VELEMI ARCHÍVUM – KELECSÉNYI CSILLA

Balázs Kata - Százados László

Három évvel ezelőtt kezdte el kutatni a magyar kísérleti textil központjának számító Velemi Textilművészeti Alkotóműhelyt a 11_11, időközben az acb Research Labbel kiegészülve oral history videóarchívumot hoztak létre.

A Velemi Archívum interjúit hétről hétre publikáljuk, Bajkó AnikóLovas IlonaGalántai GyörgyDroppa JuditFitz PéterBán András és Gulyás Kati visszaemlékezései már hozzáférhetők. Jövő héten Steiner Villővel zárul a sorozat (egyelőre).
Az interjúkat Balázs Kata, Márkus Eszter és Százados László készítették, Balázs Kata szerkesztette őket, a videókat Simon Zsuzsanna vette fel és vágta meg.



1111 retext

Kelecsényi Csilla: Páfrányok, 1977, vegyes technika, 20 × 20 × 12 cm, a művész jóvoltából, fotó: Ránki Dániel

1111 retext enterior

Kelecsényi Csilla: Páfrányok, 1977, vegyes technika, 20 × 20 × 12 cm, a művész jóvoltából, fotó: Ránki Dániel


1111 retext enterior rd 20241006 0041

Kelecsényi Csilla: Szálkísérletek optikai vizsgálata, 1977, fotódokumentáció: 4 db fekete-fehér fotó, egyenként 20 x 30 cm, a művész jóvoltából, fotó: Ránki Dániel

1111 retext enterior rd 20241006 0040

Kelecsényi Csilla: Involvement, 1981, fotódokumentáció: 6 db fekete-fehér fotó (készítette: Makky György), egyenként 20 × 30 cm, a művész jóvoltából, fotó: Ránki Dániel


full_004504.jpg
Erósz és egy kis emberi nagyság

Birkás Ákos írása a NEM SZABAD. Huszonötöt arra, aki így fest! – művészettörténeti dokumentumszínház több képben című előadásra készült, ennek keretében rövidített formában el is hangzott. A produkciót az OFF-Biennále Budapest rendezvénysorozata részeként 2015. május 28-án, a MÜSZI-ben mutatták be.

full_005564.png
AMÍG MOZOG A KEZEM, ADDIG RAJZOLNI MÉG LEHET

A textil műfajának önállósodása párhuzamosan zajlott a magyar avantgárd hatvanas évekbeli újraéledésével, ugyanakkor alkalmazott műfajként is több elevenség költözhetett bele. A hőskornak is nevezhető időszak most egyik főszereplőjének személyes történetéből rajzolódik elénk. Vonal, amely a sohasem látott bécsi nagymama elégetett műveitől a divatrajzokon, természettanulmányokon és orosz konstruktivista hatásokon át térkonstrukciókig vezet, majd tájrajzok felé ágazik.