Yves Saint Laurent hagyatéka
Ébredő kínai restitúció
Rég elmúlt már a kulturális forradalom ikonoklaszta hevülete, amikor tűzre került a Mennyei Birodalom számtalan becses kincse. Az egyre inkább kapitalistává váló Kína most már megbecsüli saját kulturális örökségét. Az ázsiai nagyhatalom – most először – beleszólt a nemzetközi árverezőházak ügyleteibe! A kínai kormány a Christie's február végi aukciójáról két bronzszobrot követel magának. A vitatott antik plasztikák Yves Saint Laurent fantasztikus gyűjteményéből valók.
Az évszázad árverése
Szakértők az „évszázad árverésének” nevezik a február 23-25 között, a párizsi Grand Palais üvegcsarnokaiban megrendezésre kerülő óriásaukciót. A lebonyolító a piacvezető Christie's párizsi fiókja, a tervezett forgalom a tavalyi csúcsleütésekhez mérhető: 300 millió euró! A tavaly elhunyt divattervező legenda gyűjteményét egykori élet- és üzlettársa, Pierre Bergé bocsátotta eladásra. A remények szerint a hat menetben elárverezett 700 műtárgy felpezsdíti a pénzügyi válságtól egyre inkább szenvedő nemzetközi műkereskedelmet.
Ez Yves Saint Laurent-en semmiképp sem fog múlni. A formabontó divattervező fantasztikusan gazdag kollekciót halmozott fel a rue de Babylone-i luxuslakásán. Az árverés legcsillogóbb remekműveit még felsorolni se könnyű: egy kubista csendélet Picassótól, több absztrakt kép Mondriantól (köztük az, amelyik négyzetmotívumait egy hatvanas évekbeli ruhatervében is felhasználta Yves Saint Laurent), rengeteg Léger-, Matisse-, Munch-, jó pár Géricault-, Ingres-, sőt egy Frans Hals-festmény is.
Aladin barlangja
A főként klasszikus avantgárd irányultságú (azon belül is elsősorban kubista) festészeti vonulat mellett az Yves Saint Laurent-kollekció valódi karakterét a sok száz klasszikus iparművészeti remekmű és a hatalmas art déco bútor-együttes adja. Ezekből került ki a 700 aukciós tétel kilencven százaléka: augsburgi ötvösremekek, reneszánsz kisbronzok, klasszicista camea-portrék, limoges-i zománcok, kínai porcelánok, rokokó karosszékek, római márványtorzók, stb. A lakosztály csillogó, mondén gazdagságán a luxusnyersanyagokból készült, szögletes, art déco bútorok is sokat emeltek, köztük például a Miklós Gusztáv által tervezett – minden újságíró által kiemelt – ülőkék.
A Nyári palota kincse
Az optimistán várakozó hangok közé belekeveredett pár hamisabb politikai szólam is. Február 12-én a kínai kormány kifejezte igényét két Qing-dinasztia korából származó bronz állatfejre. „Ezeket a relikviákat megszállók lopták el a 20. században, vissza kell kerülniük Kínába” – jelentette ki a külügyminisztérium szóvivője. Az árverezőház szerint a patkány- és a nyúlfej törvényesen került Yves Saint Laurent gyűjteményébe. A kínai jogászok már megpróbálták beperelni a Christie'st, de nem sikerült még megtalálniuk a megfelelő felperest, hiszen a szobrok egy palotában (vagyis császári tulajdonban) voltak egykor. Az ügyvédcsoport – a Bloomberg szerint – próbálja felvenni a kapcsolatot a dinasztia leszármazottaival.
A Nyári palota szökőkútja körül nem ez az első nemzetközi botrány. 2007 októberében a hongkongi Sotheby's került a célkeresztbe, mert eladta a díszkút lófejét. A szobrokat a 18. század derekán jezsuita misszionáriusok öntötték Qianlong császár számára, akit elvarázsolt a Versailles-i palota. A 12 állatfejű emberalak (a zodiákus jegyek szimbólumai) egy kerti kutat díszített, amíg a második Ópium Háborúban brit és francia csapatok fel nem dúlták a Pekingtől nem messze álló Nyári palotát.
Szerző: Rieder Gábor