HETI POP – Nem halasztják a Documentát, Enyedi Ildikó filmje Cannes-ban debütál és kiállítás a Pompeji étkezési kultúráról

A Documenta 15 az eredetileg tervezett 2022-es dátumon valósul meg, a pandémia helyzet által kreált nehézségek ellenére. Az esemény szervezői úgy nyilatkoztak, hogy körültekintően átgondolták, hogy szükséges-e későbbi időpontban megvalósítaniuk a képzőművészeti rendezvényt, azonban végül megszületett a nehezen meghozott döntés: nem napolják el a Documentát. Az öt évente megvalósuló kasseli Documenta 2022-ben június 18. és szeptember 25. között kerül megrendezésre. Az elnapolás kérdése leginkább az utazási korlátozások okozta tervezési és szervezési nehézségek miatt merült fel. A szervezők úgy érezték, hogy a későbbi dátum nem megfelelő üzenetet közvetítene hozzáállásukról – hiszen a mindenkori Documenta célja az, hogy az adott időszak eseményeire és történéseire reflektáljon, még akkor is, hogyha ez szervezési nehézségek árán valósulhat csak meg.

Documenta15 kolorcubes jpeg qualitaet80 56

A ruangrupa csapata, forrás: theartnewspaper.com

Július 14-én a 74. Cannes-i Filmfesztiválon lesz az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története világpremierje. A világ legnagyobb presztízsű, A-kategóriás filmfesztiváljának versenyszekciójában vetítik majd a Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett azonos című regénye alapján készült alkotást. A szenvedély labirintusába invitáló fordulatos, sodró tempójú film férfi főszereplője Gijs Naber, női főszereplője pedig a világhírű Léa Seydoux. Enyedi Ildikó filmjét a hazai mozik szeptember 23-tól vetítik majd.

Egy új kiállítás az ősi Pompeji étkezési rituáléit mutatja be – megismerhetjük a korabeli kártevőkből álló csemegéket és a város lakói által használt csontból készült fogpiszkálókat is. A Vezúv kitörése étkezés közben szakította félbe Pompeji lakóit, így a várost pusztító láva sok étkezéssel kapcsolatos és éppen használatban lévő tárgyat őrzött meg. Pompeji városa szinte 2000 évvel a Vezúv 79-ben történt kitörése után is lenyűgöző forrást jelent hiszen utcáit a kitörés szinte megfagyasztotta az időben. Most a Last Supper in Pompeii (Utolsó vacsora Pompejiben) című kiállításon mintegy százötven mozaikot, freskót, szobrot, háztartási tárgyat és egyéb, az ókori városból feltárt tárgyat nézhetünk meg, amelyek mind az ételek és italok Római Birodalomban betöltött központi szerepét illusztrálják. A kiállítás mozaikjai és Bacchus ábrázolásai mellett praktikus tárgyakat is láthatunk. Például edényeket és serpenyőket, valamint ezüst itatóedényeket. Találkozhatunk a római konyha szokatlanabb aspektusaival is, beleértve a gliráriumot, amely egy mély, sötét kerámia edény, ahol a fogyasztani tervezett kártevőket makkokkal és gesztenyékkel táplálták annak érdekében, hogy elfogyasztásuk előtt felhízzanak. Ezeket a kövér finomságokat később mézzel és mákkal együtt tálalhatták. A kiállításból az is kiderült, hogy Pompeji tehetősebb rétege otthon étkezett – és éppen azok jártak fogadókba, akik a szegényebb réteghez tartoztak és otthonunkban nem került kialakításra konyha. Pompeji hirtelen véget ért, ezt a kiállításon látható elszenesedett ételek is igazolják – füge, szilva, datolya, olajbogyó, lencse, bab, dió, mandula, sőt egy vekni kenyér is megőrződött.

Post 1 image6 12 841x1024

A freskó azt mutatja, hogy egy ember kenyeret osztogat, talán vesztegetésként a választóknak (Kr. U. 50–79), Forrás: Museo Archeologico Nazionale di Napoli


Források: news.artnet.comtheartnewspaper.com

full_005382.png
TOP 5 LEGJOBB FILM – Enyedi Ildikó szerint

A filmes toplistákat lehet imádni, lehet utálni, de az egyszer biztos, hogy a nagybetűs Képkorszakban, amikor minden „távoli ismerősünk” gépén nullahuszonnégyben fut a uTorrent és szinte bármi elérhető a neten, rendkívül hasznos lehet egy-egy ilyen válogatás. Előttünk a képözön, és nagyon nem mindegy, hogy ebben a túlkínálatban mire figyelünk. Haladhatnánk tematikusan, korszakok vagy műfajok szerint, igazából minden érdekes, a javallat most mégis Artmagazin-specifikus: kortárs képzőművészek, hivatásos képalkotók sorolják fel életük eddigi legmeghatározóbb 5 mozi- vagy filmélményét – és ebből nem csak az derül ki, hogy egy művész mit meg hogyan néz!
Ezúttal Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, az Arany Medve-díjas Testről és lélekről című film rendezője ajánl: