A Városmajori Szabadtéri Színház felújítása már jó ideje várat magára, leharcolt állapotában nem éppen a legvonzóbb téma, ám annál több érdekességet rejt, ezért áttekintjük az épület múltját. És hogy mi köze Makovecz Imrének az egykori szabadtéri mozi vetítőgépházához? Cikkünkből kiderül.

Remélem, senkit nem sértek meg azzal, ha kijelentem, a Városmajori Szabadtéri Színpad épülete jelenlegi állapotában nem művészeti magazinba illő jelenség. Egy ideje már tervben is van a helyszín alapos átalakítása, 2018-ban a 12. kerületi önkormányzat pályázatot írt ki,¹ amelyre 2019-ben szép számban érkeztek ötlettervek.² Az átalakítás tervei arra koncentráltak, hogy a szabadtéri színház a nyári idényben működjön megfelelően, miközben az év többi szakaszában a park szerves részét képezze. Az átalakítás azonban egyelőre még várat magára, így most az épület múltjával és jelenével foglalkoztam, illetve főként annak egy aspektusával: mi köze van Makovecz Imrének a helyhez?

Mert van, csak éppen ez nem derül ki már az első Google-keresésre. Márpedig a legenda szerint (hívhatjuk oral historynak is) Makovecz Imre tervezte a helyet, sőt ez az épület volt a diplomamunkája, és azért nem került elő semmi írásos bizonyíték erről, mert egyenesen szégyellte az épületet, amely nem illett a jól felépített organikus-kultikus életműbe.

Ehhez a gondolatmenethez érdemes áttekinteni a színpad, helyesebben eredetileg filmszínház történetét. Ugyanis a jelenlegi színpad a huszadik század elején más funkció betöltése érdekében jött létre: Révész Artúr tervei alapján épült és nyílt meg 1922. július 30-án a városmajori szabadtéri mozi.

A Színházi Élet 1922-ben így tudósított a kertmozi megnyitásáról: „A városmajori park évszázados lombsátrai közepette emelkednek a Park mozit körülvevő bástyaszerű ízléses cementfalak, melyek a nézőteret körülveszik. Elöl tetszetős modern stílben épült homlokzat ékíti a Park mozi bejáratát, hol már a megnyitás délutánján is hosszú rajokban állottak sort a jegyre várók tömegei, akik közül nem is egy szorult ki a nívós színházavató premierről. A nézőtéren kényelmes páholysorokat alakítottak ki és kerti székeket helyeztek el.”³

A kertmozi 1950-től kezdett színpadként, színházként funkcionálni, azóta is, többé-kevésbé folyamatosan. (Mindössze 1987–1991. között működött újra kertmoziként.)

Érdekesség, hogy a fővárosi kertmozik gyors elterjedését az 1918-as spanyolnáthával lehet összefüggésbe hozni, a járványhelyzetben ugyanis sokan óvakodtak a zárt terektől.⁴ Nem véletlen, hogy a Színpad idén újra vetít filmeket is.⁵

Visszakanyarodva az eredeti gondolatmenethez, Makovecz Imre 1959-ben fejezte be tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán. Ha az ember felüti a Gerle János szerkesztette Makovecz monográfiát, az első oldalon rögtön ezzel az évvel kezdődik, rajta pedig az első képek között meg is található a legenda tárgya: a városmajori vetítőgépház, 1960, átépítve.⁶

Tehát a legendából így valóság válik, Makovecz stúdiumait tényleg a városmajori színpadhoz kapcsolódó épülettel fejezte be. Vagy fordítva, építészeti karrierjének egyik első megvalósult munkája a városmajori vetítőgépház.

Az épület tükröz némi Frank Lloyd Wright-hatást, amit Makovecz említ is korai interjúiban.⁷ Megoldása nem túl formabontó, de határozottan praktikusnak tűnik, szemben Makovecz későbbi, korántsem funkcionális megoldásaival.

Így tehát a kérdés csak az maradt, vajon miért került átépítésre? És mit jelent Makovecz kultuszának/munkásságának/életművének értékelése szempontjából ez a deviáns elem, amely ráadásul eredeti formájában már rég megszűnt létezni? A hazai organikus építészet atyjának első munkája vajon most minek számít: elveszett értéknek vagy eltakarított szégyenfoltnak?

1^ kultura.kreativeuropa.hu/palyazatok/Ötletpalyazat_a_varosmajori_szabadteri_szinpad_atalakitasara/40599

2^ epiteszforum.hu/otletek-a-varosmajori-szabadteri-szinpadra

3^ Színházi Élet 1922/32. Forrás: szabadter.hu/varosmajori-szabadteri-szinpad-tortenete

4^ bpromantikaja.blog.hu/2018/10/31/a_varosligeti_tomozi_evtizedeken_at_a_legnepszerubb_nyari_szorakozohely_volt

5^ A filmvetítés a Városmajori Szabadtéri Színpadon július 23-án a Csinibabával indult. szabadter.hu/varosmajori-szabadter-szinpad

6^ Makovecz Imre: Tervek, Épületek, Írások. Szerk. János Gerle. Budapest, 2003, 10. o.

7^ Gerle, 10–11. o.