Kihirdették, hogy kik lesznek a 2022-es, Kader Attia kurátori vezetése alatt megvalósuló Berlin Biennale művészeti csapatának tagjai. A biennálé kurátorának és művészeti vezetőjének nevét 2021 márciusában jelentették be, ezt követi most a teljes szervezői névsor híre. A francia művész, Kader Attia mellett Ana Teixeira Pinto, Đỗ Tường Linh, Marie Helene Pereira, Noam Segal és Rasha Salti alkotja majd a művészeti eseményt jegyző csapatot. A biennálé kommunikációs osztálya eddig nem nevezett meg konkrétabb tematikát vagy tervezett fókuszt a jövőre megvalósuló esemény kapcsán – de a mostani bejelentés közleményében felbukkant a dekoloniális kifejezés, mint az egyik lehetséges fogalom, amely köré az esemény kiállításai és programjai rendeződhetnek.

A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciójának újabb állomásaként, az épület Barokk szárnyának felújított részén, több mint másfélezer négyzetméteren, új koncepció szerint rendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítása. A tárlat a 17. század európai képzőművészetének fő korszakait mutatja be, kronologikus sorrendben, földrajzi régiók (iskolák) szerinti tagolásban. A tizenegy teremben és tizenhat kabinetben kiállított, valamivel több mint háromszáz festményből összeállított válogatásban a század szinte minden műfaja, iskolája és stílusirányzata jelen van, a korszak legismertebb alkotói, többek között Velázquez, Van Dyck, Rubens, Murillo remekműveit felvonultatva. Az új kiállítás a korábban a Román/Dózsa György úti szárnyban megnyílt, az Európai művészet 1250-1600 című állandó tárlat szerves folytatása. A Barokk szárny műemléki munkálatai során mintegy 1600 négyzetméternyi kiállítótér újult meg, valamint új, korszerű hűtési és fűtési rendszert is kiépítettek. A Szépművészeti Múzeum átfogó felújításának és modernizációjának utolsó lépésekénként jövő év márciusában nyílik meg az 18. századi európai művészetet bemutató, 2. emeleti állandó kiállítás és az impozáns Barokk Csarnok.

A francia örökségvédelmi szakértők jóváhagyták azokat az ellentmondásos Notre-Dame-terveket, amelyek ellen több mint száz közéleti személy és hozzáértő szólalt fel félve attól, hogy a tervek „el fogják torzítani” a híres katedrális ismert és szeretett formáját. A székesegyházért felelős párizsi egyházmegye által benyújtott terv-javaslatok szerint az épületben annak 2024-es, a párizsi olimpia idején megvalósuló újranyitására kortárs műalkotásokat és hangulatvilágítást helyeznének el. Emellett a katedrálison belüli kisebb kiállításokat – köztük 2000 mozgatható tárgyat – is átrendezni tervezik, hogy az épületet látogatóknak több helye legyen. A terv támogatói szerint az újragondolás célja a régi és új közötti párbeszéd elősegítése. Ennek jegyében a középkori épületben több modern építészeti elem és kortárs műalkotás – például Anselm Kiefer és Louise Bourgeois munkái – is helyet kapnak majd. Sőt, emellett egy új világítási rendszernek köszönhetően több nyelvű bibliarészleteket is a falakra terveznek vetíteni – ennek végleges formáját illetően azonban nem született még döntés. A szóban forgó tervek jóváhagyásának híre két nappal azután érkezett, hogy mintegy száz közéleti személyiség, köztük művészettörténészek, örökségvédelmi és építészeti szakértők, értelmiségiek, művészek és írók aláírtak egy petíciót, amely a Le Figaro-ban és a La Tribune de l'Art-ban jelent meg. A petíciót aláírók szerint a helyreállítási projekt tervei teljes egészében eltorzítanák a katedrális eredeti dekorációját és litugrikus tereit.

Források: artnews.com, MTI, news.artnet.com