Liszt-variációk a Régi Zeneakadémián

Strobl Alajos és Liszt Ferenc

Peternák Anna

Talán nem mindenki tudja, hogy a Régi Zeneakadémia épületében egy ideig egy fedél alatt lakott és alkotott Liszt Ferenc és Strobl Alajos. Itt ült első ízben modellt az idős mester a tehetséges ifjú szobrásznak, ülés közben közös ismerősökről és Strobl bécsi opera kalandjairól beszélgetve. Pihenésképpen Liszt a harmóniumon improvizált, miközben arra vártak, hogy lecsepegjen Strobl különleges spirituszos kávéfőzőjén a fekete.

 

Temple János: Stróbl Alajos munka közben, 1880-as évek, olaj, vászon, 111 × 141 cm Szépművészeti Múzeum – MNG

 
A Liszt Ferenc Emlékmúzeum (Régi Zeneakadémia)1 középső termébe2 lépve, a bejárattal szemközti falon pillantásunk azonnal Temple János impozáns olajfestményére esik, melyen a századforduló egyik legtehetségesebb és legtöbbet foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrásza, Strobl Alajos3 éppen egy Liszt-szobron munkálkodik.4 A múzeum termeiben nézelődve feltűnik, hogy minden szobában találunk Strobl által készített Liszt-szobrokat. Rögtön az előtérben gipszmaszkja látható, a háló-dolgozó szobában Liszt jobb kezéről készült bronzforma 1884-ből – mely tanúsítja, hogy a legendákkal ellentétben Lisztnek nem volt szokatlanul nagy keze –, a szalonban pedig három gipszportré: egy bronzozott mellszobor 1883-ból, egy valószínűleg 1882-ből származó vörösre festett fejszobor és Liszt Ferenc Operaháznál lévő ülőszobrának kis méretű modellje.5 Az időszaki kiállítás pedig átmenetileg Strobl-érmeket, plakettet és egy Munkácsy Mihályról készített bravúros kivitelezésű portrét is bemutat, tehát a Liszt Ferenc Emlékmúzeum – különösen jelenleg – valódi Strobl-emlékhely is.
   Strobl Alajos szívesen mintázta Liszt Ferencet, s az Operaház bejáratának fülkéjébe tervezett szobrot éppen a Régi Zeneakadémia épületében készítette. Nővérével, Strobl Zsófia festőművésszel együtt 1881 szeptemberében költözött Budapestre, s a Képzőművészeti Társulat tulajdonába tartozó, Zeneakadémia által bérelt sugárúti épületben kapott ideiglenes műtermet a harmadik emeleten – abban az időszakban, amikor Liszt is az épületben lakott. A zeneakadémiai oktatás is itt folyt, Liszt ugyanis a lakásán tanított. Strobl 1882-ben kapott megbízást Liszt Ferenc és Erkel Ferenc egész alakos szobrainak elkészítésére, amelyeket az Operaház bejáratánál szándékoztak elhelyezni. Ezeket a műveket Liszt is említi egy levelében, melyet élettársának, Carolyne von Sayn-Wittgensteinnek6 írt Budapestről 1883. február 4-én: „Az a nagy arckép, amit Zsukovszkij festett rólam, továbbra is sok és komoly dicséretet kap. S íme most egy ifjú, nagyon tehetséges szobrász – Strobl nevű – hozzákezd a mellszobromhoz, miután múlt télen nagy ülőszobrot mintázott rólam, melyet márványban kiviteleznek és a magyar operák leghíresebb komponistája, Erkel Ferenc szobrához párdarabként helyezik el. Erkel a Hunyadi, a Bánk bán stb. szerzője, amelyeket itt száz meg százszor adtak, de sohasem lépték át Magyarország határait. A két szobrot az új nagy színház előtt helyezik el a Sugárúton. A király őfelsége rendelte el ennek a színháznak a megnyitását, amelyet a következő [18]84-es év októberére vagy novemberére fejeznek be. Stroblom nagyon sikeresen mintázta meg az Ön Konstantin vejének7 mellszobrát is. Ezt a műalkotást meglepetésnek szánják Magne-nak,8 legközelebbi neve napjára.”9
 
Strobl Alajos: Liszt Ferenc jobb kezének mása, 1884. Bronz, szürke márvány talapzaton | Liszt Ferenc Emlékmúzeum
 
Strobl Alajos: Liszt Ferenc mellszobra, 1883, bronzozott gipsz | Liszt Ferenc Emlékmúzeum

 
   Strobl Alajos fia, Stróbl Mihály jóvoltából anekdoták is fennmaradtak arról, hogyan zajlott az operaházi ülőszobor mintázása: „A papi reverendát hordó Liszt a modellüléseknél a megkívánt pózba ült és élénken csevegett a gyorsan dolgozó szobrásszal. Közös téma bőven akadt és még közös ismerősök is. Liszt jól ismerte pl. Hohenlohe Konstantin herceget10 és Zumbuscht,11 akinek Beethoven-szobrát akkoriban állították fel Bécsben. Strobl viszont mesélt bécsi operakalandjairól, statisztálásairól a Wagner-operákban,12 ami Lisztet is érdekelte egy kicsit, apósa lévén a nibelungi operák szerzőjének. Liszt különben is már gyakorlott modellülő volt öreg korára, megszámlálhatatlan rajz, festmény, szobor készült róla életében, és a Zeneakadémián most modellülés közben inkább nagyokat pihenhetett. Gyakran előfordult, hogy a modellülés kisebb szüneteiben Liszt a harmóniumhoz ült13 és improvizált. Mikor erről Alajos Zsófiát tájékoztatta, Zsófia megkérte fivérét, hogy kávéfőzés ürügye alatt néha jelen lehessen a mintázásnál. A két Strobl testvér még otthonról hozott egy különleges spiritusz kávéfőző masinát, ami ezen kiváló alkalomból használatba került. Strobl Alajos bemutatta testvérét Lisztnek, aki ezután minden találkozása alkalmából Liszttől homlokára egy csókot kapott.”14
   Strobl rövid ideig használta a zeneakadémiai épületben lévő műtermét, nem sokkal ezután a közeli Epreskertbe15 költözött, ahol szobrász mesteriskolát létesítettek az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda diákjai művészi továbbképzése céljából.16 A kert Stroblnak köszönhetően fokozatosan valódi művészbirodalommá alakult, ahol nemcsak tanulni és alkotni, hanem társasági életet élni, vagy épp pihenni is lehetett, s e hagyományokat valamelyest a mai Epreskert is őrzi, bár lényegesen szerényebb keretek közt. Strobl az Epreskertet szobrokkal rendezte be tanítványai közreműködésével; Mátyáskirály korát és a magyar történelmet idéző alkotásokkal, ókori szobrok másolataival, de ő vitette oda a józsefvárosi kálváriát és a Mátyás-templom középkori kapuzatát is. Gyakran tartottak jelmezes mulatságokat, sütögetéseket, erről számos korabeli fotó tanúskodik.
 
Strobl Alajos Perczel Miklósnét mintázza, 1913
 
Strobl Alajos: Liszt Ferenc ülőszobrának modellje, 1883. Bronzzal bevont gipsz Liszt Ferenc Emlékmúzeum

 
  Az „Epreskerti várúr” különös gondot fordított arra, hogy barátai, ismerősei minél hatásosabb díszletek közt ünnepelhessenek. 1896-ban készült el a Városligetben, az Andrássy út végén a Műcsarnok új épülete. A Magyar Képzőművészek Egyesülete 1897. március 14-én vette birtokba a Műcsarnokot egy vidám jelmezes művészest keretében, mely az „Út a halhatatlanság forrásához” címet kapta. Az impozáns, humoros dekorációkat Strobl Alajos és tanítványai, elsősorban Ligeti Miklós, Margó Ede és Damkó József készítették. „A Műcsarnok termein keresztül, ahol kuruc udvarház, török meseudvar, asszír csarnok, indus palota, román várkastély, egyiptomi templom váltották egymást, jutott el a látogató vadregényes sziklaszakadékon keresztül a halhatatlanság forrásához. Itt a Pegazus rúgta lyukból Hippokréne forrása fakadt, és a forrás mellett a szárnyas ló éppen indulni készült. A forrásból meredeken ömlöttek lefelé a művészek tömegesen (portréban megmintázva), és a Pegazus hátán ült Munkácsy, Zichy, Benczúr és Lotz. Több művész az induló lóra igyekszik felkapaszkodni.”17 Hasonlóan elképesztő lehetett az az 1909-ben rendezett jégünnepély a Városligeti tavon, amikor Strobl tanítványaival együtt elkészítette a Mátyás király korabeli Pest „külvárosát”, valamint a király csaknem hat méter magas ülőszobrát jégből.18
   A műcsarnoki megnyitó díszleteiről, a Strobl-korabeli Epreskertről készült fotók és Strobl Alajos katonakori vázlatfüzetéből származó rajzok a Liszt Ferenc Emlékmúzeum időszaki kiállításán, illetve a tárlatot kiegészítő, ingyenesen igénybe vehető tableteken is helyet kaptak.19
 
„A halhatatlanság forrása.” Művészbál a Műcsarnokban. A Pegazuson: Munkácsy, Zichy, Benczúr és Lotz
 
Jelmezbáli csoport. Strobl Alajos és tanítványai. 1893
 
A Szent István-emlékmű modellje
 
Mátyás király jégszobra a városligeti jégpályán (a kucsmás úr korcsolyával Strobl Alajos), 1909
 
   Strobl tíz évvel Liszt Ferenc halála után, a millennium évében kapott megrendelést a Szent István-emlékmű elkészítésére, melyet a Halászbástyánál állítottak fel1906-ban. A szobor talapzatán lévő fríz történelmi alakjaiban számos ismert kortársát megörökítette. A koronázási jelenetet ábrázoló jobb oldali reliefen Liszt Ferenc mint kettős keresztet tartó pap, Erzsébet királyné mint Gizella, Szent István felesége látható, a mellette álló két udvarhölgy pedig Strobl felesége, Alojzia és nővére, Zsófia vonásait viseli. Strobl ezúttal Schulek Frigyes építész, Lotz Károly, Munkácsy Mihály festőművészek portréi mellett saját arcképét is beillesztette a kompozícióba.
   Strobl számos Liszt-portréjából tehát az első még a régi Zeneakadémián született meg, míg Strobl későbbi és egyben legmonumentálisabb Liszt-szobra a Korb Flóris – Giergl Kálmán tervezte modern új Zeneakadémia épületének homlokzatára került 1907-ben. A reverendát viselő zeneszerző megformálásával Strobl mintegy Liszt apoteózisát alkotta meg: a bejárat fölött trónoló Lisztet a zene pápájaként ábrázolta.
 
A Szent István-emlékmű fríze a Halászbástyánál. A kettős keresztet tartó figura (balról az 5.) Liszt Ferenc. A frízen felfedezhető Strobl édesanyjának arcképe (jobbról a 6., idős hölgy), mellette Erzsébet királyné mint Gizella (jobbról az 5.), Strobl felesége, Alojzia és nővére, Zsófia mint udvarhölgyek
 
• • •
 
1 Budapest, Vörösmarty u. 35., 1879–1907 a Zeneakadémia főépülete, jelenleg a Zeneakadémiához tartozik.
2 Eredetileg Liszt ebédlője volt, most az időszaki tárlatok egyik helyszíne – a másik, időszaki kiállításra használt tér a Régi Zeneakadémia földszintjén található.
3 Strobl Alajos még rövid o-val írta a nevét, később fia, Stróbl Mihály változtatta hosszú ó-ra. Mindkét írásmód bevett és elfogadott azóta. Az információ Stróbl Mátyástól, Strobl Alajos unokájától származik.
4 A Stróbl Alajos munka közben című festmény a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe tartozó alkotás és a Képzőművészek Liszt életében című időszaki kiállításon szerepel 2015 májusáig. Érdemes kihasználni a lehetőséget, hogy látható, mivel a Nemzeti Galéria kiállítótereiben nincs (még) állandó helye, többnyire a raktárban áll.
5 Strobl több, különböző nagyságú változatot készített az operaházi Liszt-szoborhoz; ez a példány Liszt pesti kiadója, Táborszky Nándor tulajdonában volt és a családtól vásárolta meg a Liszt Múzeum.
6 Carolyne von Sayn-Wittgenstein közel két évtizedig Liszt élettársa volt, s azután is jó kapcsolat maradt köztük, miután Liszt 1865-ben felvette a négy alsó papi rendfokozatot és abbé lett.
7 Konstantin von Hohenlohe-Schillingsfürst (1828–1896), Carolyne von Sayn-Wittgenstein (1819–1887) lányának, Marie-nak a férje.
8 Carolyne von Sayn-Wittgenstein lányának, Marie von Hohenlohe-Schillingsfürst (1837–1920) hercegnének a beceneve.
9 Hankiss János fordítása. In: Liszt Ferenc válogatott írásai. Válogatta, fordította, kísérő tanulmányokkal és jegyzetekkel ellátta Hankiss János. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1959. II. 767–768. o.
10 Konstantin von Hohenlohe-Schillingsfürst
11 Caspar Clemens von Zumbusch (1830–1915) szobrászművésznél Strobl is tanult a bécsi akadémián. A Liszt Ferenc Emlékmúzeumban Zumbusch által készített Liszt-szobor is található, éppen az egyik Strobl-mű mellett kiállítva.
12 Erről bővebben: Stróbl Mihály: A gránitoroszlán. Egy magyar szobrász élete a Magyar–Osztrák Monarchiában. Strobl Alajos életútja. Strobl Alajos Emlékhely Alapítvány, Budapest, 2004, 43–44. o.
13 Strobl sugárúti műterme számára mindjárt beköltözése után egy modern, többregiszteres harmóniumot vásárolt, egy philadelphiai gyár termékét. Stróbl Mihály, i. m. 45. o.
14 Stróbl Mihály, i. m. 45. o.
15 Budapest, Kmety György utca 26–28. Az Epreskert ma a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik.
16 Az Epreskert első épülete 1884-ben készült el, a Benczúr Gyula által vezetett festő mesteriskola számára. Később merült csak fel, hogy szobrász mesteriskolát is létesítsenek, erre vonatkozó javaslatát Strobl 1889-ben nyújtotta be a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Strobl 1885-től a Mintarajztanoda szobrász tanára volt, s mikor 1890-ben elkezdődött az oktatás az epreskerti szobrász mesteriskolában, átadta mintarajztanodai munkáját Loránfi Antalnak. Az Epreskertről lásd bővebben: Nagy Ildikó: „Stróbl Alajos és a szobrász mesteriskola” in: B. Majkó Katalin, Nagy Ildikó (szerk.): Stróbl Alajos és a szobrász mesteriskola. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Stróbl Alajos Emlékhely Alapítvány, Budapest, 2006.
17 Stróbl Mihály, i. m. 82. o.
18 A reneszánsz művészet nagy korszakához vonzódó Strobl egyik legkedveltebb alkotása is az általa nagyon tisztelt humanista uralkodóhoz, Hunyadi Mátyás alakjához kötődik. A vadászjelenetként megkomponált „Mátyás kútját” 1904-ben avatták fel a Budavári Palota belső udvarában, I. Ferenc József jelenlétében. Nagy Ildikó: Stróbl Alajos és a szobrász mesteriskola. In: B. Majkó Katalin, Nagy Ildikó (szerk.): Stróbl Alajos és a szobrász mesteriskola. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Stróbl Alajos Emlékhely Alapítvány, Budapest, 2006, 12. o.
19 A fotókat és rajzokat digitális másolatban Stróbl Mátyás, Strobl Alajos unokája bocsátotta a Liszt Ferenc Emlékmúzeum rendelkezésére.