeklődők számára.

K. K.: A képzőművészeti vonal berobbanása után a startup boom és az irántuk tanúsított felfokozott érdeklődés vette át a terepet. Ezt mi is tapasztaltuk a kisebb és nagyobb irodáink, valamint a rendezvénytér iránti megkeresések áradatából. A LOFFICE eredeti koncepciója és struktúrája tökéletesen illeszkedett ebbe az új, dinamikus miliőbe. Mi pedig örömmel vettünk benne részt és tartottuk a tempót. Pitch versenyeket szerveztünk nemzetközi inkubátorokkal, és VC-kkel dolgoztunk együtt, startup fesztiválokra jártunk, utaztunk, tapasztaltunk. 

K. P.: Olyasmi számokat kell elképzelni napi forgalom tekintetében, hogy egy-egy startup programunkon, ahol több emeletünkön párhuzamosan zajló előadások, workshopok futottak, körülbelül ezerötszáz ember vett részt.

Artmagazin: Emlékszem erre és arra is, hogy a művészeti vonalat nem lehetett már mint oldalági tevékenységet végezni, sokkal nagyobbá és komplexebbé nőtt, komoly zsűritagokkal dolgoztunk, gyűjtőknek adtunk ajánlatokat, kiállításokat szerveztünk. Túlnőtt kapacitásunkon, és intézményesített formát követelt magának.

K. P.: A családi életünk jelentős változáson esett át, gyerekeink születtek, és máshova tolódott a fókusz. Ebben az időben a nők munkaerőpiaci reintegrációja foglalkoztatott minket érintettségünknél fogva is, így aztán ebbe az irányba kezdtünk építkezni. Fontos témává vált: nemcsak nekünk, de a multinacionális cégek HR-vezetői számára is sarkalatos kérdés lett a munkaerő megtartása, visszahívása és elégedettsége, valamint a márkaérték felemelése. Nagy cégeket tudtunk magunk mellé állítani. Többek között a Coca-Cola, az IKEA vagy a UniCredit is támogatott minket. 

K. K.: Létrehoztunk erre egy alapítványt is Coworkid néven. Célunk a család és a munka, azaz a szülők karriercéljainak, tehát a munkavállalók és a munkáltatók igényeinek összehangolása volt. Edukációs és érzékenyítő programok, kampányok, kutatás, valamint számos szakmai és közösségi esemény segítségével igyekeztünk a kisgyerekes szülők vállalkozóvá válását és munkaerőpiaci elhelyezkedését támogatni.


LOFFICE Salétrom homlokzata, fotó: Kudar Zsolt

Artmagazin: Ami ezen a sokévnyi és sokféle tartalmú emléken közös szálként végigfut a fejemben, az az, hogy a terek, amikben mindez zajlott, mindig jól néztek ki. A dizájn, a bútorok, a művészet jelenléte központi volt a LOFFICE életében. Nemcsak úgy, hogy a Salétrom utcai irodaház kortárs homlokzata különdíjat kapott a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázatán, és bemutatták a Műcsarnok Építészeti Nemzeti Szalon kiállításán is, hanem hogy minden egyes asztal és szék, mosdó és fogas, minden megoldás igényes és menő.

K. P.: Így van, ez a dizájntudatosság minden korszakunkra és helyszínünkre érvényes, és ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik egyik tulajdonosunk, Ulla – dr. Ulrike Rein ügyvéd – is, aki azon túl, hogy az alapkoncepció ötletgazdája és szponzora volt, szenvedélyből maga is fest, és szuper alkotásai a falainkon is megtalálhatók. A kezdetektől fogva együtt dolgozunk egy kimagasló holland származású grafikussal, Willem van de Vennel is, aki az arculatunk frappáns, mégis letisztult karakteréért felelős, és a Salétrom utcai épületünk már említett kortárs homlokzatának terveit is jegyzi, Esterházy Marcell-lal közösen. E szoros együttműködésekből sokszor barátságok is születnek.

K. K.: Az enteriőr oldaláról is sokféle elvárásnak szükséges megfelelnünk: funkció, variabilitás, ergonómia és lenyűgöző dizájn. Éppen ezért a tereket részben Vitra, Saarinen, Le Corbusier és Kartell irodabútorokkal varázsoljuk egyedivé. A látványt pedig olyan szoborszerű ritkaságok teszik igazán különlegessé, mint egy eredeti Ghyczy Péter-tojásfotel a hatvanas évekből vagy egy ikonikus, nagy méretű Salvador Dalí-féle ajakkanapé, ami garantáltan magára vonzza a tekinteteket.

Artmagazin: A műtárgyak jelenléte érzékelhető súlyú nálatok.

K. K.: Nádler István, Esterházy Marcell, Király András, Fajgerné Dudás Andrea Júlia vagy akár Ulla több képe is látható a terekben. Édesanyánk, Oppenheim Klára mellett Ulla az Oppenheim Ügyvédi Iroda egyik alapítója, és éppen a karácsonyi partin mesélt arról, hogy pályakezdőként két út állt előtte: művészeti akadémia vagy jogi egyetem. Végül a másodikat választotta, ám azóta sem hagyta abba a művészi tevékenységet, és ahogy említettük, ez a LOFFICE egész képét, karakterét formálja mind a mai napig.

Artmagazin: Az állandó elemek mellett ez a tizenöt év radikális változásokat hozott az irodapiacon. Ma mi a koncepciótok? 

K. K.: Igen, ez már egy teljesen új irodaéra és korszak! Járványok, háborúk, infláció – mind ismerős tényezők. A hibrid munkastílus mostanra alapvetéssé vált, az emberek nem mernek hosszú távra tervezni, és optimalizálják irodakiadásaikat is. A flexibilis életmód manapság a módi. Ez átszövi az irodahasználati szokásokat is. A kiszámítható, transzparens, rugalmas bérleti modell a legkeresettebb, erre alapoztuk legújabb szlogenünket is: „Flexi is the new sexy!”


LOFFICE Paulay, fotó: Belléncs Era

Artmagazin: Mire rezonál, aki titeket választ, mi az, ami meggyőzi őket? 

K. K.: A rengeteg élmény, a hozzáállás, a folyamatos fejlesztések csak a jéghegy csúcsa, ami miatt minket választanak. Ez akár egy unalmas irodaüzemeltetés is lehetne, de nálunk messze nem az. Az értékek, aktivitás és nóvum azok, amelyek mindig is vonzották közönségünket. Lehet, hogy patetikusnak tűnik, de ez így van: nálunk mindig az ember állt a középpontban. Olyan embereket szerettünk volna a falaink között tudni, akiknek hasonló értékrendjük van. 

Akik a LOFFICE-t választják, megismerik és azonosulnak azzal a világnézettel és értékrenddel, amit képviselünk, itt valódi közösséget találhatnak. Ráadásul értékelik épületeink történelmi jelentőségét és újrahasznosított jellegét, hiszen már másfél évtizede zöld házakat üzemeltetünk, és egy fenntartható modellt működtetünk.

Artmagazin: Ennek a személyességnek az is alapja, hogy a kezdetektől fogva ti ketten vagytok a LOFFICE. Nem egy cégnek lettek arcai, hanem mögöttetek állt fel a márka.

K. P.: Igen, a LOFFICE családi vállalkozásként született, amit testvérként ketten viszünk már az elejétől. A csapat méreteit illetően Magyarországon és Ausztriában összesen tíz kollégával dolgozunk, és négy helyszínen vagyunk jelen: Budapesten a Paulay Ede, a Salétrom és a Déri Miksa utcában, Bécsben pedig a Schottenfeldgassén vannak irodaházaink, és ezekben coworking, tárgyaló- és rendezvényterek, valamint kisebb és nagyobb méretű irodák és irodaszintek.

Artmagazin: Miben gondolkodnak ma a bérlőitek?

K. P.: Ahogy említettük, teljesen megváltoztak a bérlői igények: a cégek jelentős része csökkentette irodaterületét, és átállt az otthoni vagy részben otthoni munkavégzésre és a rotáción alapuló irodahasználatra. Azt tapasztaljuk, hogy a coworking irodákat már nem kizárólag a startup, szabadúszó és mikrovállalkozó hármasa veszi igénybe, hanem irodájukat feladó kis vagy akár nagyobb cégek is. A csapatok maximum heti három napot töltenek az irodában, aztán másnap már mások ülnek ugyanazokban a munkaállomásokban. Nagy cégek is részben home office-ban, tehát hibrid megoldásokban gondolkoznak, és ahogy mi tapasztaljuk, az ötnapos munkahét megszűnt. Ügyfeleink között egy- és háromszáz fős cégek is vannak, de ma már a nagyobb vállalatok is a korábban bérelt területek töredékét bérlik.

K. K.: A nagyobb cégek a szolgáltatott és standard, privát irodáinkon kívül a közösségi térben teamdeskeket bérelnek nálunk, és egy gombnyomásra, mobilalkalmazás segítségével előre befoglalhatják az aktuális munkahét programjának megfelelő jellegű és méretű tereket, legyen az egy telefonfülke, kisebb vagy nagyobb tárgyaló vagy komplett rendezvénytér. Minden flexibilis. Mi persze megadjuk a hosszú távú elköteleződés lehetőségét is, nálunk egy egész irodaházat is kibérelhetsz, de a rövid távú, alkalmi munkavégzésre is maximálisan be vagyunk rendezkedve. Az épületeink ma már – alkalmazkodva a hibrid munkastílus és a flexibilis munkavégzés követelményeihez, valamint a különféle szakterületeken tevékenykedő, eltérő igényű kollégák elvárásaihoz – egylégterű, valamint kisebb és nagyobb egységekre tagolt szinteket egyaránt magukba foglalnak a „mix irodakoncepció” szellemében.

LOFFICE Paulay, fotó: Belléncs Era


Artmagazin: Mi emelkedik ki ebből a tizenöt évből mint igazán szuper élmény? 

K. K.: Fú, sok minden. A legkiemelkedőbb számomra a találkozások sora, a kapcsolatok, életre szóló barátságok, a sikeres programok, kezdeményezések és az új arcok, akikkel napról napra bővül a LOFFICE közössége. Szuper élmény, hogy naponta akár öt-hat új kapcsolat alakul. Ma már egy kapcsolatilag jól szűrt, de rendkívül gazdag környezetben dolgozhatunk. Mindig tudom, kinek kit érdemes ajánlanom, ha szakemberre vagy kontaktokra van szükség. Egy igazi belső idegrendszer ez – mint egy privát telefonkönyv.

Különösen büszke vagyok a nonprofit és kulturális kezdeményezéseinkre, egyetemi és szakmai előadásainkra, díjainkra, határon átnyúló vállalkozói mentorprogramunkra, nemzetközi coworking konferenciánkra, az Európai Coworking Közösség megalapítására vagy az Erasmus+ keretében, fiatalok bevonásával végzett coworking kézikönyv és vállalkozóvá válást ösztönző események kidolgozására és megvalósítására. A csapatunkra. Az a tény, hogy lehetőségem volt belelátni addig ismeretlen modellekbe, folyamatokba és tanulni másoktól, ez igazán felbecsülhetetlen érték. Izgalmas volt felfedezni a sokszínű nemzetközi közösséget, és megismerni az emberek gondolatait, ötleteit, céljait és vágyait.

A startupok világába tett utazás is felejthetetlen élmény volt. Eljutottunk világklasszis rendezvényekre, több ezer fős startup fesztiválokra. Ezek az események nekem máig hihetetlen inspirációt adnak, New Yorktól Párizson át Londonig folyamatosan új impulzusokat kaptunk. Mindezek révén valóban kitágult a világunk, és rengeteg inspirációt merítettünk, ami lehetővé tette számunkra az érdemi munkát.

K. P.: Amikor tudatosan elkezdtük a közösségi programok szervezését, azt nagyon szerettem. A közös főzéseket, és hogy ezt továbbgondolva nyitottunk egy bisztrót a Paulay Ede utcai loftunk penthouse szintjén, amiben kipróbálhattam magam, mert ez mindig nagy vágyam volt. Aztán az Erasmus+ csapatában utazni, és megismerni sokszínű embereket, nagyon nagy irodákat, és fejlődni, tanulni és tapasztalni, hazahozni a tudást és megvalósítani a látottakat. Kimentem Berlinbe is, és dolgoztam kicsit egy óriási coworking irodaláncnak, hát az is nagy élmény volt, belelátni a folyamataikba, magamba szívni egy új, haladó szemléletet. 

Artmagazin: Van a fejetekben egy szám, hogy meddig tart nektek a LOFFICE?

K. K.: Forever livingnek mondanám… A LOFFICE nekem örök szerelem és hűséges barát egyben. Most és holnap is.

K. P.: Nincs konkrét szám, sokat változik a piac, ezért mindig meg kell újulni, ami egyben kihívás és izgalom. Emellett mi is sokat változtunk, vannak nehézségek is, de eddig még mindig arra jutottunk, hogy a LOFFICE a jövőnk.

Artmagazin: Mire készültök most?

K. K.: Két dologra mindenképp és intenzíven! Irodakiadás és tizenötödik születésnap. Egyrészt ősztől – öt év után – sajnos vagy szerencsére kinő minket jelenlegi legnagyobb bérlőnk, a Wolt, akik a teljes Salétrom utcai LOFFICE lokáció bérlői. Ennek következtében 2500 négyzetméter irodaterünk kerül ki a piacra. A most felújított volt kottanyomdában, a Paulay Ede utcai irodaházunkban már csupán egyetlen 140 négyzetméteres szint várja gazdáját, a többi hat szint már kisebb és nagyobb, magyar és külföldi piacra dolgozó cégekkel telt meg, valamint coworking irodánk, közösségi és rendezvénytereink is ebben az épületben üzemelnek.

K. P.: A Paulay Ede utca 55. alatti bázisunkon tartjuk a LOFFICE tizenötödik születésnapját április 14. és 17. között. Reggeltől késő délutánig, sőt késő estig várunk mindenkit partnerével, barátaival, gyereke(i)vel, kutyájával együtt, hogy közösen megünnepeljük ezt a kerek évfordulót.

K. K.: Az eseményre csúszdán landolhatsz, megkóstolhatod a Flatty specialty kávéit baristáink olvasatában, regisztrálhatsz Fajgerné Dudás Andrea Júlia képzőművész Eat-Art ebédmenüjére, beülhesz a Leitz kreatív ergonómia és egészséges gerinc workshopjára, de a kicsiknek „Mi leszel, ha nagy leszel?“ ovis workshoppal és irodakutya előadással is készülünk. Az április 17-i záró partin pedig az Absolut secret koktéljait és a Kristinus bioborait élvezheted!

Ha érdekel a LOFFICE hangulata, gyere el a születésnapunkra, kávézz, találkozz, barátkozz, vagy ülj be dolgozni a coworking irodába, és tapasztald meg, milyen is a LOFFICE családba tartozni! A programról részleteket ezen a LINKEN találsz. 

A kiadó LOFFICE irodákról pedig bővebb információ ezen a LINKEN érhető el.

Screenshot 2020-05-07 at 8.31.46.png
Mesélő homlokzat

Willem van de Ven hosszú évek óta Loffice-rezidens – a Salétrom utcában hamarosan nyíló új Loffice coworking bázis épületének homlokzati grafikáját is ő tervezte. Sőt ő az Artmagazin–Loffice együttműködés jegyében indult „art detektív” rejtvénysorozat ötletgazdája és grafikusa is.