Lőrincz Réka: Body Lotion

Popovics Viktória

“To trust in art is to trust in mystery” írja Jennifer Higgie in The Other Side: A Journey into Women, Art and the Spirit World (2023) c. könyvében, amelyben olyan női alkotókkal foglalkozik, mint a középkori misztikus Hildegard of Bingen, az absztrakt művészet vizionárius úttörője, Hilma af Kint, vagy az energiamező grafikáiról ismertté vált svájci gyógyító, Emma Kunz. Közös bennük, hogy mindegyikük erős spirituális élményekből táplálkozott, látnoki képességeiket és gyógyító energiáikat pedig képesek voltak művészetté transzformálni. Alkotásaik egy „másik dimenzióval”, a „spirituális világgal” való kapcsolat lenyomatai, nem meglepő hát, hogy legtöbbjük megkésve került csak be a művészeti kánonba. Ezeknek az alkotóknak a kezét nem mellesleg olyan energiák és erők vezérelték, amelyek a képzőművészet hagyományos kategóriáival nehezen leírhatóak.

Fotó: Biró Dávid
Fotó: Biró Dávid

***

Lőrincz Réka Body Lotion című kiállítása szintén határterületeket érint és kapcsol össze. A kiállítás kiindulópontja – ahogy címe is sugallja – a test (és annak energiamezői), a (női)test azonban nem csupán témája a kiállításnak, de médiuma is. Médiuma abban az értelemben, ahogy az automatikus rajzoláshoz hasonlóan a Healing Paintings című papírmunkák készülése során a testen keresztül közvetített érzésekre, tudat alatti információkra hagyatkozott az alkotó.

A kiállított installációk, tárgyegyüttesek és szobrok időtlen elemekből építkeznek, ugyanakkor nagyon erősen szignalizálják a kort, amelyben készültek. Jelenünk vizuális- és tárgykultúrája, a szépség- és divatipar termékei éppúgy felismerhetőek, mint kultúránk évszázados toposzai, a nőművészet jellegzetes formái és színei (a földszínektől a rózsaszínig). A szintetikus, tömeggyártott, alacsony státuszú termékek jól megférnek az organikus, természetes anyagokkal: a barackmag a kristállyal, a cserép a műanyaggal, a szelfibot a hajjal. Ezt a fajta humorral, finom iróniával átitatott szintézist a művész ékszertervezői praxisából jól ismerhetjük.

Fotó: Biró Dávid

Fotó: Biró Dávid

A One of Us címet viselő antropomorf installáció számos értelmezési lehetőséget kínál. Hibrid totem, Willendorfi Vénusz parafrázis, de tekinthetünk rá kortárs termékenység istennőként, amely a termékenységet a szó legtágabb – és nem kizárólag anyai – értelemben hordozza. Test megformálásához használt kosár, korsó és lavór, mind tárolásra és befogadásra szolgáló edények. A női test és annak bizonyos részei (méh, petefészek, emlők, ajkak) maguk is értelmezhetőek edényként, „befogadó” szervekként szoros összefüggésben állnak a termékenységgel és magával a teremtéssel (pro-creation). Ugyanakkor ezek a testrészek erőközpontok is, gyakran stigmatizálás, tabusítás, blokkolás, erőszak potenciális elszenvedői, ezáltal feloldásra (feloldozásra) várnak.

Fotó: Biró Dávid

Fotó: Biró Dávid

A kiállítás központi eleme, mondhatni energetikai középpontja a Living dreams c. installáció, egy szalmából és vályogból a művész keze által készített ágy és a fölé magasodó körmökben (karmokban) végződő ág-kéz. A mindennapi életben betöltött számtalan funkciója mellett az ágynak a művészetben is számos konnotációja ismert: álom, szülés és születés, intimitás, szex, erotikus vágyak, kiszolgáltatottság, erőszak, halál. Tracey Emin híres-hírhedt bevetetlen ágyától (My Bed, 1998), Sarah Lucas bináris nemi identitást megkérdőjelező matracán át (Au Naturel, 1994) Németh Ilona vörös bársony franciaágyáig (Többfunkciós nő, 1996) a feminista művészet változatos módon aknázta ki és forgatta fel ennek a hétköznapi tárgynak a jelentésrétegeit. Ami viszont a kiállítóterekben kevésbé megszokott (Németh Ilona installációját leszámítva), hogy az itt kiállított ágyat használatba lehet venni, sőt, valójában használat közben nyeri el eredeti funkcióját. A szalmából és vályogból tapasztott ágy fekvőfelületébe a művész jól látható és rejtett energiapontokat, „kapcsolókat” helyezett el. Míg a textilborítás alatt, a látogató számára nem látható helyen búzakalász, napraforgó és őszirózsa kerültek a fekvőfelületre (a gyökér, köldök- és szívcsakra helyén), addig az ágy oldalában egy jól látható bekapcsológomb (ON/ON) utal a mai kor emberének folyamatos készenléti üzemmódjára, anyagi világhoz való kapcsolatára.

Fotó: Biró Dávid

Fotó: Biró Dávid

***

Az utóbbi időszak globális krízisei és az általános társadalmi-politikai kiábrándultsága nyomán (újra) megnövekedett az igény az alternatív tudásokra, a világ megértésének ezoterikus módjaira. Többek között a nyugati orvoslásban megrendült bizalom magával hozott egy spirituális fordulatot, ami az őslakos tudások, tapasztalatok, alternatív gyógymódok és hitvilágok iránti megnövekedett érdeklődésben is megnyilvánul. Nemcsak önsegítő könyvek sora, de mára kiállítások és művészetelméleti írások foglalkoznak olyan, eddig mellőzött témákkal, mint a spiritualitás hatása a feminizmusra és a kortárs művészetre, sokáig marginalizált (zömében női) életművek kerülnek be múzeumok gyűjteményébe. A művészet talán az egyik utolsó olyan terület, ahol az anyagi világon túli dimenziók megragadhatók, ahol megnyílik a lehetőség az emberi tapasztalat határait kitágító erők befogadására. Az ágy feltöltve. Rajtunk áll, hogy működtetjük-e. Ehhez azonban fel kell adnunk a megszokott perspektívát és horizontális-meditatív testhelyzetbe kell helyezkednünk.

Lőrincz Réka: Body Lotion
Kisterem Galéria
2024. 09. 11. – 10. 11.

Screenshot 2021-12-21 at 16.17.45.jpg
Gyógyító vonalak

Az utóbbi években az absztrakció eddig háttérbe szoruló vagy teljesen ismeretlen női képviselőinek egyre szélesebb körét ismerhette meg a közönség, így az ő életművükkel is bővült az absztrakt művészeti kánon. Hilma af Klint és Agnes Pelton az elmúlt évtized (újra)felfedezettjei, őket most Emma Kunz követheti a sorban.

full_003313.jpg
Hilma af Klint, az absztrakció úttörője

Hét évvel ezelőtt valósággal berobbant a köztudatba Hilma af Klint: a stockholmi Moderna Museet rendezett neki egy nagyszabású kiállítást, ami újraértelmezésre késztette az absztrakcióval kapcsolatos elgondolásokat. Most a malmői intézményükben látható egy újabb válogatás a művésztől, amelytől hasonló sikereket várnak, mint a lassan egy évtizede debütált anyagtól. A 2013-as kiállításról Páldi Lívia osztotta meg gondolatait az Artmagazinban, cikkéből megtudható, ki is volt Hilma af Klint, illetve miként hatottak művészetére a különféle okkultista irányzatok.

full_005893.jpg
Isten, kozmosz, ember: Hildegard, a művész

Judy Chicago Brooklyn Museum-beli asztalánál, ahol a világtörténelem legfontosabb művésznőinek, a feminizmus előfutárainak terítettek, az egyik hely Hildegard nővérnek van fenntartva. De hogy kerül a konvenciókat figyelmen kívül hagyó, lázadó nők közé egy középkori apáca?