Megjelent a megújult, legfrissebb Artmagazin!

Állandó késztetésünk, hogy hogyan tudnánk még olvasó- és persze szerkesztőbarátabbá tenni az Artmagazint. Az elmúlt hónapokban nekiültünk, átgondoltuk saját és olvasóink hozzánk eljutott tapasztalatait, hogy a legfrissebb magazin már az ezekből építkező változtatásokkal kerülhessen a polcokra. Habár szeretett logotípiánkat és az újságra jellemző három hasábos tördelést megtartottuk, a legfrissebb magazin az újság eddigi vizuális megjelenésének finomhangolt verziója – új betűtípusokkal, több nagyobb képpel és még sorolhatnánk. Persze most is készítettünk egy összefoglalót arról, hogy miről írunk a megjelenésében sok-sok apró változtatáson átesett Artmagazinban:


  • Kovács Ágnes cikkében egy újabb nagy családi gyűjtemény történetét ismerhetjük meg – egy olyan magyar vonatkozású gyűjteményét, amely habár fontos munkáknak adott otthont, a második világháború végén elégett, így Gustav Klimt és Egon Schiele a Léderer családhoz fűződő kapcsolatáról nem maradt fenn tárgyi bizonyíték. Kivéve például azt a Schiele festményt, amelyen a régi győri Kecskelábú híd szerepel...

Screenshot 2021 10 07 at 8.18.53

Szeréna Lederer Martin Gerlach 1903-as fényképén a bécsi Bartenstein Strasse 8. alatti ház egyik szalonjában, háttérben Klimt Arany almafa című festményével és a fiatal Szerénát ábrázoló munkájával. A padlón szintén Klimt nagyon is modernnek tűnő Szfinx-szobra, a kandallópárkányon pedig egy kínai váza látható. © Alamy Stock Photo

  • Habár már bezárt a Magyar Nemzeti Galéria preraffaelitákkal foglalkozó kiállítása, a téma felé forduló érdeklődés alig csappant. Keserű Luca cikke a preraffaeliták oldalán, és közben a képeiken is megjelenő női szereplők életútjáról, művészetéről, kapcsolódásaikról és kapcsolataikról mesél.
  • Branczik Márta a most egészen becsomagolt és részleteiben kevésbé látható Déli pályaudvarról, annak utascsarnokát írja le – ennek nyomán a Délire nem mint a város egyik csúnyán elhanyagolt foltjára, hanem mint a 20. század második felének egyik legszebb és legelegánsabb magyar épületére gondolunk majd.
  • Barakonyi Szabolccsal Szilágyi Róza Tekla készített interjút a frissen megjelent Fortepan Masters – Kollektív fotográfia a 20. századból Barakonyi Szabolcs válogatásában című, 690 oldalas és 333 Fortepan fotót bemutató könyv apropóján. Az interjúból kiderül, hogy Barakonyi kortárs fotográfusként miért döntött a Fortepan fotók kisajátítása mellett, illetve milyen szempontok mentén nézte végig az online archívum több mint százötvenezer képét.
  • Mucsi Emese Bak Imre egyik legújabb, Helyzet című festményciklusáról született szövege szokatlan szempontok mentén foglalkozik az életmű friss darabjaival. Milyen kapcsolódások lehetségesek a Bak Imre művek, a ma oly sokszor látott szmájlik között? Illetve milyen hagyományai vannak a népművészet korszerű újraértelmezése és a jelhasználat ősi formájának aktualizálására irányuló kísérleteknek? 

Screenshot 2021 10 07 at 8.20.33

Bak Imre: Helyzet VII., 2020, akril, vászon, 210 × 140 cm, © a művész és az acb Galéria jóvoltából, fotó: © Varga Somogyi Tibor / HUNGART © 2021

  • Lépold Zsanett cikkében három, a konstruktív-geometrikus irányzat jellegzetes jegyeivel dolgozó alkotó, Horváth Lóczi Judit, Robitz Anikó és Sebestyén Sára munkásságáról írt.

Screenshot 2021 10 07 at 8.21.37

Horváth Lóczi Judit: Weaker (Gyengébb) sorozat, 2017, akril, MDF lap, 6 db, egyenként 28 × 41 × 3 cm, © a művész jóvoltából, fotó: © Halász Jácint / HUNGART © 2021

  • Nemrég nyílt meg Budapest legújabb magánmúzeuma, a Q Contemporary, úgyhogy gyorsan le is ültünk az intézmény két képviselőjével, Csillag Eszterrel és Zsikla Mónikával, hogy az Andrássy úti múzeum terveiről, koncepciójáról és első kiállításáról beszéljenek nekünk.
  • Németh István cikkében a különleges hollandiai életúttal rendelkező, magyar származású hegedűművész, Herman Mili történetét meséli el. Az 1991-ben elhunyt Mili a hollandiai Velp mellett található Biljoen-kastélyban élt miközben Jan Toorop is készített róla portrét. A sztorihoz kapcsolódik a magyar Góth művészcsalád története is, közülük Góth Móric több képe is a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének része – így röviden róluk is beszámolunk.
  • Szokatlan módon foglalkozunk a Szinyei-örökséggel – most nem az életmű egy új olvasatát mutatjuk be, hanem azt, hogy milyen gyakori hamisítvány típusok jöttek létre az életművet jelentő, a gyűjtők kielégítésére nem elég kétszázötven festményen felül. A Szinyei-hamisítók kedvenc módszereit, képtípusait és eljárásait elemző nagy cikkünket Szinyei Merse Anna jegyzi, családi vonatkozásokról is mesélve.