A „legkeresettebb” festmények egyetlen kiállításon

Online kiállításon láthatók a világ legkeresettebb elveszett művei: Monet, Van Gogh és Cézanne festményei mellett Nemes Lampérth egyik alkotása is szerepel a megoldatlan bűntények listáján.

Noha jelenlegi tartózkodási helyük egyelőre rejtély, a világ 12 legértékesebb elveszett festménye látható a Samsung által indítványozott online kiállításon. Olyan szakértők fogtak össze, akiknek a művészet területét érintő bűntények a specialitásuk: a The Association for Research into Crimes Against Arttal (ARCA) és Noah Charneyval partnerségben létrehozott show célja, hogy ismét felhívja a figyelmet ezekre a művekre. (Mellesleg nekünk, az Artmagazinnak, is van egy ilyen rovatunk: a Wantedban lappangó képeket közlünk a rátalálás, újrafelfedezés reményében. A rovatban megjelent cikkek elérhetők az alábbi linken.)

És bár a Missing Masterpieces (Eltűnt remekművek) inkább okos marketinghúzás, ami a Samsung nagyfelbontású televíziók új sorozatának debütálásáról szól – a műveket nagy méretben és az otthon kényelméből lehet megtekinteni –, a szervezők remélik, hogy a virtuális kiállítás hosszú távon segíti majd a nyomozásokat.

„Az ellentmondásos médiajelentésektől a Reddit hírcsatornákon terjedő spekulációig – a nyomok odakint vannak” – áll Charney közleményében. „De az információk mennyisége sorsfordító lehet. Itt tud segíteni a technológia és a közösségi média azáltal, hogy összehozzák az embereket, hogy segítsék a keresést. Nem először fordulna elő, hogy egy online megosztott ártalmatlan tipp lenne a kulcs, amely megoldja az ügyet.”

A körözött művek között egy magyar is található, Nemes Lampérth József Tájkép (1917) című alkotása. A festmény egyike volt annak a két magántulajdonban lévő műnek, amik 2014-ben a debreceni MODEM (Modern és Kortárs Művészeti Központ) raktárából tűntek el. (A másik Csontváry Kosztka Tivadar Éjszakai táj holdvilágnál alakokkal című festménye volt, szintén az Antal–Lusztig-gyűjteményből.) „Az ilyen eltulajdonításokat általában a filmekben látható múzeumi lopásokként képzelik el, és számos példa illik is ehhez a meglehetősen romantikus képhez – olvasható a Samsung honlapján. „Évente több tízezer műrablást jelentenek be, ezek között a leggyakoribb helyszínek a levéltárak és a raktárak, mivel hónapokba telhet, mire bárki észreveszi a hiányt. A tárolókban lévő munkák megtalálásához azonban speciális ismeretekre van szükség, így egy ilyen bűntény arra utal, hogy a tolvajok tudták, mit keresnek.”

Tajkep 3

Nemes Lampérth József: Tájkép, 1917, olaj, vászon, 54 x 65 cm


Forrás: theartnewspaper.com

full_002023.jpg
Lopások a hazai múzeumokban

Ahhoz képest, hogy mekkora kincseket őriznek a múzeumokban, egész ritkán kerül sor rablásra. Azért is érte a széles közönséget meglepetésként a február 15-én kelt furcsa hír: két Árpád-kori kőfaragványnak lába kelt a Magyar Nemzeti Galériából. 

full_000369.jpg
Népszerűsítő sikolyok

Pár nappal ezelőtt rablók törtek be a balstai Abergs Múzeumba és magukkal vittek két Warhol- és három Lichtenstein-képet. A kicsiny svéd múzeum az esetről sajtóközleményben értesítette a nyilvánosságot, hosszasan taglalva a névadó műgyűjtő, Lasse Aberg pop art iránti szenvedélyét. Bármilyen furcsa, a műtárgylopások egyre nagyobb előnyt jelentenek a művészetipar globális versenyfutásában. Egy lopás miatt vált egykor a Mona Lisa a klasszikus festészet ikonjává és a tolvajok miatt jegyzik Munchot olyan magasan!