A nyaktiló gyorsaságával tűnnek el az egykori épületek és negyedek.

Ma délután nyílik Trapp Dominika Gyűrűként zárul valami elevenre című kiállítása a Kisteremben. A tárlat kísérőszövege szerint a fiatal művész munkáin keresztül a csapda mint dimenziókapu metaforikus tartományait vizsgálja. Értelmezése szerint a csapdában a táj ágenciája az ember által drámai módon eltérített formában nyilatkozik meg. Trapp Dominikával tavaly készítettünk addigi karrierjét végigvevő videóinterjút, amit itt lehet megtekinteni. 

Zagyvai Sári fotóművész AITOTÍPIA című tárlata június 14-től látható a B32 Galériában. Sorozatában a tájkép műfaji tradícióit a mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftverek segítségével igyekszik meghaladni, átértelmezni. „Egy táj, amelyen a gépkocsi vagy a gyorsvonat átrobog, leíró értékéből veszít ugyan, de szintetikus értéke megnő: a vasúti kocsik ajtaja vagy az autó szélvédő üvege az elért sebességgel együtt megváltoztatta a dolgok megszokott aspektusát.” A kiállítás kurátora Somosi Rita, illetve a megnyitóbeszédet Somogyi Zsófia művészettörténész mondja.

A Fridvalszki Márk képzőművész és Tüdős Anna kurátor által készített Home Page című munka hasonló elvek alapján működik, mint a korai net art művek. A honlap kisajátítja jellemvonásaikat, és az információk útvesztőjén keresztül időutazásra hívja a látogatót a művek eredeti kontextusához, a 90es évekbe. Így őrzi meg a korai net art művek esszenciáját, történetét, a szabadság elemét és a grafikai tervezés erejét egy utópisztikus pillanatban, az internet hajnalán. A weboldal a C3 Alapítvány gyűjteményében található net art alkotásokat Kömlődi Ferenc írásaival (Fénykatedrális, 1999) kontrasztba állítva kínál teret az elmélyüléshez és a művek korszellemének és logikájának mélyebb megértéséhez. A projekt a médiaművek és kifejezetten a net art megőrzéséhez kapcsolódó diskurzushoz is kíván csatlakozni. A HOME PAGE - Miért érdemes foglalkozni a korai magyar net arttal? című rövidfilmvetítésre és kerekasztal-beszélgetésre június 15-én, délután hat órakor kerül sor az FKSE-ben. 

Földényi F. László új A guillotine hosszú árnyéka – Párizsi életképek a 19. századból című könyvének bemutatóját június 13-án tartják a FUGÁ-ban. A szerzővel Winkler Nóra fog beszélgetni. „1828 őszén a fiatal Victor Hugo átsétált az egykori place de Gréve-en, és szemtanúja volt, amint a hóhér, kivégzéshez készülve, éppen zsírozza az ott felállított guillotine sínjét." Így barangol az olvasó is Párizs elbontásra ítélt, majd felszámolt negyedeinek utcáin, a tömeges kivégzések helyszínein. Földényi F. László nagyvonalú, mégis precíz iránytűjét követve egyre beljebb hatolunk nemcsak a város sikátoraiba, de a modernitás kialakulásának labirintusába is. A nyaktiló gyorsaságával tűnnek el az egykori épületek és negyedek, hogy létrejöhessenek az új sugárutak és új eszmék, „az erőszak lenyomatai, amelyek mögött ma is ott kísért a láthatatlanná tett múlt”. A szerző szövegeinek a kortárs magyar képzőművészetre gyakorolt hatása megannyi artmagazinos cikkben előkerült már.