Először került itthon múzeumi gyűjteménybe NFT-mű, a BarabásiLab (Barabási Albert-László által vezetett kutató és művész kollektíva) egyik hálózati munkájának formájában. A Ludwig gyűjteményébe került mű a múzeumban nemrég látható volt, a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz készült hálózati vizualizáció, amely egyébként az Élek mentén című nemrég megjelent tanulmánykötet témája is volt. A magyar művészeti háló intézményi elemeit összefüggésbe kapcsoló munka valamennyi, adatszinten megjelenő magyarországi múzeum, kiállítóhely, galéria rendszerszintű kapcsolódásait jeleníti meg. NFT-munka esetében nehéz a „hol található?” – kérdésre egyértelmű választ adni. Nem kötődik fizikai helyhez, alapvetően a virtuális térben létezik, bármely képernyőn megtekinthető, bárki hozzáférhet az interneten. Az NFT-mű egy digitális platformhoz kötött, amely lehet saját, de más által kezelt is. A Ludwig Múzeum NFT-je egy már létező digitális ökoszisztémához kapcsolódik, és nem egy fájl online piactéren történt értékesítéseként került a múzeum birtokába, hanem adományozás útján.

Majdnem két év csúszással, de a Humboldt Forum most valójában kinyitja kapuit első, élőben látogatható kiállításai megnyitásával. A Berlin centrumában létrehozott múzeum komplexum először az ingatlanfejlesztés csúszása, majd pedig a vírushelyzet miatt nem kezdhette meg működését az előre eltervezett időpontban – erről mi is beszámoltunk. Az intézmény tervei szerint évi ezer eseménynek fog otthont adni – ehhez pedig évi hárommilliós látogatószámot remélnek. Az épület külső terasza és udvara egy éve látogatható, azonban a belső terek megnyitóját 2020 decemberében streamen kellett megtartani. Most, hogy Németországban is enyhítik a korlátozásokat az épület földszintjén és emeletén hat kiállítás nyitja meg kapuit július 20-ával. A Terrible Beauty: Elephant. Human. című tárlat az elefántcsont világkereskedelmének történetét tárja fel, az After Nature az éghajlatváltozás és a biológiai diverzitás csökkenésének a társadalomra és demokráciára gyakorolt hatását vizsgálja, a Have a Seat! egy gyerekeknek készült kiállítás, míg a Berlin Global több tematikán keresztül vizsgálja Berlin és világ közötti kapcsolatot.

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Az értékes alkotást májusban vette meg új tulajdonosa a Sotheby’s árverezőház aukcióján, a festmény a napokban érkezett haza. Jelenleg a Szépművészeti Múzeumban van restaurátori vizsgálaton, a tervek szerint novemberben a magyar közönség is láthatja majd a képet a múzeumban egy kamara-kiállításon. Courbet festményét báró Hatvany Ferenc 1908 májusában vásárolta meg Párizsban, a Chéramy gyűjtemény Georges Petit által rendezett árverését követően – a realizmus vezéralakja által festett kép ekkor szerepelt utoljára a műkereskedelemben. A II. világháború végén a Courbet-festményt az európai rangú Hatvany-gyűjtemény több száz darabjával együtt banki letétben helyezték el, amelyet a Vörös Hadsereg katonái kifosztottak és ezt a képet is elhurcolták. A festmény sorsa innentől ismeretlen, de a Sotheby’s ez év májusi árverésére - az aukciós ház közlése szerint – a műtárgy báró Hatvany Ferenc örökösei és a képet aukcióra bocsátó tulajdonos közötti restitúciós megállapodás alapján került kalapács alá. Courbet képe 320 000 dollár leütési áron kelt el az aukción, a kép új tulajdonosa egyelőre nem kívánja felfedni kilétét.

Források: theartnewspaper.com, ludwigmuseum.hu