Mindenki arcképe

Artanzix

Melyik az a portré, amelyikben kivétel nélkül mindenki magára ismer?


Metamorfikus képeslap, 1900 k., Richard Harris Collection
© Wellcome Collection


Ezt a kérdést szegezi a londoni Euston Road járókelőinek a Wellcome Collection molinója. A Halál mint önarckép kiállítás a néhai Sir Wellcome tudósi gyűjteményén alapuló intézmény szellemiségét tükrözi. A Wellcome Collection kiállítótereiben a művészet és az orvostudomány közti kapcsolatok nagy értékű műtárgyak, orvosi műszerek és alkalomadtán némi nyers hús szokatlan, ámde szerencsés együttállásából olvashatók ki. Az aktuális kiállítás törzsanyagát adó művészeti és kuriózumgyűjtemény központi motívuma a koponya, a mindenkori portré elarctalanítása: az egyéni vonások elrothadása után akárki magára ismerhet benne. A kiválasztott majd háromszáz művészt is éppen ez foglalkoztatta. A halál Otto Dix szemében szörny, Goyánál kegyetlen csontváz, Dürer metszetén világgyőző hatalom, Warholnál szentségtörő alak. A paletta a reneszánsz vanitas képektől a századfordulós képeslapokon át a 20. századi mexikói temetői installációkig terjed: de akár James Ensor maszkjait, akár Mapplethorpe portréit nézzük: minden arcból a Halál vigyorog ránk.

(M.E.)