Íme egy összefoglaló, miről is írunk az idei utolsó, karácsonyi Artmagazin lapszámban.

• A magazin első oldalain közvetett módon egy filmet is ajánlunk a szerkesztőségünket ábrázoló képpel, amit Stocker Alíz rajzolt rólunk. Mégpedig Wes Anderson új filmjét, A francia kiadást, amelynek kerettörténete egy szerkesztőségben játszódik. 
• A Szépművészeti Múzeum az intézmény gyűjteményében megtalálható művekből kiinduló Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig című kiállítása kapcsán Szegedy-Maszák Zsuzsanna beszélgetett a kiállítást megnyitó és egy Cezanne-monográfiát jegyző Richard Shiffel.

• A Pompidou Centre Georgia O’Keeffe kiállítását látva most a felnagyított virágok helyett azt vesszük számba, hogy hányféle ablakból hányféleképpen kitekintve született az életmű különböző tájakat - városit épp úgy, mint sivatagit - mutató része.
• Molnár Zsolt a kultúra és természet viszonyát feldolgozó, közben a vonalakat a síkról a térbe mozgató művészetéről Márkus Eszter írt.

• Az Artmagazin legszebb standnak járó díja már hagyomány a budapesti művészeti vásárokon – az idei szemlézést a Pszeudoposzt kollektíva tagjai tartották a Bálnában, a nyertes pedig a Heart & Cherry Limited Editions lett, így az idei zsűri egyik tagja, Laczai Veronika a projekt kitalálójával, Sárvári Zitával beszélgetett.
• Bordács Andrea Hecker Péter kiállítása kapcsán írt a művész szójátékairól, beszédes címeiről, festményeinek művészettörténeti utalásairól, azaz a szavak és a képek, szavak és dolgok kapcsolatáról. „I ♥ contemporary art” – festi Hecker Péter, de ezt pontosan hogyan is kell értenünk?

• K. Horváth Zsolt Mérei Ferenc V. Binét Ágnessel együtt írt Gyermeklélektan című könyvének alkotáslélelktani vonatkozásairól, a gyermeki kreativitás és a 20. századi művészet, de leginkább a szürrealizmus közt mutatkozó átfedésekről értekezett.
• A szigorúnak és prűdnek tartott viktoriánus kor valójában kifogyhatatlan forrása a meglepő és extravagáns alakoknak, társaságoknak, eseményeknek. Szikra Renáta cikkében arról mesél, hogy mi köze volt a preraffaelitáknak a vombatokhoz, és mégis hogyan és miért kerülhetett egzotikus állatok egész sereglete a 19. század Angliájába?

• A 100 éves, a trianoni döntéssel elcsatolt Nagybánya pótlására alakult Miskolci Művésztelep történetét – szanatóriumból átalakított épületével, fűben heverésző és beszélgető növendékeivel, a környéken készített tájképeivel valamint aktstúdiumaival – Pirint Andrea vázolta fel az Artmagazin olvasóinak.

• Megnyílt a Nemzeti Galéria Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete című kiállítása – ezzel egyidőben pedig utolsó részéhez érkezett Szinyei Merse Anna a Szinyei-hamisítványok válfajait tematizáló sorozata: ebben már nem is hamis festményekről, hanem Szinyei meghamisított élettényeiről olvashatunk, azaz arról, hogy milyen téves vagy erősen kiszínezett életrajzi elemek tűnnek kiirthatatlannak vele kapcsolatban.
• Karácsonyi művel indítjuk útjára az Artmagazin legfrissebb, a magyarországi barokk freskófestészet történetéről mesélő sorozatát. Az első részben a sümegi plébániatemplom Franz Anton Maulbertsch Pásztorok imádása című 1758-ban készült oltárképét, az ottani freskóegyüttes egyik legszebb részét ismerhetjük meg közelebbről.
• Gutenberg-rovatunkban Pallag Zoltán ír múzeumügyekről Szántó András hamarosan magyarul is megjelenő, A múzeum jövője – 28 beszélgetés című könyve kapcsán.