A Metropolitan Museum of Art érdekességeket fedezett fel egy Jacques-Louis David portré kapcsán

A friss kutatás azt mutatja be, hogy a festő munka közben jelentősen átalakította a francia Lavoisier házaspárról készített 1788-as festményét.

A szóban forgó neoklasszicista festmény a modern kémia egyik fontos figuráját, Antoine Laurent Lavoisier-t és feleségét, Marie Anne Lavoisier-t ábrázolja párizsi irodájukban. A majdnem három méter magas portré kapcsán a Met saját tudományos kutatást végzett, ennek során derült ki, hogy: ahelyett, hogy a festő a Lavoisier házaspárt a felvilágosodás ideáljait megtestesítő, tudományosan gondolkodó párként mutatná be, ahogy az a végső változatban is megjelenik, David eredetileg a francia elit divatos tagjaiként jelenítette meg őket.

Met lavoisier portrait

Jacques-Louis David: Antoine Laurent Lavoisier és Marie Anne Lavoisier, 1788, The MET

A festményt az elmúlt években több olyan eljárással is megvizsgálták, ami annak gyűjteményezésekor, 1977-ben még nem volt elérhető. Így derült fény egy a felső réteg alatt megbújó vázlatra David eredeti koncepciójáról – ez pedig merőben más mint a végül megvalósult festmény. Ezen a vázlaton egy díszes íróasztalt, egy bronzosított frízt, három az asztal szélén kibontott és Antoine Laurent Lavoisier kiváltságos adóbehajtó helyzetére utaló papírtekercset és a feleség hivalkodó, hatalmas szalagokkal díszített kalapot is tartalmazó viseletét láthatjuk. Erről a kompozícióról szinte minden hiányzik, ami a végső festményen a házaspár kémiai érdeklődésére utalna – így nem láthatunk kémai berendezést és kellékeket sem.

Met final figure xx line drawing

Digitális rajz a festmény alatt megbújó vázlatról, forrás: theartnewspaper.com

A házaspár eredeti elképzelése, amely nagyobb hangsúlyt fektet a vagyonukra erősen összejátszik azzal a sorssal, amely később Antoine Laurent Lavoisier-re várt. Adószedői szerepe nemcsak az oxigén és a víz kémiai összetételének felfedezését segítette elő, de végül 1794 -ben guillotine-ra juttatásához hozzájárult. Felesége, Marie Anne Lavoisier, aki tovább élt és rajzokkal, valamint metszetekkel segített nyilvánosságra hozni házastársa tudományos eredményeit vélhetően David művészeti hallgatója lehetett.

843px louise elisabeth vigée lebrun marie antoinette dit « à la rose » google art project

Elisabeth Louise Vigée Le Brun: Marie Antoinette rózsával, 1783, The MET, forrás: Wikimedia Commons

David első vázlatát az 1770-es és 1780-as évek kékvérű arisztokrata portréi inspirálhatták – például Élisabeth Vigée Le Brun vagy Adelaïde Labille-Guiard művei –, azonban később a házaspárral együtt úgy dönthetett, hogy tekintettel a pár korlátozott társadalmi helyzetére, újragondolja a portrét. Amikor úgy döntött, hogy inkább a házaspár tudományos sikereire helyezi a hangsúlyt és ezzel eltávolodik a megszokott portré-formáktól, abban komoly motivációt jelenthetett egy új fajta képtípus egy valóban szokatlan festény megalkotásának szándéka.

A festményen folytatott vizsgálatok 2019-ben kezdődtek és a múzeum munkatársai úgy nyilatkoztak, hogy egészen a közelmúltig lehetetlen lett volna ilyen részletességgel felfedni a festmény felszíne alá rejtett kompozíciókat.

A festmény a Met neoklasszikus műveket bemutató állandó kiállításán látható.

Forrás: theartnewspaper.com