Révész Emese művészettörténész, aki rendszeresen publikál az Artmagazin hasábjain, a magyar grafika területén folytatott tevékenységéért részesült az elismerésben.

A T-Art Alapítvány által alapított Supka Magdolna Emlékdíjjal azt a személyiséget ismerik el, aki a díj névadójának példájára kimagasló szakmai igényességgel és a hivatása iránti morális elkötelezettséggel folytatott tudományos munkával, ízlésformáló ismeretterjesztéssel vagy értékőrző szervezői tevékenységgel gondozza a kortárs magyar képzőművészet ügyét. A díjjal járó emlékérem Csikai Márta Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.

Supka Magdolna (1914–2005) a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1937-ben német szakos tanári, 1938-ban művészettörténetből bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1943-ban a Székesfővárosi Múzeumoknál kezdte meg pályafutását, majd 1950-ben a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztályán folytatta munkáját. Tudományos pályafutásának kezdetén feldolgozta a Múzeum ötvös-, érem-, üveg- és porcelán-, illetve színháztörténeti gyűjteményét, majd érdeklődése a magyar kortárs képzőművészet mesterei felé fordult. 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Dokumentációs Központjának tudományos munkatársa lett, majd 1957-ben a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályára került tudományos főmunkatársi munkakörben.

Supka Magdolna ekkor már 20. századi és kortárs magyar művészettel, művészetpszichológiával, elsősorban a magyar grafika történetével, Aba-Novák Vilmos, Tóth Menyhért, Gadányi Jenő, Kohán György, Szalay Lajos, Szabó Vladimir életművének feltárásával foglalkozott, illetve ezen művészek életmű-, retrospektív- és emlékkiállítását is megrendezte, valamint oeuvre-katalógusát is összeállította az MNG-ben. 1962-ben a Tudományos Minősítő Bizottság önálló aspirantúrára vette fel – 1971-ben Aba-Novák Vilmos monográfiájával védte meg kandidátusi értekezését. 1998-ban a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszdoktorává fogadta; tudományos eredményeit 1994-ben Széchenyi-díjjal, 2001-ben Madách-díjjal, életművét 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével ismerték el. 1998-ban Gyula város díszpolgárának választották meg.

A 2006-ban megalapított elismerés korábbi díjazottai: Nagy T. Katalin (2020), Szakolczay Lajos (2019), Cserba György (2018), Szarvas József (2017), Atlasz Gábor (2016), Verebes György (2015), Shah Gabriella és Shah Timor (2014), Sulyok Gabriella (2013), Márkus István (2012), Kugler Flórián (2011), Gaál József (2010), Gulyás János (2009), Sípos Mihály (2008), Wehner Tibor (2007) és Bráda Tibor (2006). 

Az elismerés apropóján összegyűjtöttük Révész Emese cikkeit az Artmagazin archívumávól:

A grafika otthona. A Dürer Terem története
Az amnézia tárlói. Albert Ádám kiállítása a Kassák Múzeumban
Piroska és a négyzet. Dizájn mesekönyv-sorozatok
„Remélem, nem vagyok modern”. Kondor Béláról – töredékekben
Teszt – Gyerek – Teszt
Hogyan csináljunk posztmodern gyerekkönyvet? Dániel András: És most elmondom, hogyan lifteztem
365 idegen tárgy megtisztítása
A művészet Sugár úti palotái
„Szörnyen szép”. A Vezúv kitörése az 1800-as évek tájképfestészetében
A múltat végképp eltörölni – helyett, legalább gyorsan elfedni. A Tanácsköztársaság május elsejei ünnepségének dekorációi
„Egészélet szigetén”. Reforméletmód a gödöllői művésztelepen
Vonzások és taszítások. A 19. század magyar festészete magángyűjteményekből
Réthi Vera csodálatos utazása. Csók István ismeretlen gyermekportréja
Mesterek és tanítványaik. A Képzőművészeti Főiskola a húszas években
Wanted – Csók István
Stílusgyakorlatok. Vaszary János kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában (feltöltés alatt)
Múzeumban érlelt édes befőtt. Hajdú Kinga festészete (feltöltés alatt)
Picasso, Greco, Köbüki meg a többiek – Kósa János festészete
Egy hivatásos emlékező memoárja: Paizs László
Különös hely. Cseke Szilárd festményeiről
A tavasz ébredése, avagy Vénusz diadala. Csók István újonnan előkerült remekművének előzményeiről
Tiltott testek. Akt-botrányok, Karafiáth-trikók
Magyarok a „világfaluban”. Magyarország részvétele az 1900-as párizsi világkiállításon