Modern otthon Kft.
Art deco és modernizmus Lakásművészet Magyarországon 1920-40
Iparművészeti Múzeum | 2012. március 17 – szeptember 30.
Az Iparművészeti Múzeum új kiállításának tárgyiasult mottója az előcsarnokban felállított art deco babaház. Az 1936-ból származó, sok viszontagságot megélt darab tökéletesen tükrözi a korszak eklektikus ízlésvilágát. A Bauhaus villa kicsiny hálószobájában népies motívumokkal festett ágyacska és szekrény, a nappaliban angolos kandalló, az állólámpával egybeépített, tipikus art deco lerakóasztalka, a komódon állatos fémplasztika. Mindezt modern vonalvezetésű, funkcionális fürdőszoba-berendezés és csővázas napozószékek, villanyvilágítás és működő lift egészítik ki. Éppen úgy, ahogy a való életben is megfért egymás mellett a neobarokk és rokokó reprezentációt előtérbe helyező túldíszítettség és a modernista építészet, a Bauhaus-tanítványok nyomán begyűrűző funkcionalista formatervezés szigora. A kettő közé ékelődött be az art deco szecessziós örökséget hordozó, elegáns és dekoratív stílusirányzata, amely szerette a pompát (az arany csillogását, a fényes porcelánokat, a hatáskeltést, a szobrocskákkal zsúfolt vitrineket, a párnás foteleket), ugyanakkor ragaszkodott a modern élet kellékeihez is (a mobil, csővázas bútorokhoz, a legújabb technikai újításokhoz, a sportos életmódhoz, a tánchoz), s mindehhez lendületes formákat, ragyogó színeket, esetenként magyaros ízt társított. Az idei Tavaszi Fesztivál nyitóeseményeként induló Art deco és modernizmus – Lakásművészet Magyarországon 1920–40. az 1985-ben megrendezett első art deco kiállítás után újra felveszi a fonalat, hogy az utóbbi évtizedek kutatásainak fényében, csaknem 440 kiállított tárgy tematikus csoportosításával kiemelje azokat a területeket, ahol az art deco teljes eszköztárát felvonultatva tündököl. Ráadásul nemcsak a kor legbefolyásosabb művészegyéniségei jelennek meg (Kozma Lajos, Kaesz Gyula, Gádor István, Gorka Géza, Pekáry István) hanem számos olyan női alkotóművész pályaképét is vázolja, akiknek neve méltatlanul merült feledésbe. A plakátokkal keretezett vetítősarokban a korabeli filmhíradók, reklámok mellett egy régi filmbejátszáson modern, öntudatos és kreatív ifjú hölgyek (Mai lányok, Gaál Béla, 1937), de azért a boldog békeidők ízlésének megfelelő, édesen csacsogó modorban elhatározzák, hogy lakberendezési részvénytársaságot alapítanak. Mint kiderül, mindegyikük tehetséges és valamely iparművészeti ágban tevékenykedik, úgyhogy semmi akadálya annak, hogy pillanatokon belül a Modern Otthon Kft. elegáns kirakatát pásztázzuk a kamerával együtt. A modern otthon, a lekberendezés új stílusát nagyrészt épp az olyan tehetséges nők alakították, mint Kovács Zsuzsa, Lukáts Kató, Báthory Júlis, Tevan Margit, Zilzer Hajnalka, Ráhmer Mária, P. Szaból Éva. A kezükből kikerült művek alkotják a két világháború közti iparművészet termésének derékhadát, egyéni látásmódjuk alapvetően befolyásolja, tovább árnyalja a kiállítás nyomán a látogatóban kialakuló art deco képet.



© Fotó: Áment Gellért, © Ernst Galéria
A modern irányzatok a fémművességben hamarabb utat találtak, mint a többi műfajban. A századelő kovácsoltvas cirádái, a szecessziós indák helyébe ipari konstrukciókhoz használt anyagok (nikkelezett fém, neoncsövek) és letisztult formák léptek. Tevan Margit (1901–1978) a műfaj királynője, jellegzetes rézmaszkjai, kubista kisplasztikái mellett izgalmas, modern vonalú lámpákat is készített.

27,5 cm × 20 cm, OSZMI | © Iparművészeti Múzeum
© Fotó: Áment Gellért, © IMM
A sokoldalú Rév István Árpád (1898–1977) reklámgrafikus és szobrász, aki emellett játékkészítő műhelyt üzemeltetett, lakberendezési tárgyakat és mesterhegedűket készített. Ezek adták a tőkét, amivel Nemzeti Bábszínjáték néven nagy álmát, az első magyar művészi bábszínházat megalapította 1941-ben. Csikósa az általa tervezett bábfigurákhoz hasonlóan dinamikus, mozgalmas kisplasztika. Az égővörös szín, a stilizált magyaros motívum, a lendületes forma és a fa-fém anyag-kombináció tökéletes elegyet alkot: különleges, egyedi szobadíszként értékelték a kortársak is.

színes mázakkal festett, 42 × 18,5 × 9,5 cm, Ernst Galéria © Ernst Galéria
© Fotó: Áment Gellért, © Ernst Galéria

© Fotó: Demján Szilárd, © Ernst Galéria
Az art deco lakberendezés egyik újszerű és izgalmas látványeleme a fali plakett és azon belül is elsősorban a maszk. A többnyire mázas kerámiából készített, erőteljes színű faliképek az enteriőr meghatározó, feltűnő helyére kerültek. Az art deco maszk a hagyományos törzsi maszkoktól eltérően „fiktív kultúrák fiktív istenségeit” vagy a kor divatos témái közül a legfontosabbat: a modern nőt ábrázolja stilizált vonásokkal. Ráhmer Mária fekete, villogó szemű „négusa” és ellentétpárja, a kék hajú, lehunyt szemű, halovány női arc kontrasztokra épülő, ragyogó színeivel ékszerként csillognak a falon.

© Fotó: Sulyok Miklós

© Fotó: Sulyok Miklós

© Fotó: Sulyok Miklós