""
Önszerveződés és önreflexió – gondolatok A másik Nyolcak – Festőnők a magyar képzőművészetben című kiállítás kapcsán
Idén nyáron országszerte nyíltak kiállítások 20. századi magyar alkotónők műveiből, melyek különböző nézőpontok, koncepciók szerint mesélnek a művészetet hivatásul választó nők helyzetéről és megítéléséről. A pécsi Modern Magyar Képtár igen nagy feladatra vállalkozott, hiszen a téma egyik origójának tekinthető az az 1931-ben megalakult csoportosulás, az Új Nyolcak, vagy hivatalos nevén a Magyar Képzőművésznők Egyesülete Új Csoportja, amelynek műveiből időszaki tárlatot rendezett. A kurátorok a múzeum munkatársai: Nagy András esztéta és Szakács Vanda Kíra művészettörténész, a kiállításhoz tartozó szöveget pedig a téma egyik szakértője, Kopócsy Anna állította össze.
ÚJRA ITT AZ ARTMAGAZIN ÉS AZ MNG KÖZÖS JÁTÉKA!
A Magyar Nemzeti Galéria Borszerda programsorozata ősszel is kiállításokkal, tárlatvezetésekkel és előadásokkal, zenével és borkóstolóval várja a művészet és a bor rajongóit. Az idei Borszerdák tematikái különböző ellentétpárokra épülnek, a szeptember 13-i alkalmon az „álom és valóság” témakörét járják körbe. Az eseményre két páros belépőt sorsolunk ki azok között, akik helyesen válaszolnak kérdésünkre.
Egy sorsközösség emlékei
A kortárs művészettörténet-írás legtöbbször említett feladatainak egyike az évszázados hagyományok felülvizsgálása. Így aztán a leginkább nyugat-európai férfi alkotókból álló névsor nemcsak az újonnan belépőkkel bővül, felülvizsgálata a korábban elnyomott csoportok, ignorált földrajzi területek és a nemek egyenlőtlen reprezentációja miatt is szükségesnek tűnik. A kánon, amely a kultúra részeként a művészeti oktatás alapját is jelenti, szinte napról napra alakul az új, kritikai nézőpontok bevezetésével. Régiós példa erre az egyenlőtlenségek és az általánosan nehéz érvényesülés ellensúlyozására létrehozott Secondary Archive, amely fejlődő adatbázisként három generáció nőművészeit teszi megismerhetővé (a róluk szóló esszék és tanulmányok által pedig a kurátorok, szerzők neveit is).
VIDEÓ – Brückner János alkotásai a Nagyvárad tér metróállomáson
A felújított Nagyvárad tér metróállomásra falaira Brückner János képzőművész tervezett grafikákat. Az alkotóval a megújult tér májusi átadóeseményén készített az Artmagazin Online videóinterjút.
EZT NÉZD – Summertime Sadness
Kiss me hard before you go / Summertime sadness / I just wanted you to know / That baby, you the best
Piros csíkos Nirvána
1930 júliusában egy „világszabadalmat” reklámozó, érzékletes illusztrációval ellátott hirdetés jelent meg a Színházi Élet egyik utolsó lapján, „NIRWANA” felirattal.
Ezt nézd! – A másik fővárosban
Miközben Budapesten lassabban folyik az élet, nem mintha unatkoznánk, visszajárunk a Szépművészeti Reigl kiállítására, és a szomszédos teremben végre újranyitott a grafikai gyűjtemény a gyönyörű fatárlókkal és friss, sárga grafikai arculattal, ami üdítően jó társítás, de vissza az elejére; miközben Budapesten kicsit lassabban folyik az élet, idén újra van európai kulturális fővárosunk is, Veszprém, így a következő héten a Balaton körül cikázunk, de hamarosan jelentkezünk pécsi LOKART-os ajánlónkkal is.
Örömhajsza
Beszélgetés Urbantsok Tímea kurátor és műkritikus, a Pursuit of Pleasures című, a posztpornográfia fogalmát körüljáró párizsi kiállítás kurátor-koreográfusa és az egyik részt vevő művész, Ádám Anna között.
Leonora visszakacsint ránk
A hallókürt. Szürrealista festő ad ilyen címet egy regénynek, mintegy kivetítve vagy tükrözve a hallójáratot (fülkürtöt). Egyébként is, anatómiai ábraként, ha a fejünk metszetét nézzük, a hallójárat eleve olyan, mint egy szürrealista festmény.
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 7. RÉSZ – Az értékmentő Richly Zsolt
Animációs pályája egy animációtörténeti anekdotával indul: az érettségi évében rajzokat küldött a Disney stúdiónak, amire válaszként egy animációs kézikönyvet kapott, a The Art of Animationt. Ekkor döntötte el, hogy rajzfilmes lesz.
„Miért is ne lehetne egy háziasszony Final Girl?” – Interjú Januško Klaudia festőművésszel
Tavaly nagyjából ugyanekkor épp a Király utca 25. szám alatti önkormányzati ingatlan ablakában világított a PONR felirat. Üldögéltünk a vöröslő fénye alatt, néztük a kirakaton félszegen be-beleső érdeklődőket, és először beszélgettünk Klaudia munkáiról. Sok, ehhez hasonló párbeszéd után jutottunk el addig, hogy a Liget Galériában egy még kiforrottabb anyag részeként lóghasson a LED-sor.
„Az elit is csak egy lény, be kell cserkészni. Nem veszélyesebb, mint bármelyik másik sokkarú, sokszemű entitás a gőzölgő lápok tájékáról.”
Kazsimér Somával, K. Takács Mártonnal és Zsoldos Annával, a Bevezetés a kriptozoológiába című kiállítás alkotóival és kurátorával a magyar város-vidék dichotómiáról, a fikciós keretek realizmusáról és a sajnálatos módon nem elég komolyan vett projektekről beszélgettünk. Az április 19. és május 20. között a Q Contemporary-ben bemutatott tárlat a művészduó immár három éve tartó országjárását mutatta be, amely során Magyarország „kriptofaunáját”, azaz rémlényeit, paranormális jelenségeit kutatják. Működésük, főképp médiahackjeik révén, a kortárs művészeti közegen túl a mainstream médiában is érdeklődésre talált – interjúzott velük a Telex, szerepeltek országos reggeli rádióműsorban és álhíreik megjelentek szinte az összes vidéki online hírújságban.
“An unattainable floating whiteness, now that would have been something.”
Interview with György Jovánovics about his 1974 "Plans for a Roma Holocaust Memorial".