Izzó gondok

A villanykörtétől a plutóniumig

Az Európai Unió 2009. szeptember 1-jétől betiltja a száz wattos hagyományos izzólámpák forgalmazását. A cél a takarékos égők használata. A tiltott wattok száma évről évre araszol lefelé, 2010-ben hetvenöt watt lesz a határ, 2011-ben hatvan, 2012-ben pedig lekerülnek a polcról a negyven és huszonöt wattos, régimódi villanykörték is. A vásárlók a hír hallatán megrohamozták a boltokat, hogy bespájzoljanak a hagyományos lámpakellékekből. A muzeológusoknak is el kell gondolkodniuk azon, hogyan biztosítsák a kortárs installációkba az összképhez hozzátartozó égőket.

Izzócsempész muzeológusok

A Süddeutsche Zeitung újságírója, Till Briegleb mutatott rá, hogy az új szabályzás miféle galibákat fog okozni a kortárs művészet területén. Hiszen a művészek számos alkotásba építettek be jól látható helyre hagyományos villanykörtét. Például az orosz konceptuális művészet

Carsten Höller: Y, 2003, installáció 960 villanykörtével, 13×8,5×3,2 m

atyamestere, Ilya Kabakov rendszeresen lógatott csupasz izzókat az installációiba, hogy megidézze a szovjet idők akadozó áramellátását. Mi lesz, ha nem lehet majd többé villanykörtét vásárolni hozzá a boltokban? A törvényben megszabott határidőn túl beszerzett hagyományos izzólámpa 70 ezer eurós bírsággal fenyeget.

„Sajnos – írja Briegleb – nincs kivétel a 2005/32/EG törvény alól. A művészek, restaurátorok és múzeumi technikusok furcsamód kénytelenek lesznek piti bűnözőként eljárni.” Hiszen nem csak Kabakov használ nem energiatakarékos izzókat! Moholy-Nagy László híres Fény-tér-modulátorában 140 darab égő van. A fénnyel és árnyékkal játszó mozgó konstruktivista szobor a húszas évekbeli Bauhaus-műhelyben készült, természetesen akkori lámpákkal. De használt hagyományos izzókat Tinguely, Beuys, Carsten Höller és Olafur Eliasson is a munkáikhoz. Milyen lesz Erdély Miklós Ludwig Múzeumban őrzött hatalmas installációs fala, a Hadititok, ha a három vörös égő helyére takarékos izzókat csavarnak majd be a múzeológusok?

Műalkotás plutóniumból

Az EU nem a régi izzók használatát tiltja, csak a forgalmazását és a gyártást. Ezért rohamozták meg Európa-szerte vásárlók a barkácsáruházakat, hiszen a hagyományos izzók otthoni tárolása nem törvényellenes. A régi típusú villanykörték mindössze az energiájuk 5%-át fordítják fénykibocsátásra, a többi hőtermelésre megy. A modern technológiával készült, energiatakarékos izzók (kompakt fénycső, fehér LED, stb.) sokkal jobb hatásfokkal működnek. Az izzólámpák forgalomból történő kivonásával – a tervek szerint – tizenegy millió háztartásnyi villamos energiát spórol majd meg az Unió.

A német lap felvetésére válaszolt az Európai Unió energiaügyi bizottsága. A testületet képviselő Ferran Tarradellas szerint a villanyizzó nem olyan gyakori művészeti nyersanyag, mint a vászon, a festék vagy a márvány. „Teljesen nevetséges arra kérni a bizottságot, hogy a képzőművészet kedvéért ne szorítson ki a piacról egy terméket, ami veszélyes a környezetre, az egészségre és a fogyasztóra. Ellenkező esetben kivételt kell majd tennünk, ha egy művész gyalogsági taposóaknát, dúsított plutóniumot vagy freont akar használni. Csak a villanykörték importja és gyártása lesz – fokozatosan – betiltva. Ezalatt a művészek csodálatos műalkotásokat csinálhatnak az EU-szabvány szerin engedélyezett izzókkal, kicserélve a villanykörtéket halogénégőre vagy LED-ekre.”

Kis Varsó: Little Warsaw Dead, 2008. Az egyszerű villanykörtékből kirajzolódó felirat betűit a nézők kis kapcsolótábla segítségével kapcsolhatták fel-le. Mi lesz, ha elfogy az izzó?



Szerző: Rieder Gábor