Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete címmel átfogó művészeti projekt indul Budapesten

A Fővárosi Önkormányzat a Budapesti Történeti Múzeummal és Budapest Főváros Levéltárával közösen támogatja a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című programot, kezdeményezi Budapesten az áldozatok emlékművének felállítását és hozzájárul az alkotás létrejöttét támogató projektek megvalósításához.

Átfogó képzőművészeti-vizuális és emlékezet-történeti projekttel kívánják felhívni a figyelmet egy sokszorosan elnyomott, alulreprezentált témára, a háborúkban megerőszakolt nők emlékezetére. A test birtokbavétele mindig is társadalmi tabu volt, amelyhez az erőszakot elszenvedőkben el nem múló szégyenérzet tapadt. Ebből eredően a téma még ma is tabukat döntöget, feldolgozása és reprezentációja ritka, kevéssé van jelen a társadalmi diskurzusokban.

A 2023-ig tartó „emlékezeti projekt” alapvetően három részből áll: emlékmű(vek) létrehozása, edukációs előadássorozat, valamint adat- és forrásgyűjtés. Az emlékmű(vek) létrehozására irányuló – a tervek szerint nemzetközi – pályázati felhívást 2021. június 30-áig teszik közzé, a beérkezett pályaművek elbírálásának határideje 2021. október 30-a, a kiválasztás, közgyűlési döntésé pedig 2021. december 31-e. A nyertes pályamű kivitelezése 2022 januárja és 2023 februárja között, míg az átadásra a főváros fennállásának 150. évfordulóján, 2023 tavaszán kerül sor. Az előadássorozat már szeptemberben elkezdődik, amit 2021 tavaszán egy nemzetközi konferencia fog követni.

Tegnap útjára indult a projekt weboldala, az elhallgatva.hu, ahol olyan dokumentumokat tettek közzé, mint a program alapító okirata, ugyanakkor megismerhetők az oldalon az állandó szakmai bizottság és a szakértő tanácsadó testület tagjai is. Itt teszik közzé majd az emlékmű(vek) létrehozására irányuló nyílt pályázatot is. Az előadássorozat részletes programja már elérhető a weboldalon, és a forrásanyagok gyűjteménye is böngészhető. Ugyanakkor lehetőséget biztosítottak a személyes források beküldésére is, itt olyan családi iratokat és irathagyatékokat (napló, levelezés, feljegyzés, visszaemlékezés, interjú, bármely hivatalos jellegű irat vagy okmány, fotó stb.) várnak, amelyek a 20. század háborúit és forradalmait átélők mindennapjaiba engednek bepillantást.

Az előadások – összesen  hat esemény, öt előadás és egy panelbeszélgetés – a közterek, az emlékművek és a város összefonódó történetének kutatását és az emlékműállítás hagyományainak, összefüggéseinek, illetve korszerű irányainak és formanyelvének megismertetését célozzák. Szeptember 17-én kezdetét is veszi az első ilyen esemény, ahol bevezetőt mond Pető Andrea (CEU) és Népessy Noémi (BTM), majd Szabó János Normakövetés, normaszegés, erőszak a kultúrák mezsgyéjén – mongolok, tatárok Magyarországon, Fedeles Tamás „A katonák kedvük szerint megbecstelenítették”– A nők elleni erőszak a késő középkori Magyarországon, valamint B. Nagy Anikó (művészettörténész) Orcádra fordítom ruhádnak alját – A nők elleni erőszak ikonográfiai típusai az ókortól napjainkig címmel tartanak előadást.

A Budapest Galéria – a Budapesti Történeti Múzeum tagintézményeként – is részt vesz a projektben, a pályázati adminisztráció mellett az elkészült pályaműveknek biztosítanak nyilvánosságot egy kamarakiállítás keretében. Továbbá a Budapesti Történeti Múzeum is készül egy tematikus kiállítással, ami a Fővárosi Képtárhoz kapcsolódik. Ezt a tárlatot B. Nagy Anikó és Leposa Zsóka rendezik, valamint külső szakértőkként András Edit és Mélyi József is részt vesznek, a projektmenedzser pedig Róka Enikő lesz. A történeti kiállítás két aspektust vizsgál: az egyik a fegyveres konfliktusok során elkövetett nemi erőszak kérdéskörét, míg a másik magának az emlékmű-állításnak a problematikáját.

Sanja ivekovic womens house

Sanja Iveković: Nők háza (részlet), 1998. Fotó: jl_sassafras / Flickr


Screenshot 2020-02-24 at 10.06.07.png
Eleven emlékmű

Amióta 2016-ban az Architectural Digest a pesti Duna-parton sorakozó vascipőket beválogatta a világ legjobb köztéri szobrai közé, Pauer Gyula és Can Togay alkotását egyre többen keresik fel. Talán már túl sokan is. A holokauszt-emlékhelyeket kutató Martin Winstone szerint Európa egyik leghatásosabb holokauszt-emlékműve Budapesten található a Parlament közelében, ahol a rakpart terméskő szegélyére rögzítve hatvan pár elnyűtt lábbeli sorakozik (The Holocaust Sites of Europe: An Historical Guide. I. B. Tauris, London, 2010). Az útikönyveknek és a turisták kiposztolt fotóinak köszönhetően a Duna-parti vascipők ma Budapest legnépszerűbb és világszerte legismertebb kortárs köztéri műalkotása. Méltán.

full_002877.jpg
Láthatatlan emlékmű

A mindig heves vitákat kavaró, interaktív és/vagy olykor láthatatlanná vált köztéri műalkotásairól világszerte ismert képzőművész, Jochen Gerz a Goethe Intézet meghívására november 9-én járt Budapesten, ahol a Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak is tartott előadást. A berlini Művészeti Akadémia tagja, a Braunschweigi Képzőművészeti Főiskola tiszteletbeli tanára 1966-ban települt át Párizsba, 2007 óta pedig Írországban él.