A Tate visszaadja az egykor 20 millió fontra becsült Francis Bacon archívumot annak az adományozónak, aki a művész közeli barátja volt. A 2004-ben az intézménynek ajándékozott ezer dokumentumot és vázlatot, azaz a Barry Joule-gyűjteményt annak majdnem tizennyolc évig tartó kutatása során felmerült kétségek miatt adja vissza a Tate. Az anyagot az adományozás időpontjában a Tate Archive valaha volt legfontosabb beszerzéseként írták le. Az intézmény a napokban kiadott közleménye már úgy fogalmaz, hogy a szóban forgó gyűjteményt „művészettörténészek kutatták, és ez a kutatás komoly kétségeket ébresztett annak természetével és minőségével kapcsolatban”. A nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy: "Az anyag nem alkalmas egyetlen jelentős kiállításon történő bemutatásra sem, és minden benne rejlő – és arra irányuló lehetőség, hogy a közönség jobban megértse Bacon művészetét – kimerült. Ezért alkalmatlannak ítélték a Tate archívumában való megőrzésre.” Az adományozó, Barry Joule következetesen és határozottan védte az adomány hitelességét. A kanadai születésű Joule Bacon londoni szomszédja volt, és 1978-tól a művész haláláig barátságot ápolt vele.

Maurer Dóra egy négy évtizeddel ezelőtti, azóta már legendássá vált alkotását eleveníti fel a győri Torula Művésztérben – a művész 85. születésnapja alkalmából nyíló Térfestés című tárlat július 30-ig látható. A 136 éves győri szeszgyár képzőművészettel való kapcsolata nagy múltra tekint vissza: a gyár egykori tulajdonosa August Lederer osztrák iparmágnás igazi műpártoló volt, aki szoros kapcsolatot ápolt a bécsi szecesszió művészeivel, Gustav Klimttel és Egon Schiele-vel is – erről mi is írtunk. Utóbbi gyakori vendég volt a gyártulajdonos győri otthonában, de Lederer a szeszgyár egyik csarnokát is Schiele rendelkezésére bocsájtotta, ebben a műteremben készültek Lederer egyik fiát és a győri „Kecskelábú” hidat megörökítő képek. Maurer Dóra 1982-ben Dieter Bogner művészettörténésztől kapott megbízást az ausztriai Buchberg kastély toronyszobájának „kifestésére”. A konceptuális geometriával, színelmélettel foglalkozó művész matematikai alapokon nyugvó módszerével illuzionisztikus teret hozott létre a boltíves toronyszobában. Maurer Dóra a buchbergi missziót legutóbb a Ludwig Múzeumban 2008-ban megrendezett Szűkített életmű című kiállításán idézte fel. Azóta nem készített helyspecifikus installációt. 

A Jászi Galéria 2021-ben alapította a Jerger Krisztina-díjat a kiállításrendezői munka elismerésére. A díj Jerger Krisztina szakmai tevékenységének és kreatív világának állít emléket, ezzel összefüggésben olyan kiállításrendezői munkákat díjaz és ajánl a szakma és a közönség figyelmébe, amelyekben meghatározó az expresszivitás, a gondolkodásra, az érzelmekre és a látványra egyaránt ható megközelítés. Az első alkalommal – a járvány, a bezárkózás és a részleges láthatóság miatt – a kuratórium, azaz Frazon Zsófia, Izinger Katalin és Százados László a 2020-ban és a 2021-ben készült kurátori munkákat is figyelembe vette. A díjazás elsődleges terepe a kortárs képzőművészet, de nem kizárólagosan: olyan rendezői és interpretációs tevékenységet vizsgál, amely ettől akár el is mozdulhat. A jelöltek kiválasztását azonban nem csak a kuratórium ízléspreferenciái, sokkal inkább Jerger Krisztina szakmai tevékenysége, látásmódja és ennek jól felismerhető, kiállításról kiállításra érvényesülő mechanizmusai motiválták. Más megfogalmazásban: miről gondolták azt, hogy Kriszta is kedvelné? A nomináltak listája a díj honlapján böngészhető.

Források: theartnewspaper.com, jergerdij.hu