Végre kiadásra kerül az úttörő spirituális absztrakcionista, Hilma af Klint óriási, hétrészes catalogue raisonné-ja. A sorozat első három része már ebben a hónapban elérhető. Amikor a Guggenheim Museum 2018-ban megrendezte Hilma af Klint retrospektív kiállítását, a művész még egyáltalán nem volt ismert. Hogy miért? Amikor Af Klint 1944-ben meghalt, egy olyan végrendeletet hagyott maga után, amely kizárta, hogy munkásságát évtizedekig nyilvánosan bemutassák. De az Af Klint látomásos absztrakt műveit bemutató kiállítás – ahol olyan munkák voltak láthatók, amelyeket ő öt évvel az absztrakt művészet és a modernista mozgalom megszületése előtt alkotott – hatalmas sláger lett és több mint 600 000 látogatót bevonzva intézményi rekordot állított fel. Most a művész teljes munkássága, összes ismert műve egy catalogue raisonné-ban kerül kiadásra a svéd kiadó, a Bokförlaget Stolpe gondozásában. A hétrészes katalógus-sorozat egyes kötetei 50 dollárba kerülnek, míg a teljes szett 350 dollárért rendelhető – novemberi kiszállítással.

Megújulásának részeként a 2020-tól alapítványi formában működő Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a hallgatóknak nyújtott támogatásait is jelentősen növeli. Az egyetem kiválósági ösztöndíja mostantól Stefan Lengyel nemzetközi szinten elismert magyar formatervező nevét viseli. Stefan Lengyel a MOME jogelődjének számító Iparművészeti Főiskolán diplomázott. Nevéhez fűződik a magnetofon és a Ganz csuklós villamosának megtervezése, munkáit harminc alkalommal honorálták szakmai díjakkal. Magyarország mellett Németországban, Finnországban, Japánban, az Egyesült Államokban, Itáliában és Tajvanon is dolgozott. Volt az Esseni Egyetem és a MOME Formatervező Tanszékének vezetője, tanítványai ma világcégek vezető szakemberei. Ő hívta életre a MOME és a Mercedes-Benz együttműködését, aminek keretében a magyar hallgatók csaknem húsz éve tervezik Budapesten a jövő autóit. 

Szimulált szinesztézián keresztül is megtapasztalhatjuk Kandinszkij művészetét – köszönhetően a Google Arts + Culture legfrissebb kezdeményezésének. A Google Arts + Culture új projektje többek között Kandinszkij kiterjedt színelméleteit használja annak értelmezésére és újraalkotására, amit a művész hallhatott, miközben bizonyos festményein dolgozott. A világ népességének 2–4%-át érintő és költőien „az érzékek összekapcsolódásaként” megnevezett szinesztézia az egyik leggyakrabban előforduló mentális állapot a művészek körében. Minden esetben másként jelenik meg, de általánosságban elmondható, hogy  bizonyos ingerekre adott válaszként több érzékszerv is szokatlanul aktiválódik. Tipikus példái között a számok különböző színárnyalatokként való észlelését vagy a hangok bizonyos formákkal és színekkel történő összekapcsolását említhetjük. Kandinszkij esetében is erről beszélhetünk, akit egy szimfónia színes víziója inspirált arra, hogy a jogi karrierről a művészeti tanulmányokra váltson. A Google Arts + Culture új online projektjének köszönhetően most többet tudhatunk meg a művész 1925-ös Sárga-piros-kék címet viselő munkájáról – sőt le is játszhatjuk annak dallamát. Az élmény a Sounds like Kandinsky (Úgy hangzik, mint Kandinsky) része, amely a Pompidou Centerrel közösen megvalósuló együttműködés.

Észak-Franciaországban ultramodern konzervációs központot létesítettek a Louvre ritkán látott remekművei számára. Az új center a múzeum párizsi központjának alagsorában árvíz által fenyegetett tárgyak menedékévé válhat. Ez a Louvre történetének egyik legambiciózusabb lépése – az ötéves projekt célja negyedmillió műalkotás áthelyezése egy ultramodern tárolóhelyre Franciaország északi részén. Több mint 16 hónapja egy teherautó-konvoj elkezdte a műkincseket áthurcolni a múzeum párizsi központjának alagsorából és más helyszínekről a Lens melletti Liévin városában kialakított Louvre Conservation Centerbe. Már 100 000 alkotást átköltöztettek – köztük festményeket, szőnyegeket, kárpitokat, szobrokat és bútorokat. Az új létesítmény célja, hogy Európa egyik legnagyobb művészeti kutatóközpontjává váljon és fogadhassa a múzeumi szakértőket, tudósokat és konzervátorokat a világ minden tájáról.

Források: hyperallergic.com, designisso.com, news.artnet.com, nytimes.com