""
Itt lóg a falon
Az egész úgy kezdődött, hogy a festők múzeumba mentek. És úgy végződik, hogy a festők múzeumban vannak. Távol a szülőhazától, de ezt aligha bánják, New Yorkban, a Metropolitan Museumban. Manet és Degas. Vagyis nem „és”, hanem slash, így: Manet/Degas.
Regnum et gloria. Albert Ádám a Kisteremben
A szexualitás történetének bevezetőjében Michel Foucault úgy fogalmaz, azért nem célszerű a hatalmat az elnyomással azonosítani, merthogy az jóval összetettebb jószág. Tehát nem azért nem szerencsés az azonosítás, merthogy nem elnyomó a hatalom, hanem azért nem, mert jelentősen alábecsüljük annak természetét, ha ezzel az egyetlen jelenséggel szeretnénk leírni működését, belső logikáját.
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 11. RÉSZ – Keresztes Dóra világmeséi
Keresztes Dóra 1977-ben végezte el az Iparművészeti Főiskola tipografikai tanszékének könyvművészeti szakát Haiman György és Kass János növedékeként. Az animációval a Képzőművészeti Szakközépiskolában ismerkedett meg (Jankovics Marcell által), de ekkor még nem ragadta magával a műfaj: a hetvenes években uralkodó gegcentrikusság és csattanóra kihegyezett történetmesélés nem vonzotta.
Gémes Péter - A kéz és a test emlékezete
Úgy látszik, hogy a halottak itt vannak velünk. Ezt már korábban is próbáltam megfogalmazni Gémes Péter művei kapcsán, és most sem tudnám másként kifejezni, mint hogy a halottak valahogy itt vannak: velünk.
Birkás Ákos - A fej alakváltozásai
Birkás Ákos életművében különböző, egymástól karakteresen eltérő szakaszok váltják egymást, amelyek között sokrétű összefüggések mutathatók ki. Az 1960-as évek végén Giacometti festményeivel összevethető, rontott-roncsolt portrékat alkotott, amelyek központi motívuma a sűrű masszához hasonlatos felületen elenyésző emberalak volt.
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 10. RÉSZ – Orosz István tanulságos varázslatai
Kecskeméti középiskolásként az irodalom érdekelte Orosz Istvánt, eredetileg az ELTE bölcsészkarára szeretett volna felvételizni, aztán az Iparművészeti Főiskola plakáttervező szakára vették fel, Balogh Istvánhoz. Diplomamunkája a kecskeméti Katona József Színház komplett arculatterve volt.
Összhangzattan – Losonczy István: Írisz
„Az irodalmárok és kritikusok poézist látnak abban, amit csinálok. Hát nem, mindössze alkalmazom a módszeremet.” – írta Georges Seurat, akinek neve talán nem véletlenül bukkan fel Losonczy István újabb képeinek analógiái, a feltételezhető eredet után kutakodó néző emlékezetében.
Barlangban vonyítok, vörös a szemem
A Recorder magazin kezdeményezésére fiatal hálószobapop-előadók és zenekarok – a műfaj hazai zenitjén, 2012-ben – feldolgozták a Kispál és a Borz akkor húszéves Naphoz Holddal című lemezét, tisztelgésül a magyar popzene e meghatározó albuma előtt. Az hommage-lemez kvalitásairól megkérdezett, érezhetően nem teljesen elégedett Lovasi András ennek kapcsán azzal zárta a vele készült interjút, hogy „Azért legalább egy ordítás nem ártott volna az anyagnak.”
Szellemképek – Jovanovics Tamás: Cumulative Layout Shift
„A jó festmény olyan, mint egy szellem: belibben, kísért egy kicsit a valós térben, de anyagtalan, lebegő, transzcendentális marad. A szellemek persze alapvetően vicces kedvűek, és nincs ellenükre ijesztgetni is egy kicsit.” – fogalmazott Jovanovics Tamás egy Esther Stockerrel folytatott beszélgetésben. A mondatból kibontható Jovanovics művészetének szinte teljes univerzuma.
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 9. RÉSZ – Szoboszlay Péter, egy korszak lelkiismerete
Szoboszlay Péter az Iparművészeti Főiskolára járt, belsőépítészként diplomázott, bár a kezdetektől az alkalmazott grafika érdekelte. Diplomamunkájában kötelező feladatot kellett megoldania: egy öttagú, háromgenerációs családnak kellett berendeznie egy kétszobás lakást. Szerencséjére a Pannónia Filmstúdió 1961-ben éppen grafikai tervezőt keresett, és fel is vették hátteresnek Macskássy Gyula Peti sorozatába.