Modern otthon Kft.

Art deco és modernizmus Lakásművészet Magyarországon 1920-40

Szikra Renáta

Iparművészeti Múzeum | 2012. március 17 – szeptember 30.

Az Iparművészeti Múzeum új kiállításának tárgyiasult mottója az előcsarnokban felállított art deco babaház. Az 1936-ból származó, sok viszontagságot megélt darab tökéletesen tükrözi a korszak eklektikus ízlésvilágát. A Bauhaus villa kicsiny hálószobájában népies motívumokkal festett ágyacska és szekrény, a nappaliban angolos kandalló, az állólámpával egybeépített, tipikus art deco lerakóasztalka, a komódon állatos fémplasztika. Mindezt modern vonalvezetésű, funkcionális fürdőszoba-berendezés és csővázas napozószékek, villanyvilágítás és működő lift egészítik ki. Éppen úgy, ahogy a való életben is megfért egymás mellett a neobarokk és rokokó reprezentációt előtérbe helyező túldíszítettség és a modernista építészet, a Bauhaus-tanítványok nyomán begyűrűző funkcionalista formatervezés szigora. A kettő közé ékelődött be az art deco szecessziós örökséget hordozó, elegáns és dekoratív stílusirányzata, amely szerette a pompát (az arany csillogását, a fényes porcelánokat, a hatáskeltést, a szobrocskákkal zsúfolt vitrineket, a párnás foteleket), ugyanakkor ragaszkodott a modern élet kellékeihez is (a mobil, csővázas bútorokhoz, a legújabb technikai újításokhoz, a sportos életmódhoz, a tánchoz), s mindehhez lendületes formákat, ragyogó színeket, esetenként magyaros ízt társított. Az idei Tavaszi Fesztivál nyitóeseményeként induló Art deco és modernizmus – Lakásművészet Magyarországon 1920–40. az 1985-ben megrendezett első art deco kiállítás után újra felveszi a fonalat, hogy az utóbbi évtizedek kutatásainak fényében, csaknem 440 kiállított tárgy tematikus csoportosításával kiemelje azokat a területeket, ahol az art deco teljes eszköztárát felvonultatva tündököl. Ráadásul nemcsak a kor legbefolyásosabb művészegyéniségei jelennek meg (Kozma Lajos, Kaesz Gyula, Gádor István, Gorka Géza, Pekáry István) hanem számos olyan női alkotóművész pályaképét is vázolja, akiknek neve méltatlanul merült feledésbe. A plakátokkal keretezett vetítősarokban a korabeli filmhíradók, reklámok mellett egy régi filmbejátszáson modern, öntudatos és kreatív ifjú hölgyek (Mai lányok, Gaál Béla, 1937), de azért a boldog békeidők ízlésének megfelelő, édesen csacsogó modorban elhatározzák, hogy lakberendezési részvénytársaságot alapítanak. Mint kiderül, mindegyikük tehetséges és valamely iparművészeti ágban tevékenykedik, úgyhogy semmi akadálya annak, hogy pillanatokon belül a Modern Otthon Kft. elegáns kirakatát pásztázzuk a kamerával együtt. A modern otthon, a lekberendezés új stílusát nagyrészt épp az olyan tehetséges nők alakították, mint Kovács Zsuzsa, Lukáts Kató, Báthory Júlis, Tevan Margit, Zilzer Hajnalka, Ráhmer Mária, P. Szaból Éva. A kezükből kikerült művek alkotják a két világháború közti iparművészet termésének derékhadát, egyéni látásmódjuk alapvetően befolyásolja, tovább árnyalja a kiállítás nyomán a látogatóban kialakuló art deco képet.

 
Kurátor: Horányi Éva
installáció: Somlai Tibor
A kiállításhoz kapcsolódó Az új ízlés diadala című programsorozatról bővebben: www.imm.hu



 
© Fotó: Sulyok Miklós
 
Art deco babaház, 1930-as évek, magántulajdon
A modernista minivillát karácsonyi ajándékba kapta egy kislány 1936 telén. A kétszintes, nyitható babaházban a ’30-as évek modern otthonának minden kelléke megtalálható. Az emeleti lakószobákban a kényelmes, inkább Kaesz Gyula – Lukáts Kató-enteriőrök hangulatát idéző stílus uralkodik. A népies motívumokkal díszített, festett hálószoba-garnitúra, kandalló, lámpával egybeépített éjjeliszekrény mellett egy járóka is elfér. A látványelemek közül nem hiányozhat az akvárium, az állatos fémplasztika a komódról és a lakás kötelező zöld dísze, a kaktusz. A földszinti kiszolgáló helyiségekben kapott helyet a kedélyes, világos konyhabútor és a háztartási eszközökkel felszerelt, bojlerrel ellátott, modern fürdőszoba. Az alsó szinten tehát a funkcionalista modernizmus érvényesül, az íves vonalú balkon alatti teraszon is csővázas napozószékek álltak a babák rendelkezésére. A babaházat ezenfelül villanyvilágítás (eredeti kapcsolókkal!) és működő lift tette komfortossá.


Tevan Margit: Asztali lámpa, 1930-as évek eleje sárgaréz, üveg, 29 × 16 cm,
Ernst Galéria | © Ernst Galéria
© Fotó: Áment Gellért, © Ernst Galéria

A modern irányzatok a fémművességben hamarabb utat találtak, mint a többi műfajban. A századelő kovácsoltvas cirádái, a szecessziós indák helyébe ipari konstrukciókhoz használt anyagok (nikkelezett fém, neoncsövek) és letisztult formák léptek. Tevan Margit (1901–1978) a műfaj királynője, jellegzetes rézmaszkjai, kubista kisplasztikái mellett izgalmas, modern vonalú lámpákat is készített.
Az 1930-as években készült sárgaréz lámpa különös hibrid: a finom, csilingelő üvegfüggők alatt hengerekből megformált absztrakt lovacska egyike a korszak különböző tendenciákat egységbe olvasztó kísérleteinek.


Rév István Árpád: Csikós, 1930-as évek közepe hársfa, faragott, festett, fémhuzallal,
27,5 cm × 20 cm, OSZMI | © Iparművészeti Múzeum
© Fotó: Áment Gellért, © IMM

A sokoldalú Rév István Árpád (1898–1977) reklámgrafikus és szobrász, aki emellett játékkészítő műhelyt üzemeltetett, lakberendezési tárgyakat és mesterhegedűket készített. Ezek adták a tőkét, amivel Nemzeti Bábszínjáték néven nagy álmát, az első magyar művészi bábszínházat megalapította 1941-ben. Csikósa az általa tervezett bábfigurákhoz hasonlóan dinamikus, mozgalmas kisplasztika. Az égővörös szín, a stilizált magyaros motívum, a lendületes forma és a fa-fém anyag-kombináció tökéletes elegyet alkot: különleges, egyedi szobadíszként értékelték a kortársak is.


Ráhmer Mária: Nőalak vázával, fali plakett, 1937 cserép, formába préselt és mintázott,
színes mázakkal festett, 42 × 18,5 × 9,5 cm, Ernst Galéria © Ernst Galéria
© Fotó: Áment Gellért, © Ernst Galéria


 
Ráhmer Mária: Néger lány, fali maszk, 1935 cserép, formába préselt és mintázott, színes mázakkal festett, 25,5 × 18 × 11 cm,
Ernst Galéria | ©Ernst Galéria
© Fotó: Demján Szilárd, © Ernst Galéria

Az art deco lakberendezés egyik újszerű és izgalmas látványeleme a fali plakett és azon belül is elsősorban a maszk. A többnyire mázas kerámiából készített, erőteljes színű faliképek az enteriőr meghatározó, feltűnő helyére kerültek. Az art deco maszk a hagyományos törzsi maszkoktól eltérően „fiktív kultúrák fiktív istenségeit” vagy a kor divatos témái közül a legfontosabbat: a modern nőt ábrázolja stilizált vonásokkal. Ráhmer Mária fekete, villogó szemű „négusa” és ellentétpárja, a kék hajú, lehunyt szemű, halovány női arc kontrasztokra épülő, ragyogó színeivel ékszerként csillognak a falon.



© Fotó: Sulyok Miklós



© Fotó: Sulyok Miklós



© Fotó: Sulyok Miklós


Enteriőr modernista bútorokkal
A modernista bútoregyüttes mellett a Somlai Tibor tervezte kis pavilonok egyike látható. A gyerekkönyv-illusztrációiról híres Kaesz Gyuláné Lukáts Kató tervezte csomagolópapírral borított építmény azokat a míves dobozkákat idézi, amiket Lukáts Kató a Stühmer csokoládégyár megrendelésére tervezett. Benne szintén tőle egy népi elemekkel gazdagon megfestett Kétajtós szekrény (1935) Nagy Károly ’30-as évekbeli Hallberendezésének egyenes vonalú, „art decósan” egymásba épülő piros bútorcsoportjára rímel. Egy korabeli orvosi rendelő pisztáciazölddel kombinált elegáns csőbútorai előtt a legnépszerűbb kisbútor, a zsúrkocsi legszebb példányai (köztük Kozma Lajosé) láthatók. A háttérben Vértes Árpád Kakasos és Emberalakos szövött szőnyege (1926–27) egészíti ki az enteriőrt.