Hogy nézett ki a zseni? A széles közönséget mindig lázba hozza, ha egy rendkívüli művész új arcképe kerül elő. Hátha megsejtünk valamit a titkaiból, hátha meghallunk valamit az elhallgatott örökségből. Két olyan nemzetközi sztárművész van, akikről még a legkisebb, de frissnek mondható kutatási eredmény is sajtóvihart képes kavarni. (Hiába ismerjük betéve az életművüket.) Akikre nem csak tudományos szakemberek, hanem laikus kutatók is specializálják magukat. Shakespeare és Leonardo. Az elmúlt egy hétben mindkettőről előkerült egy új arckép!

A Cobbe-család feltételezett Shakespeare-arcképe

Tulajdonképpen pontosan tudjuk, hogy nézett ki Shakespeare. Magas, kopaszodó homlok, elegáns metszésű, vékony orr, hetyke kecskeszakáll, bajusz és az elmaradhatatlan csipkegallér. A kép beleégett már a nemzetközi vizuális tudatalattiba, hiszen a tankönyvektől kezdve a bankjegyekig mindenhol felbukkan. Az ábrázolás Martin Droeshout 1623-as rézmetszetére vezethető vissza, ami az első Shakespeare-kiadás címlapját díszítette, hét évvel a drámaíró halála után. De hiába ismerjük arcvonásait, a Shakespeare-kutatás az angolszász világban nemzeti sport. A reneszánsz drámaírás fejedelméről – akár a leghihetetlenebb feltételezések összegereblyézésével is – sikerkönyvet lehet írni.

Martin Droeshout: Shakespeare portréja, 1623. A metszet az első nagy Shakespeare-kiadás elején szerepelt.

Most éppen az elismert Shakespeare-kutató, Stanley Wells állt elő egy új arcképpel. A professzor a Dublin melletti Cobbe-család gyűjteményéből való 17. századi portrét mutatta be a tudományos nyilvánosság előtt. A tulajdonos, Alec Cobbe pár évvel ezelőtt egy londoni kiállításon találkozott Shakespeare egyik arcképével, ami megszólalásig hasonlított a sajátjára. (Addig nem is gondolták volna, hogy a drámaírót ábrázolja!) Wells professzor három éves vizsgálat alá vetette a képet: a fatábla körgyűrűi alapján születését 1610 körülre datálták.

A professzor szerint a Cobbe-arckép az összes ismert Shakespeare-portré őse. A Cobbe-család nem most kezdett gyűjteni, a kollekcióban több alkotás is van Southampton harmadik Earljétől, akit Shakespeare egyetlen ismert patrónusaként tart számon az irodalomtörténet. A kép körül azért így is sok a kérdőjel és a ha. Shakespeare-portrék rendszeresen kerülnek elő, az elmúlt évtizedben Montrealban mutattak be egy fiatalkori „eredeti” arcképet, majd egy német professzor a Darmstadtban őrzött Shakespeare-maszkról „derítette ki”, hogy eredeti.

„Janssen arcképe”
Az 1610-körül készült arcképet 1770 előtt kiegészítették Shakespeare-re utaló jegyekkel, például a magas homlokkal. A kutatók vitatkoznak az ábrázolt személyen; a kép nevét feltételezett festőjéről, Cornelius Jansenről kapta. Ma a washingtoni Folger Shakespeare Könyvtárban őrzik, a későbbi rétegeket eltávolították róla.

A Guardian kultúrbloggere, Charlotte Higgins is kételyeinek adott hangot: „Az eddigi bizonyítékok alapján nekem úgy tűnik, nagyon nem valószínű, hogy a Cobbe-portré valóban egy korabeli William Shakespeare-arckép lenne. (...) A történet szerint a Cobbe-portré tulajdonosa járt a Kutatjuk Shakespeare-t című kiállításon. (…) Még ha igaz is, hogy a Janssen-féle arcképet az övéről másolták, akkor sem működik a dolog. A Janssen-arcképet 1610 körül festették, de csak az 1770-es években fazonírozták át Shakespeare-ré. A Folger Shakespeare Könyvtár (a Janssen-kép őrzője) is ezt állítja: »Ez az első bizonyított eset, amikor egy eredeti portrét Shakespeare-szerűvé alakítanak át.«

Más szavakkal, ha nincs további bizonyíték a modellről, akkor ez csak egy újabb Jakab-kori figura, akit később átalakítottak, hogy rásózhassák valakire Shakespeare-portréként. (…) Wells professzor említette még azt is, hogy a Cobbe-gyűjtemény néhány képe Shakespeare patrónusának, Southampton Earljének a birtokában volt. De arról nincs dokumentálható bizonyíték, hogy a »Shakespeare-portré« ezek egyike lett volna. ” Ahogy az ilyen felfedezéseknél lenni szokott, túl sok a ha...

Szerző: Rieder Gábor