Megjelenik Lugosi LUGO László: GRAFFITI. Read the Signs című fotókönyve

A budapesti graffitiket tartalmazó unikális posztumusz kiadvány a 27. Könyvfesztiválon debütál

A tavaly váratlanul elhunyt Lugosi LUGO László egyik utolsó fotósorozatából jelenik meg egy válogatás a napokban: GRAFFITI. Read the Signs címmel. A négyezerötszáz LUGO-féle graffiti fotóból az album háromszázötvenet tartalmaz. A könyv ismerteti továbbá a graffiti alapvető fogalmait, stílusirányzatait, a legfontosabb budapesti graffiti-line-okat, sőt a a graffitizés jogi vonatkozásait is. Az unikális, átfogó kiadványt négy magyar graffitiművésszel – Floek Uno, Trans One, Fat Heat és Jok13 – készített interjú gazdagítja.

© Lugo / Equibrilyum Art Collection

© Lugo / Equibrilyum Art Collection

A kötet vizuális és szöveges tartalmát tekintve is igazi könyvritkaságnak számít. Bemutatja LUGO, a „fényásó” művészetét, amellyel a régvolt, az aktuális és az eljövendő Budapest is láthatóvá válik, egyben hiánypótló műként iránytűt jelent a főváros graffitikultúrához. Az album bemutatójára 2022. szeptember 30-án 17 órakor a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon kerül sor. „A graffiti egy lázadó, helykereső, bátor, szembeszálló szubkultúra művészete. Pontosabban a graffiti jelenléte maga a művészet, mert a graffitifirkászok nem tekintik magukat művészeknek. Számukra a legfontosabb a nyomhagyás, a saját jel feltalálása és kifejlesztése, terjesztése. A jelenlét. Legyen jelen a jel és a writer mindenhol a városban, a világban, hagyjon nyomot maga után.” – olvashatjuk LUGO gondolatait az általa „városi népművészetként” aposztrofált jelenségről. „LUGO fotográfiai életműve egyfajta személyes Budapest-archívumnak is tekinthető. Ő a magyar Proust, aki fénnyel írt.” – hangsúlyozza Kurdy Fehér János, a könyv főszerkesztője.

LUGO (1953-2021) ismert fotográfus, filmes, művészeti szakíró és szerkesztő volt. Művészetének centrumában Budapest fizikai és szellemi értékei, a múló idő nyomainak összegyűjtése és sorozatokba rendezése álltak. Egyfajta személyes és művészeti Budapest-archívumot hozott létre, amelynek legfőbb építőelemei a budapesti épületfotók, városfotók, művészek és írók portréi. “A fényképezés játék az idővel. Én azt gondolom a fényképezés egyik alapelemének és szerepének, hogy legalább fényképeken megőrizze azt, ami egyszer majd el fog tűnni.” – vallotta a művész.

© Lugo / Equibrilyum Art Collection

© Lugo / Equibrilyum Art Collection

A könyv szövegei egyrészt LUGO fényarcheológiai munkásságát ismertetik, a középpontban graffitifotóival, valamint elemzik a graffiti „művészeti kint-bentiségét”, a kortárs művészetre gyakorolt hatását. „A magyarországi graffiti a 2000-es évek elején érte el csúcspontját, ekkoriban több száz graffitis és tagelő volt aktív Budapest utcáin.” – tudjuk meg Radics Panka könyvben olvasható tanulmányából.  „Az illegális graffiti motivációi ekkor még hasonlóak voltak az észak-amerikai mintához: az államszerveződés szociális hálóiban elvesző egyénekre és a szubkulturális közegek szeparáltságából adódó társadalmi problémákra hívták fel a városlakók figyelmét – a névtelenség ellen lázadva... A graffiti egyik nagy paradoxona, hogy miközben büntetendő, ezen közben a kortárs művészet forrása, alakítója. A graffiti egyszerre van kint és benne a művészetben. A mulandóságot kívánja hangsúlyozni, mégis ragaszkodik saját jelenéhez, amelyet időtlenné akar tenni. A graffitijelenséget ezért az elmúlt jelen lenyomataként kell értelmeznünk. LUGO ezt ismerte fel a budapesti utcákat járva, a falon hagyott jelek mögött megbúvó embereket kutatva.” – tudjuk meg a fiatal graffiti-kutatótól.

A kiadvány borítója

A kiadvány borítója

LUGO: GRAFFITI. Read the Signs című művészeti fotóalbuma a művész halála után jelenik meg, Jakabovics Tibor művészeti magángyűjteménye, a budapesti Equibrilyum Art Collection és az Equibrilyum Könyvkiadó közös gondozásában, Cziglényi Boglárka (kulturális menedzser), Kurdy Fehér János (kurátor, költő), Lugosi Blanka (művészeti menedzser, jogörökös) és Szilágyi Szabolcs (SI-LA-GI, képzőművész) közös szerkesztésében, Gerhes Gábor (képzőművész, könyvművész) könyvterve alapján. Az album bemutatójára 2022. szeptember 30-án 17 órakor a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon kerül sor az alkotók részvételével.

128_Mayer1.jpg
Egymást nézve

Hogyan alakult a portréfotózás története az elmúlt százhuszonöt év alatt? Hogyan láttatják a fotósok a képzőművészeket? Hogyan alakult a kapcsolatuk? Ki kit örökített meg az utókor számára? Egy modell hány arcát látjuk a különböző fotósok szemszögéből? Ezekre a kérdésekre ad választ a Kik vagyunk című tárlat.

full_006280.png
Magángyűjtés vagy intézményesülés?

A rendszerváltást követően huszonöt éven át az UNESCO-nál dolgozott: előbb a párizsi központban a vízügyi hivatal igazgatójaként, majd Delftben a szervezet hollandiai egyetemének rektoraként. Kihasználva e nemzetközi lehetőségeket, feleségével, Nemes Judit képzőművésszel egyetemes merítésű műgyűjteményt hoztak létre a kortárs geometrikus tendenciákból, Max Bill, Julije Knifer, Jésus Rafael Soto, Manfred Mohr és más nemzetközileg is vezető alkotók munkáiból. A gyűjtemény külön is összpontosít a franciaországi magyar művészek – Hantai Simontól Reigl Juditon át Pán Mártáig – bemutatására. A húzónevek mellett a gyűjtőpáros figyelt a kevésbé ismert emigráns magyar alkotókra is (Mathias Liptay, Stephan Kilar). Ugyancsak átfogó a magyarországi válogatás a klasszikusoktól (Vajda Lajos, Korniss Dezső) az élő klasszikusokon (Bak Imre, Konok Tamás) át a fiatalabb generációkig (Boros Tamás, Saxon-Szász János). Mióta hazaköltöztek, keresik a kollekció magyarországi közgyűjteményi elhelyezésének lehetőségét. Kiállítás- és katalógussorozatot indítottak a gyűjtemény egyes részeinek – mint a fotográfia, a konstruktív művészet, kinetikus alkotások, összesen hét-nyolc egység – szakszerű bemutatására, hogy a szakmai és a szélesebb közönség is megismerje az anyagot. Ennek részeként 2019-ben három fővárosi kiállítóhelyen lesz látható válogatás a művekből és megjelenik a katalógussorozat két újabb kötete. Szöllősi-Nagy András hidrológussal a saját gyűjtői út vagy a múzeumi, intézményi kanonizálódás dilemmájáról beszélgettünk.